HTML

TÁMOGATÁS

A kutatásaimat támogathatja banki átutalással:

Raiffeisen Bank
12052712-00162479-00100002

vagy a PayPal rendszerén keresztül a következő gombra klikkelve:

Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl

2011.02.14. 15:54 ( Tóth Gyula )

Besenyőfutás 558-ban

Mindeddig csupán ilyen és ehhez hasonló véleménykülönbségek mentén feszült egymásnak a honi történetírás hivatalos és nemzeti irányzata. Természetesen nem szeretném e kérdések súlyát és jelentőségét csökkenteni, jelen tanulmányommal azonban nem célom, hogy az eltérő vélemények valamelyike mellett állást foglaljak. Most elsősorban a kitalált középkor szempontjából szeretném elemezni e kérdés-komplexumot, főleg azt firtatva, hogy időszalagunk valamely más pontján történtek-e olyan események, melyek feltűnő hasonlóságot mutatnak honfoglalásunk előző fejezetben ismertetett körülményeivel.

Hozzálátva tehát a kérdés alaposabb vizsgálatához, logikusnak tűnt, hogy elsőként annak az esztendőnek az eseményeit vegyem górcső alá, amelyet középkori krónikáink javasolnak honfoglalásunk évének. De melyik is ez az esztendő? A Képes Krónika a következőt írja:
Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ..."A magyar krónikák és a kitalált középkor című tanulmányomban már világosan kifejtettem, hogy a fenti idézetben felbukkanó 677-es dátumot véleményem szerint csak a III. Konstantin uralkodási idejéhez való szinkronizációs kényszer szülte. A krónika írójának ugyanis Konstantin uralkodási idejéhez kellett igazítania honfoglalásunk dátumát, hogy ellentmondásba ne keveredjen a nyugati krónikások meghamisított időrendjével. A számunkra igazán fontos adat tehát nem ez a 677-es dátum, hanem sokkal inkább a magyarok második bejövetele és Attila halála között levezetett 104 évnyi távolság! Én a magam részéről ezt az adatot tekintem eredeti forrásból származó, autentikus információnak. Nem tettem tehát egyebet, mint fellapoztam egy-két poros történelemkönyvet és megnéztem mi történik Európában 104 évvel Attila király halála után. Korábban már láttuk, hogy Attila halálának az éve a Julián naptár bevezetésétől számított 454-ik esztendő. Ha ehhez a 454-es dátumhoz hozzáadjuk a krónika által javasolt 104 évet, az 558-as esztendőbe érkezünk. S hogy mi történik ebben az évben? Nos, az eredmény minden várakozásomat felülmúlta! Heribert Illig és Klaus Weissgerber Magyarok a kitalált középkorban c. könyve az 558-as esztendő eseményeivel kapcsolatban a következőket jegyzi meg:
Kutrigurok. A legtöbb e kérdéskörrel foglalkozó történész a hun kutrigurok Zabergan vezetése alatt 558-559-ben történt vonulását említi meg, amely során ők állítólag még Konstantinápoly kapuit is elérték. Ezt a veszélyt I. Justinianus császár csak úgy tudta elhárítani, hogy a szintén hun utigurokat, akik a Dontól keletre éltek és akkoriban Sandlich kán vezette őket, pénzajándékokkal arra vette rá, hogy a Dontól nyugatra élő kutrigurokat megtámadják. Ez a történet mindig nagyon különösnek tűnt. Véleményünk szerint Avenarius szlovák történész találta meg a helyes megoldást. Nem egy, hanem két különböző hadjáratról volt szó, amelyeknek egymáshoz semmi közük sem volt. Az első hadjáratot, amely 558-ban zajlott le, Agathius és Menandrosz írja le. Itt a kutrigurok Zabergan vezetése alatti hadjáratáról volt szó (mindkét szerző megnevezte a népet és vezetőjét is), amely viszont nem Konstantinápoly ellen irányult. A kutrigurok Pannóniában telepedtek le. A másik Konstantinápoly ellen irányult hadjárat 559-ben történt. Erről Johannes Malalas és Theophanesz számol be. Ezekben a beszámolókban sem kutrigurokról, sem Zaberganról nem esik szó; ők a »Hunnoi« és »Sklawenoi« Konstantinápoly elleni hadjáratát mutatják be.Gyárfás István A jász-kunok története c. írásában részletesebben is beszámol ezekről az eseményekről:
Justinian az utrigurok királyához Sandilkhoz a Kaukazon túl követeket küldött, ki megajánlotta az utrigur fejedelemnek az évi segélypénzt, melyet eddig a kutrigurok fejedelme huzott oly feltétellel, ha megtámadja a kutrigurokat, valahányszor ezek a keleti birdalmat pusztítani kelnek; – Sandilkh az ajánlatot elfogadta, s a szövetség meglőn kötve. (…) a kutriguroknak igért segélyhada, 12 ezer válogatott lovas csapat, a gepidák földjén megjelent, harczi vitézségről hires Kinialkh fővezérsége alatt. (…) A 12 ezer húnlovas a Dunán, Száván átkelve, a római hadállásokat megkerülve, nagy erővel betört Moesiába, erről Justinian császár az utrigurok királyát Sandikhot értesitvén, felhivta igérete beváltására. Sandilkh egész hadával a kutrigurok ellen indúlt (…) A kutrigurok hon maradt csapataikkal Sandilkh elébe nyomulnak, de csatát vesztve, az utrigurok táborukat kirabolják, nejeiket elragadozzák, gyermekeiket szolgaságra hurczolják. (…) Ezalatt Kinialkh Moesia térein az ellene küldött Aratiust háborgatta, e közben megérkezik a gyászhír, a kutrigurok vérbosszút állani haza készülnek (…) Kinialkh robogva útnak indult. (…) Ezután kevéssel kétezer kutrigur, asszonyok, gyermekek, fegyverfoghatók, menekülve Sandilkh üldözése elől, érkezett szekerekkel a Duna partjára.558-ban járunk tehát, amikor a kutrigurok megtámadják Bizáncot. I. Justinianus császár annak érdekében, hogy a hun kutrigurok támadását kivédje, szövetséget köt a kutriguroktól keletre élő szintén hun utigurokkal. Míg a kutrigur sereg a balkánon vívja véres küzdelmét a bizánciakkal, addig az utigurok a megállapodásnak megfelelően rajtaütnek a kutrigurok hátrahagyott védtelen szállásain. A támadás elől menekülve a kurtigurok Zabergán vezetése alatt benyomultak Pannóniába.

No akkor itt most álljunk meg egy pillanatra, dőljünk hátra a karosszékben és gondoljuk át még egyszer mindazt, amit az előző fejezetben a magyar honfoglalás körülményeiről írtam! Kedves Olvasó! … Ugye kezd már derengeni? … Mert bizony itt áll előttünk a magyar honfoglalás története egy az egyben, Levente al-dunai hadjáratával, a besenyő támadással és a Pannóniába való beköltözéssel maradéktalanul! Minden részlet a helyén van, minden apró momentum stimmel, csak a szereplők mások! Magyarok helyett kutrigurokkal, besenyők helyett utigurokkal, székelyek helyett gepidákkal, Levente helyett Kinialkh-kal, Árpád helyett Zabergan-nal, Simeon bolgár cár birodalma helyett pedig Bizánccal találkozunk! Mindkét eseménysorozat egy Dontól nyugatra élő sztyeppei nép balkáni hadjáratával kezdődik. A megtámadott balkáni nagyhatalom mindkét esetben szövetségest keres, amely szövetségest mindkét esetben egy támadótól keletre lakó sztyeppei népben találja meg. Így kerül sor 558-ban az utigurok támadására a kutrigurok ellen, 895-ben pedig a besenyők támadására a magyarok ellen. A megtámadott fél mindkét esetben a Kárpát-medencébe költözik. A két eseménysorozat közötti egyezés olyan nagyfokú, hogy még a velük kapcsolatban a történelemtudósok között dúló viták is csaknem azonosak! Mit is olvastunk az előző fejezetben a honfoglalásunk körülményeivel kapcsolatos vitákról? Idézzük fel újból, hogy mit ír Götz a 895-ös eseményekről:
a magyarok értettek valamicskét a hadvezetéshez és nem külön-külön támadták meg Bolgária központi balkáni területeit (Györffyék szerint 894-ben) és kárpát-medencei tartományait (Györffy és Fodor szerint 895-ben), hanem a két hadjárat egyidejűleg, 895-ben zajlott le.Györffy (…) változatlanul azt állítja, hogy Levente bolgár hadjárata 894-ben zajlott le és Árpád 895-ös honfoglaló hadjáratától független volt.Illig pedig a következőket írja az 558-as eseményekről:
Véleményünk szerint Avenarius szlovák történész találta meg a helyes megoldást. Nem egy, hanem két különböző hadjáratról volt szó, amelyeknek egymáshoz semmi közük sem volt. Az első hadjáratot, amely 558-ban zajlott le, Agathius és Menandrosz írja le. Itt a kutrigurok Zabergan vezetése alatti hadjáratáról volt szó (mindkét szerző megnevezte a népet és vezetőjét is), amely viszont nem Konstantinápoly ellen irányult. A kutrigurok Pannóniában telepedtek le. A másik Konstantinápoly ellen irányult hadjárat 559-ben történt. Erről Johannes Malalas és Theophanesz számol be. Ezekben a beszámolókban sem kutrigurokról, sem Zaberganról nem esik szó; ők a »Hunnoi« és »Sklawenoi« Konstantinápoly elleni hadjáratát mutatják be.Mindkét háború során sor kerül tehát egy balkáni és egy kárpát-medencei hadjáratra, és érdekes módon a történészek mindkét esetben arról vitatkoznak, hogy e két hadjárat vajon egyugyanazon évben történt-e, vagy inkább két, egymástól teljesen független hadjáratról van szó, amelyek két egymást követő esztendőben történtek! Az embernek valósággal olyan érzése támad, hogy itt igazából nem is két különböző problémával állunk szemben, s az a vita, amely az 558-559-es kutrigur-bizánci háborúval kapcsolatban dúl, valójában ugyanaz, mint ami a 894-896-os bolgár-bizánci háború kapcsán bontakozott ki a történészek között. Az egyezések elképesztőek! A magam részéről csak csodálkozásomnak tudok hangot adni, hogy ez a párhuzam mindeddig senkinek nem tűnt fel! Sajnálatos, hogy még Illig elméletének magyarországi bemutatkozása óta sem akadt senki, aki krónikáink azon állítását, miszerint Attila halála és a magyar honfoglalás között 104 év telt el, csak egy kicsit is komolyan vegye! Pedig mindössze egyetlen egyszerű műveletet, egyetlen összeadást kellett volna elvégezni, hogy 454-ből az 558-as esztendőbe eljutva, feltűnhessenek ezen elképesztő párhuzamok! Ennyire hihetetlen volna, hogy a krónikáink igazat írnak?

Az 558-as kutrigur történet tehát nem más, mint a magyar honfoglalás története, mégpedig pontosan akkor, amikor annak lennie kell: 104 évvel Attila magyar király halála után!

A szkeptikus olvasók most joggal vethetnék a szememre, hogy következetlen vagyok. Kizárólag olyan dátumokkal és adatokkal vagyok hajlandó előhozakodni, amelyek könnyedén beilleszthetők a párhuzamos időszámítási rendszerek tévesztéséről szóló elméletembe. Más dátumokat és adatokat ugyanakkor nagyvonalúan elmellőzök. Egyrészt gondolkodás nélkül átveszem Kálti Márk Képes Krónikájának azon adatát, mely szerint a magyarok második bejövetele 104 évvel Attila halála után történt, ugyanakkor figyelmen kívül hagyom, hogy a Képes Krónika szerint Attila nem 454-ben, hanem 445-ben halt meg! Ha következetes lennék, akkor ehhez a krónikában közölt 445-ös dátumhoz adnám hozzá a magyarok második bejöveteléig eltelt 104 évet! Mivel azonban én mindenáron az 558-as kutrigur-utigur eseményekhez akarok eljutni, ezért Attila halálának csak a hivatalos kronológia szerinti 454-es dátumát vagyok hajlandó figyelembe venni! Nos, rendben! Vegyük akkor alapul Attila halálának Kálti által közölt 445-ös dátumát, és ehhez adjuk hozzá a második bejövetelig eltelt 104 évet! Melyik esztendőbe érkezünk ekkor? 549-be! Mi történik a hivatalos kronológia szerint 549-ben? Olvassuk el Szilágyi Sándor „A Magyar Nemzet Története” c. művéből:

Ettől fogva halálos ellenségeskedésben találjuk egymással a két germán népet [tudniillik a longobárd és a gepida népet]. Már egy évtized óta tartott köztük az örökös viszálkodás, a mikor döntő harczra szánták magukat. Kölcsönös kihivás után megállapították a napot és helyet, hol összemérik erejüket s a győztes lesz az uralkodó nép. Mindegyik szövetség után nézett; egyszerre jelentek meg Justinianus udvarában a longobardok és gepidák követei, amazok segítséget, ezek csak semlegességet kértek, míg segélyért a fekete tenger melléki kuturgur hunnokhoz fordultak. Justinianus 10,000 római lovast és 1500 herult igért a longobardoknak, a kuturgurok is biztatták a gepidákat. Midőn azonban elérkezett a két nép párbajának ideje, mindkettő magára maradt. Már szemben álltak egymással, ekkor azonban - mint ezen korszak történetirója, Procopius mondja - oly félelem szállta meg a két sereget, hogy mindegyik megfutott. Csata helyett két évi fegyverszünetet kötött a két király, Turisin és Auduin. Ez történt 548-ban. A következő évben Khinialkh vezérlete alatt 12,000 kuturgur lovas érkezett a gepidák segítségére, Turisin azonban nem akarta megszegni a békét s rábeszélte a kuturgurokat, hogy Moesiába menjenek át, hol lovaiknak több legelőt kapnak. A byzanczi udvar aztán úgy igyekezett megszabadulni a veszélyes vendégektől, hogy az azovi tengermelléki uturgurokat biztatta föl a kuturgurok ellen s olyan ellenségeskedés tört ki most a két testvérnép között, hogy a gepidáknak végkép le kellett mondaniok a kuturgur segítségről.Tehát 548-ban háború tör ki a Bizánc által támogatott dunántúli longobárdok és az erdélyi gepidák között. A longobárdokat Bizánc támogatja, míg a gepidák a Fekete-tenger melléki kutrigur hunoktól várnak segítséget. A rákövetkezendő évben, vagyis 549-ben (Attila 445-ös halála után 104 évvel!) Khinialkh tizenkétezer kutrigur lovas élén a gepidák segítségére siet. Érdekes, hogy ez a hadjárat már nem Pannónia felé irányult, hanem a Balkán felé!

Turisin azonban nem akarta megszegni a békét s rábeszélte a kuturgurokat, hogy Moesiába menjenek át, hol lovaiknak több legelőt kapnak.” Moesia az egykori Római Birodalom provinciája volt nagyjából a mai Szerbia és Bulgária területén. Khinialkh tehát 549-ben 12000 kutrigur harcos élén a Balkánon harcol. Hogyan folytatódik a történet? „A byzanczi udvar aztán úgy igyekezett megszabadulni a veszélyes vendégektől, hogy az azovi tengermelléki uturgurokat biztatta föl a kuturgurok ellen…”.Vegyük észre, hogy az 558-as események és az 549-es események milyen nagyfokú egyezést mutatnak! Gyakorlatilag mindkét évben ugyanaz történik! A gepidák mindkét évben segítséget kérnek a longobárdok ellen a kutrigur hunoktól. A kutrigurok mindkét évben hadjáratot indítanak a balkáni területek ellen, mégpedig mindkét esetben ugyanannak a hadvezérnek, Khinialkhnak a vezetése alatt. Ezt a támadást a bizánciak mindkét esetben ugyanazzal a trükkel hárítják el: felbérelik a kutriguroktól keletre élő utigurokat, hogy indítsanak támadást a kutrigurok ellen! S mikor történik mindez? Nos, pontosan 104 évvel Attila király Képes Krónika szerinti 445-ös halála után! Hát nem érdekes?! Láthatjuk tehát, hogy teljesen mindegy, hogy Attila halálának hivatalos 454-es dátumából indulok-e ki, vagy a Képes Krónikában közölt 445-ös dátumából! Bármelyikre is számítjuk rá a magyarok második bejöveteléig eltelt 104 évet, így is úgy is ugyanarra az eseménysorozatra bukkanunk, melynek szereplői a gepidák (székelyek), a kutrigurok (honfoglaló magyarok), az utigurok (besenyők) és Bizánc (Simeon bolgár birodalma). Mindkét évben van egy balkáni hadjárat és mindkét évben történik egy „besenyőfutás”, vagy „utigurfutás”, ha úgy jobban tetszik. A legérdekesebb azonban az, hogy itt is felbukkan ugyanaz a kérdés, ami már az 558-as és a 895-ös események kapcsán is megjelent: tudniillik, hogy vajon a longobárd-gepida háború és a kutrigurok al-dunai hadjárata egyugyanazon évben történt-e, vagy két egymást követő évben? Úgy olvastuk a fenti idézetben, hogy a gepidák és a longobárdok az 548-as esztendőben néztek egymással farkasszemet, mégis – érthetetlen módon – a kutrigur segítség csak egy évvel később, 549-ben érkezett, és akkor is a Balkán felé irányult!

Az 549-es dátum azonban – amint azt korábban már láttuk – más szempontból is jelentőséggel bír! Ha ugyanis ehhez az 549-es dátumhoz hozzáadom a Krisztus szerinti és a Nagy Sándor féle időszámítás között meglévő 323 év különbséget, akkor éppen 872-be, vagyis honfoglalásunk Kézai Simon krónikája szerinti évébe érkezünk! Világos tehát, hogy az 549-es kutrigur-utigur események és a Kézai féle 872-es második bejövetel között az egyetlen különbség az, hogy ugyanazt az eseményt két különböző időszámítási rendszer szerint datálták! Mindezeket figyelembe véve a lehető legmagabiztosabb határozottsággal kell megfogalmaznom, hogy a magyar honfoglalás – a hivatásos történelemhamisítók minden tagadása ellenére - valóban 104 évvel Attila király halála után történt, pontosan úgy, ahogy azt ezerszer is kigúnyolt nemzeti krónikáink tanítják!
 

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://maghreb.blog.hu/api/trackback/id/tr72660758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kedves Gyula!
Valamit nem értek, ezt olvastam korábban: "Attila tehát a Julián naptár bevezetésétől számított 454. évben halt meg, ami az Úr Jézus Krisztus születésétől számítva a 410-es esztendőnek felel meg. Érdekes, hogy a Tárih-i Üngürüsz által közölt dátumok is Attila 410 körüli halálát valószínűsítik." Akkor most hogy lett 549 104 évvel Attila halála után?
@Csajbi:

Kedves Csajbi,

Az 549-es dátum Attila halálának Képes Krónikában közölt dátumából vezethető le. A Képes Krónika ugyanis Attila halálát a 445-ös esztendőre teszi. Ha ehhez adjuk hozzá azt a bizonyos 104 évet ami a magyarok második bejöveteléig eltelt, akkor valóban 549-be érkezünk. Csakhogy sok kutató szerint a Képes Krónika 445-ös dátuma egy egyszerű tévedés. Szerintük Kálti Márk talán fölcserélte Attila halálának dátumában az utolsó két számjegyet. Így az eredeti 454 helyett véletlenül 445-öt írt. Létezik olyan korabeli évkönyv (Marcellinus Comes), amely már ezt a 454-es dátumot adja meg Attila halála évének. Ez utóbbi áll közelebb a hivatalosan elfogadott 453-as dátumhoz is. Ha ebből indulok ki és erre számolom rá a 104 évet, akkor viszont már az 558-as esztendőt kapom eredményként. Nem tudjuk tehát, hogy Attila 445-ben vagy 454-ben halt-e meg. (Jómagam a 454-es évet tartom valószínűbbnek.) Azonban rendkívül figyelemre méltó, hogy akármelyikre is számoljuk rá a magyarok második bejöveteléig eltelt 104 évet, nagyjából ugyanarra az eseménysorozatra bukkanunk. 549-ben ugyanis az 558-as eseményekhez rendkívül hasonló dolgok történnek. A történelemkönyvek az 549-es évnél is beszámolnak egy utigur hátbatámadásról és az 558-as évnél is. A szereplők is azonosak mindkét esztendőben. Tehát az 549-es év eseményei is a magyar honfoglalás lenyomatát őrizték meg és az 558-as év eseményei is. Csak míg az 549-es dátum Attila halálának Képes Krónikában közölt 445-ös dátumából vezethető le 104 év hozzáadásával, addig az 558-as dátum Attila halálának 454-es dátumából következik.
@Csajbi:

Még annyit talán érdemes lenne hozzátenni, hogy én Attila halálának 454-es dátumát egy teljesen korrekt és elfogadható dátumnak tartom. Sőt, talán ez a legbiztosabbnak mondható dátum az egész koraközépkori időrendi káoszban. Csakhogy ez a dátum eredetileg nem Jézus Krisztus születésétől értendő, hanem a Julián naptár bevezetésétől! Vagyis ha arra vagyok kíváncsi, hogy Attila halálának mi a Krisztus szerinti dátuma, akkor ebből a 454-ből le kell vonnom 44-et. Így eredményként 410-et kapok. Ez a 410-es dátum következtethető ki a Tarihi Üngürüszből is. Ez a 410-es év pedig nem más, mint Alarik halálának éve. Arról az Alarikról van szó, akiről 2003-ban megjelent könyvemben táblázatos formában kimutattam, hogy életének története, dicső cselekedetei a legapróbb részletekig megfeleltethetők Attila életének és a hun korszak eseményeinek.

Vagyis összefoglalva:

Attila halálának Krisztus szerinti éve 410. Attila halálának a Julián naptár bevezetésétől számított éve: 454. Ennek a 454-nek az utolsó két számjegyét cserélte össze Kálti Márk a Képes Krónikában véletlenül. Így lett ott 445 Attila halálának az esztendeje. Ha a 445-re számítok rá 104 évet, akkor az 549-es dátumot kapom a magyarok második bejövetelére. Ha a 454-re számítom rá a 104 évet, akkor abból az 558-as dátum következik. Mind az 549-es, mind pedig az 558-as évben nagyjából ugyanaz történik. Mindkét év a magyar honfoglalás történelmi lenyomatát őrizte meg.
Köszönöm a választ.
"2003-ban megjelent könyvemben táblázatos formában kimutattam,"

Mi ennek a könyvneka címe?
Hunnivári Zoltánnak az elmélete szerint a honfoglalás Szent László idején történt. Szerintem nem teljesen úgy van, ahogy ő gondolja, de vannak benne nem elvetendő elemek.
Konkrétan ekkortájt szűnik meg a besenyő hatalom Magyarországtól keletre, és a Kárpát-medencébe, illetve a Balkánra is beköltöznek. A bizánci források pedig ettől kezdve nem turkoknak hívnak minket, hanem (h)ungárnak, ami a kangar-besenyő honfoglalás vetülete.
Velük kapcsolatosan van egy ismerős történet, miszerint a már korábban a Balkánra beköltözött besenyők egészen Konstantinápoly alá vonulnak 1091-ben. A bizánciak pedig a moldvai besenyő-jász-kun csoportokat bérelik fel ellenük, akik a görögökkel együtt vereséget mérnek rájuk Lebounionnál.
Kicsit más a koreográfia és a kimenetel, de lényegét tekintve az 558-as és a 895-ös események köszönnek vissza. Ráadásul nem tudom, hogy ezen kívül valaha is esett-e több szó erről a Levunion nevű településről, vagy csak Levente nevének elferdítéséről van szó.
@zipar:

Kedves Zipar! Ez zseniális találat volt! Figyeljük csak:

A Wikipédia a "Besenyők" címszó alatt a következőket írja:

"1091-ben a besenyők már Konstantinápoly falai alatt voltak, amit a tengerről a szmirnai emír is támadott. A bizánciak ekkor megnyerték szövetségesül a Balkánon portyázó kunokat, akikkel egyesülve Lebunionnál döntő győzelmet arattak a besenyők felett. A foglyokat lemészárolták, a túlélőket a Vardar folyó mentén telepítették le."

Tehát 1091-ben járunk, amikor besenyő-kun-bizánci viszonylatban majdnem ugyanaz történik, mint az 558-559-es évben kutrigur-utigur-bizánci viszonylatban. Akkor most arra kérek mindenkit, hogy ebből az 1091-es dátumból vegyen el egy nagy húsvétciklusnyi szöktetést! ... Az eredmény önmagáért beszél.
@( Tóth Gyula ):

Köszi, igyekszik az ember:-)
Felvetődik egy kérdés, hogyha a 895-ös változatban a besenyők voltak az utrigurok, akkor hogy lettek a 1091-esben pedig a kutrigurok.
Szerintem ott lehetne keresgélni, hogy a nyugati és bizánci források teljesen máshogy ismerik a honfoglalás menetét. Sőt se a személy, se a népnevek se nagyon egyeznek. Ehhez még hozzájön, hogy ahány gesztánk van ott is annyi változat szerepel. Logikusnak tűnik, hogy több esemény elemei lettek összekeverve.
Ráadásul még a bizánciból is két változat van. Sajnos nem rémlik, hogy hol olvastam, de először náluk sem szerepelt a besenyő-futás rész, hanem azt a Szimeon-párti konstantinápolyi körök terjesztették, hogy ilyen furfangosnak és veszélyesnek állítsák be a bolgár uralkodót.

Elméletileg az 1068-es kerlési csata is lehet a kangar honfoglalás egyik hozzávetőleges dátuma, ami a máshol is kimutatható 23 évre van a lebunioni csatától. Itt lappang a szokásos dilemma, hogy a balkáni és a kárpát-medencei besenyő támadások összetartoznak, vagy egymástól független események.

Viszont egy másik dolog is felmerül, hogyha a második bejövetelt a kangar-besenyőknek tulajdonítjuk, és a krónikáink időrendje is meg van bolygatva. Ebből az következne, hogy Attilának nagyjából száz évvel korábban kellett volna meghalnia, ami magyar viszonylatban Géza fejedelem, német-római szempontból pedig az Ottók kora. Az Ottó-Attila első ránézésre kecsegtető. Géza nevének pedig egyik változata Geisa pedig Geiserikre hajaz, akiről azt mondják, hogy mindig Attilával összhangban tevékenykedett, és legtöbbet mondó tette, hogy az Afrika meghódításáról álmodozó Alarik után 45 évvel ugyanúgy elfoglalta Rómát.
@zipar:

Viszont e rejtélyes 1091-es esztendő után mindössze néhány évvel megint nagyon különös események zajlanak a Balkánon. 1096 körül újból hatalmas sereg érkezik Konstantinápoly falai alá. De ezek már nem kutigurok, nem magyarok, még csak nem is besenyők, hanem keresztesek! 1096 és 1099 között zajlanak ugyanis az első keresztes háborúk! Ha feltételezzük, hogy az 1091-es események a magyar honfoglalás korának egy nagy húsvétciklussal későbbre vetett duplikációi, akkor mi lehet ez a keresztes háború? Vajon köze lenne egymáshoz a kettőnek? Vagy csak amiatt kerültek kézzelfogható közelségbe, mert több különböző idősík eseményei keveredtek össze? Ha akárcsak szemernyi igazságtartalma is van annak a felvetésemnek, hogy a hunok (magyarok) mindig a kereszténység védelmében léptek fel, akkor ezt a kereszténység védelmében fellépő sereget akár keresztes seregként is fel lehetett tüntetni! Persze most csak hangosan gondolkodom...

Ha ez a gondolat utóbb mégis helytállónak bizonyulna, az valóban azt jelentené, hogy már a krónikáink időrendje is meg van bolygatva. Tegnap – épp a hozzászólása nyomán – megnéztem, hogy krónikáink miképp számolnak be az első keresztes hadjáratokról. Érdekes volt megfigyelni, hogy az 1358-ban keletkezett Képes Krónika már halványan említést tesz róla, de az 1272-es Kézai krónika még egy hangot sem tud semmiféle keresztes hadjáratról! Vagyis valahol menetközben, a két dátum között építették fel a keresztes hadjáratok történetét, talán épp a kereszténység védelmében fellépő magyarok történetéből. Nem tudom. Mindenesetre érdekes téma.
II Andras keresztes menete 1217-100-23=1094
ja es Szent Laszlorol es izelik hogy ot akartak felkerni hogy vezesse

1095-ben meghal ugymond

valszeg vezette is

amugy azok a nevek a[ a kiralyainknak' jelenthette ugyanazt a kiralyt csak nem tudjuk mit jelentettek ezek a nevek [andras,laszlo stb]
A Kezai kronika tud a keresztes menetrol Gyula

aszem abban van hogy azt irja [ persze roviden mert ami pozitiv azt kiszedtek a 'kronikakbol'] hogy '' ott voltak a szekelyek is es Denes ispan''-- valszeg az Andras fele menetre irja
na ezt masodszor kellett beussem ide mert kidobott elore

valszeg nem teccik a vilagmaffianak hogy tul sokat irogatok es ahogy latom a legkemenyebbeket

azt fogjatok mar fel hogy semmi sem igaz !

mondjuk kb a 'romai kiralysag s birodalom vagy a nyavalya tudja minek nevezzem' ota es 1700ig !

semmi!!!
--------

-amugy ezt is ketszer uttem be [ elmentettem worpdba hogy ne kelljen meginnt ujrairjam]
@Hun77:

Úgy értem, hogy az első hadjáratról nem tud Kézai. Aminek Szent László illetve Könyves Kálmán idején kellett volna történnie. De javítsatok ki ha tévednék!
@( Tóth Gyula ): ja az lehet nemtom

Szent Laci es Kalmi idejeben is csusztatas van

a lengyel kronikak peldaul Kalmi przemysl-i 'vereseget' 1099ben Szent Laci idejere teszik es Kalman akkor mint herceg

holott Szent Laci ''1095-ben meghal''

Bonfini ugyanazt a csatat ,ugyanott, ugyanazzal es ugyanaz az ellenseg [ Ordelafo velncei vezer] meghal - Kalman idejere teszi,mig mashol II Istvan idejere

az az Ordelafo mind a ketszer hal meg XD
amugy az arpadhaziakat valszeg nem 'megoltek es azert uralkodtak olyan keveset -fiatalon haltak meg ugymond'-lasd Grandpierr Endre ba

hanem osszesuritettek az esemenyeket es 'valahogy' meg kell 'magyarazzak' hogy 'vhova tuntek olyan hamar'

valszeg azert hogy fel tudjak epiteni 'szent istvant aki felvette a keresztenyseget' es termeszetesen a 'honfoglalast'
books.google.ro/books?id=cCdFAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

ebben irja a 165-ik oldalon hogy a lengyel kronikak az 1099-es przemysl-i menetet Szent Laci halala elottre teszik
ja es Kalman idejeben van hogy ' kereszteseket' kell kiverjen az orszagbol mert rabolnak es varakat is elfoglalnak stb

szinte biztos nem 'keresztesek' voltak XD

meglehet valamelyik szkita bejovetelbol van rekonstrualva a sztori amikor a bejott szkitak osszefogva a honos szkitakkal kivertek a nyugatiakat es lementek delnek is 1 cseppet rendet rakni

es ez volt akkor a 'keresztes' hadjarat ha ugy teccik XD
figyeljetek meg

Virag Benedek - Magyar szazadok cimu konyvet feltettek a mek.niif hivatalos oldalra de kihagytak azt a reszt ahol azt irja hogy Szent Laslzo idejeben irjak a lengyel kronikak hogy Kalmannak a Przemysl-i akcioja volt

mek.niif.hu/04900/04919/html/mhmszazadok0022.html

a kovetkezo oldal hianyzik [ pont ahol a konyvben ezt irja !]

mek.niif.hu/04900/04919/html/mhmszazadok0023.html

mek.niif.hu/04900/04919/html/mhmszazadok0024.html

es folytatodik utanna

163-187ik oldalig kiahagytak
amiota 'egyetemek' leteznek azota hamisitanak

mondjuk kb 1200-1330 tol
Anna Komnene (1083-1153) - dákok [ a magyar sereget dáknak nevezi ]
@Hun77: valamikor Salamon magyar kiraly idejere nevezi daknak a magyar sereget [ kb 1070re ]
@( Tóth Gyula ):

Valóban az is lehet, hogy az időcsúsztatások miatt kerültek egymáshoz közel ezek az események.
Ez a kereszteshadjárat is jó téma. Még a hivatalos sereg el sem indult, de több előhadat kellett szétvernie Kálmánnak, amelyek valahogy célt tévesztettek és végig pusztították az útjukat. Megfordítva az akadémiai szereotípiát, végeredményben a vallás csak ürügy volt, hogy a nyugati zsákmányra éhes barbárok kalandozhassanak kelet felé.
Elméletileg a szeldzsukok hódításai miatt szervezték az első hadjáratot. A 1071-es Manzikerti csatában özönlötték el Anatóliát. Az 558-as eseményekkel párhuzamba állítva, Huszrau 540-ben rugta fel Bizánccal az örök békét, és hódításokba kezdett, bár közel sem akkora horderejű volt.
A szasszanidákat, a türk Asina diansztiát és a szeldzsuk törököket is valahogy össze lehetne kapcsolni.
@( Tóth Gyula ): Kedves Gyula!
Először is további, kitartó munkát és sikereket kívánok! Nagy élvezettel néztem előadását, majd utána felfedezve blogját, "falom" a sorait.
De amiért itt írok: a mai kor embere már az évszámokat automatikusan a Krisztus-i időszámítás szerint értelmezi, vagyis ha az un. Árpád-féle Honfoglalás dátumát a csúsztatások nélküli 558-as évre tesszük helyesen, akkor ez még mindig a Julián naptár szerinti. (mely nem a most értendő) Vagyis 558-44-év, tehát 514-ben volt (a mostani felfogásunk szerint) a Honfoglalás.
Ha jól értem a számításokat, mert sok bizony az "áttét" a párhuzamosan folyó időszámítások között. Viszont az emberekben mindig egy dátum ragad meg, és azt evidens-ként az aktuálisra értik, tehát "aktuálisan" az 514-es év lehet a valósághoz közeli. (máshogy: 410+104=514)
További sikereket és egészséget kívánva!