HTML

TÁMOGATÁS

A kutatásaimat támogathatja banki átutalással:

Raiffeisen Bank
12052712-00162479-00100002

vagy a PayPal rendszerén keresztül a következő gombra klikkelve:

Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl

2013.10.24. 07:50 ( Tóth Gyula )

A Gutkeled nemzetség II.

Az első részben áttekintettük a Gutkeled nemzetség eredetével kapcsolatos különféle elméleteket és arra a megállapításra jutottunk, hogy azok rejtélyes módon mind ugyanabba az irányba mutatnak. Végül megállapítottuk, hogy a Nyáry Krisztina naplójában található verzió autentikusnak tűnik. Mindezek után vizsgáljuk meg kissé alaposabban is a naplóban található eredetmonda valós történelmi összefüggéseit. A Bárány Attila, Laszlovszky József, Papp Zsuzsanna szerzők által megjelentetett Angol-magyar kapcsolatok a középkorban c. munka az Angolszász hercegek a 11. századi Magyarországon c. fejezetében a következőképp ismerteti az eseményeket:

„A történet fő eseményei a következőkben foglalhatók össze. Vasbordájú Edmund angol király halálát követően Knut, dán király szerezte meg a hatalmat Anglia felett a 11. század elején. Mivel meg akart szabadulni az angolszász ág szóba jöhető örököseitől, elküldte Vasbordájú Edmund apró gyermekeit, Edmundot és Edwardot, a svéd királyhoz. A velük együtt küldött »halálos levél« szerint a skandináv uralkodónak meg kellett volna ölnie a gyermekeket, de ő ehelyett továbbküldte őket, és hosszú hányattatás után végül a magyar király udvarában találtak menedéket.”

Vagyis a történet szálai a messzi Angliába vezetnek, ahol az első ezredforduló idején II. Edmund angol király uralkodott. II. Edmundot Vasbordájú (Ironside) Edmundnak is szokás nevezni. E név arra utal, hogy Nagy Kanut dán király hódító seregeit, akik éppen ebben az időben indítottak elsöprő erejű offenzívát a Brit szigetek ellen, Edmund hosszú időn keresztül hősiesen feltartóztatta. Kanut Anglia nagy részét már uralma alá hajtotta ugyan, de a dél-angliai Wessex tartományba visszahúzódó Edmundot nem tudta térdre kényszeríteni. Miután azonban Vasbordájú Edmund 1016. november 26-án meghalt, immár semmi sem tartóztathatta fel a normann seregeket, s így Edmund királysága a dán Kanutra szállt. Edmundnak azonban volt két fia, ifjabbik Edmund és Eduárd, akik ekkortájt mindössze kétévesek lehettek. Őket Kanut király a kontinensre száműzte, féltestvérének a svéd királynak udvarába, azzal a megkötéssel, hogy rokona ölje meg őket. III. Olaf azonban megkönyörült az ifjakon és lehetővé tette, hogy azok Kijevbe távozzanak, ahol ekkor III. Olaf húga, Ingigerd volt a királynő. Kijevből Ingigerd sógorához, I. András magyar királyhoz vezetett az ifjú hercegek útja, akik sajátos sorsuk folytán a „Száműzött” (angolul Exile) melléknévvel vonultak be a történelembe.

Az angolszász hercegek magyarországi tartózkodásának igen gazdag irodalma van. A kutatás eddig érthető okokból Eduárdra figyelt jobban, hiszen ő volt az, aki feleségül vette Árpád-házi Ágotát, Szent István leányát. Az ő további történetét viszonylag jól ismerjük. Tudjuk, hogy Árpád-házi Ágotával kötött házasságából három gyermekük született: Edgár, Margit és Krisztina. Tudjuk azt is, hogy Eduárdot rokona, Hitvalló Eduárd 1057-ben visszahívta Angliába. Hitvalló Eduárd ugyanis gyermektelen volt, s amikor hírét vette, hogy a távoli Magyarországon még él Vasbordájú Edmund egyik fia, azonnal elküldött érte arra kérve őt, hogy siessen Angliába és foglalja el atyai örökségét. Száműzött Eduárd feleségével, Ágotával és három gyermekével vissza is tért Angliába, ám hazatérése után néhány nappal – még azelőtt, hogy Hitvalló Eduárddal találkozhatott volna - rejtélyes körülmények között meghalt. Egyes vélemények szerint merénylet áldozata lett, ami tekintetbe véve számtalan ellenségét egyáltalán nem lenne meglepő. Sári Judit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének honlapján nemrégiben közzétett tanulmányában így írja le az Eduárd halála utáni eseményeket:

„Az apa nélkül maradt család a trónkövetelők viszályába, a normann támadások – személy szerint a Hódító Vilmos – elleni küzdelmekbe csöppen. Hitvalló Edward halálát követően, 1066-ban Margit testvére, Edgar előtt nyílik lehetőség a trón elfoglalására, amelyről azonban ő hamarosan lemond, valószínűleg életét féltve. Edgár szövetségest talál III. Malcolm skót király (uralk. 1057–1093) személyében. Margit viharos úton Skóciába kerül. (Egyes krónikák szerint hajójával az európai kontinensre igyekszik, amikor a sűrű ködben eltájolva a hajó végül Skócia partjainál, a Forth öblében vet horgonyt. Néhány állítás szerint ez azonban nem volt véletlen.) Itt a jóval idősebb III. Malcolm király udvarába kerül, akinek némi vonakodás után kezét nyújtja, míg édesanyja, Ágota és testvére, Krisztina kolostorba lépnek.”

Vagyis Száműzött Eduárd fia, Edgár még tett néhány erőtlen kísérletet atyai örökségének birtokbavételére, de próbálkozásait nem koronázta siker. Ezért a hányattatott sorsú család hátat fordított a Brit szigeteknek, és vissza akart térni Magyarországra. Hajójuk azonban viharba került s végül Skócia partjainál kötött ki. Skócia királya III. Malcolm feleségül kérte Margitot, aki némi vonakodás után igent mondott és később Skóciai Szent Margitként vonult be az egyháztörténelembe. Sári Judit imént említett tanulmánya így ismerteti Margit további történtét:

„Margit tevékeny, meghatározó szerepet játszik a vad, harcias skót udvar és környezete megszelídítésében, a keresztény hit erősítésében, sőt elmondható: a skót feudális állam megszilárdításában. Sorra építi – hasonlóan egyházszervező első szent királyunkhoz – a kolostorokat, templomokat. Férjének, Malcolm királynak hű társaként még államügyekben is igen találékonynak és járatosnak mutatkozott. Áhítatos életmódja mellett a szegények, a betegek támaszaként is fellép, oly sok későbbi Árpád-házi hercegnő elesetteket pártoló cselekedeteihez hasonlóan. Nem véletlenül viseli a nevét Dunfermline határában a közelmúltban épített modern klinika.”

Mindeddig tehát Száműzött Eduárd állt a kutatások célkeresztjében, hiszen ő vette feleségül Árpád-házi Ágotát, ő volt Skóciai Szent Margit apja, és ő volt az, aki végül visszatért a messzi Angliába. Testvére Edmund már jóval kevesebb figyelmet kapott. Engem azonban éppen Edmund érdekelt volna jobban, hiszen Nyáry Krisztina naplója őt – illetve fiát, Ottót – nevezte meg családja, és egyben a Gutkeled nemzetség őseként. Kutatni kezdtem tehát az Edmundról szóló híradások után. A Bárány Attila, Laszlovszky József, Papp Zsuzsanna szerzők által megjelentetett Angol-magyar kapcsolatok a középkorban c. két kötetes nagy összefoglaló munka éppen a száműzött angolszász hercegek magyarországi tartózkodásával indítja a két nemzet középkori kapcsolatainak ismertetését. Ezt a kötetet az egyik online könyvesbolt a következő szöveggel népszerűsíti:

„A szerzők a honfoglalástól a középkor végéig kísérik a két nemzet államközi és kulturális kapcsolatainak történetét a teljesség igényével. Minden olyan történelmi, művészeti, gazdaságtörténeti tény helyet kap a kötet tanulmányaiban, amely az országok s a kultúrák összefüggéseit dokumentálja az adott időszakban.”

Vagyis úgy olvastuk: „a teljesség igényével”. Nos, ez a „teljesség igényével” föllépő munka mindössze ennyit tud ifjabbik Edmundról, Vasbordájú Edmund fiáról és Száműzött Eduárd testvéréről:

„Az egyik herceg, Edmund Aetheling, a száműzetés ideje alatt meghalt.”

Valamivel később még hozzáteszi:

„Egyikük korai halála helyett van olyan verzió is, ahol az ifjú kalandos szerelmi történet szereplője lett és feleségül vette a magyar király lányát.”

Ez minden tehát, amit ifjabbik Edmundról megtudhatunk. Még Pénzes Szabolcs korábban említett tanulmánya is a sötétben tapogatózik, amikor Edmund további sorsáról ír:

„Feltételezésekre, találgatásokra vagyunk utalva. Feltehető például, hogy 1030 körül Kijevben halt meg Edmund...”

Vagyis: feltételezések, találgatások, valójában azonban teljes sötétség. Ekkor fölsejlett bennem, hogy ezen az ösvényen mintha már jártam volna korábban. Amikor Csaba és Aladár történetét vizsgáltuk, már akkor is belefutottunk ugyanebbe a különös jelenségbe. Vagyis amíg az egyik testvérről szinte mindent tudunk, addig a másik testvér története sűrű ködbe vész. Láttuk, hogy míg a vesztes Csaba történetének szinte legapróbb részleteit is híven megőrizte krónikás irodalmunk, addig ugyanezek a krónikák a győztes Aladár későbbi sorsáról semmit sem őriztek meg. Most ugyanezzel a furcsa és gyanút ébresztő jelenséggel állunk szemben. Míg Száműzött Eduárd élete viszonylag jól dokumentált, hiszen ismerjük a feleségét, ismerjük gyermekeit, tudjuk ki és mikor hívta vissza Anglia trónjára, addig bátyjáról, Edmundról néhány elejtett mondaton kívül semmit nem tudunk.

Elgondolkodtam tehát: vajon mi lehet ennek az oka? Vajon kiknek és milyen érdekeknek állhatott útjában Vasbordájú Edmund Magyarországra száműzött idősebbik fia? Miért kellett őt ilyen látványosan kitörölni a magyar történelmi emlékezetből? Mivel nem hagyott nyugodni a kérdés, megnéztem, hogy az angol nyelvű Wikipédia tud-e valamit Edmund hercegről. Meglepve tapasztaltam, hogy nem egyszerűen csak tud, de egyenesen terjedelmes szócikk foglalkozik vele:

„Ailred of Rievaulx, a near-contemporary chronicler, recorded Edmund's marriage to the daughter of a Hungarian king, but omitted to mention the name of the king and the name of the daughter. This could not have been a daughter of King Stephen, although a sister of King Samuel Aba, as well as any other princess of the huge Árpád dynasty is a possible candidate. It is possible that Edmund's wife was named Hedwig. Edmund died shortly after the marriage, possibly during the military campaign of Andrew of Hungary in 1046; he was certainly dead by 1054, when only Edward was recalled to England by the princes' uncle, King Edward the Confessor. The king wanted to appoint his nephew as his heir, however Edward died soon after his arrival in London. With the death of Edward's son, Edgar the Atheling (...), around 1126, the male line of the House of Wessex died out. Edmund was buried in Hungary, however the exact location of his grave is unknown.”

Magyarul:

„Ailred of Rievaulx, korabeli krónikás, említést tett ugyan Edmund házasságáról, amelyet a magyar király lányával kötött, de sajnos elmulasztotta feljegyezni a király nevét, illetve a király lányának a nevét. Ő valószínűleg nem lehetett István király lánya, sokkal inkább Aba Sámuel lányáról lehet szó, de ugyancsak számításba jöhet a meglehetősen népes Árpád-ház valamennyi hercegnője is. Lehetséges, hogy Edmund feleségét Hedvignek hívták. Edmund nem sokkal esküvője után meghalt, valószínűleg I. András egyik katonai akciója során 1046-ban. De 1054-ben, amikor a hercegek nagybátyja, Hitvalló Eduárd egyedül Eduárdot hívta vissza Angliába, már biztosan halott volt. A király az unokaöccsét akarta kijelölni utódjául, de Eduárd nem sokkal hazatérése után Londonban meghalt. Eduárd fiának, Edgárnak az 1126 táján bekövetkezett halálával a Wessex ház férfiágon kihalt. Edmundot Magyarországon temették el, sírjának pontos helye azonban ismeretlen.”

Vagyis figyeljük meg: a fenti szócikkben említett korabeli krónikásnak, Ailred of Rievaulx-nak nem csupán tudomása van arról, hogy Edmund Magyarországon megnősült, de még arról is tud, hogy a magyar király lányát vette feleségül, akit valószínűleg Hedvignek hívtak. Mivel tudjuk, hogy egy Edmund öccse, Eduárd Szent István lányát, Ágotát vette feleségül, és mivel egyes források szerint Szent Istvánnak volt egy Hedvig nevű lánya is, így teljes joggal gondolhatjuk, hogy Edmund éppen ezt a Hedviget vette feleségül. És noha feltételezhető, hogy Edmund nem sokkal az esküvője után meghalt, semmi sem zárja ki, hogy Magyarországon gyermekei születtek, akárcsak testvérének, Eduárdnak. Ez pedig tovább növeli a Nyáry Krisztina által megörökített családi eredethagyomány valószínűségét, mely szerint a Gutkeledek Edmund Ottó nevű fiától származtak.

A száműzött hercegek történetének vizsgálatakor azonban fölkeltette a figyelmemet egy apróság. Tudjuk jól, hogy a „Vasbordájú”, „Száműzött”, „Hitvalló”, stb. nevek csupán utólagos ragadványnevek, melyekkel az utókor e személyek történelmi szerepére utalt. Ezeket a neveket a viselőik nem is ismerték, hiszen fogalmuk sem lehetett arról, hogy az utókor majd mely tulajdonságukat, mely cselekedetüket vagy életük mely aspektusát fogja kiemelni a többi közül. E ragadványnevek azonban túlságosan is jók arra, hogy eltereljék a figyelmet e személyek valódi nevéről, arról a névről tudniillik, amelyet viselőik ténylegesen ismertek és használtak is. Ez a név pedig így hangzott: Atheling!

Amikor az angol nyelvű Wikipédia Edmund hercegről szóló szócikkét olvastam, már ott is feltűnt, hogy a szócikk címe ez volt: Edmund Atheling. Az Angol-magyar kapcsolatok a középkorban c. többször idézett munka a Magyarországon tartózkodó angolszász hercegekre többször is így utal: „az Aethelingek”. Alaposabban utánanézve kiderült, hogy Vasbordájú Edmund valójában Edmund Atheling volt, s fia, ifjabbik Edmund szintén az Edmund Atheling nevet viselte. Hasonlóan Száműzött Eduárd is Eduard Atheling volt, s az ő fia Edgár az Edgar Atheling nevet viselte. Vagyis az embernek teljesen az a benyomása támad, hogy ezt a nevet úgy használták, mintha az egyfajta családnév lenne. Ekkor megnéztem, hogy maguk az angolok mit gondolnak erről a rejtélyes Atheling névről. A Wikipédia az Atheling címszó alatt így ír:

„Atheling (also spelt Aetheling, Atheling or Etheling) was an Old English term (a?eling) used in Anglo-Saxon England to designate princes of the royal dynasty who were eligible for the kingship. The term is an Old English and Old Saxon compound of aethele, a?ele or (a)ethel, meaning »noble family«, and -ing, which means »belonging to«...”

Vagyis magyarul:

„Az Atheling szó (melyet Aetheling, Atheling illetve Etheling formában is írtak) egy ősi angol kifejezés, melyet az anglo-saxon Angliában használtak azoknak a királyi családból származó hercegeknek a megjelölésére, akiket származásuk feljogosított a trónra. Ez a kifejezés egy régi angol illetve régi saxon szóösszetétel, mely egyrészt az aethele, a?ele vagy (a)ethel szóból áll, melynek jelentése »nemes család«. A szó végén található –ing jelentése pedig »abból való«...”

Az Atheling név jelentése tehát „nemes családból származó, királyi vérből való”. Ezen a ponton hirtelen eszembe jutott, hogy az Angolok és Saxonok c. fejezetben, amikor a koraközépkori angol uralkodók neveit vizsgáltam meg, én magam írtam le a következő gondolatokat:

„...vajon mi ütött ezekbe az angol királyi családokba? Vajon miért ragaszkodtak olyan megátalkodottan az Etele név különféle változataihoz? Csak nem a Nagy Etelére, a hunok királyára emlékeztek? Csak nem az ő emléke előtt tisztelegtek e névválasztással? Csak nem a hatalmi igényük súlyát és jogosságát kívánták megalapozni azzal, hogy Attila nevét vették magukra? Mint láttuk, az Ed név is meglehetősen gyakran felbukkant angol királyok neveiben. Mint tudjuk, Ed és Edömén Attila unokái, Csaba fiai voltak, s így joggal feltételezhetjük, hogy a hunok között gyakori volt ez az elnevezés. A rengeteg Edwin, Edward, Eadred, Edmund és Edgar szintén egyértelmű jelzője annak, hogy az anglo-saxon hódítók valójában hunok, azaz magyarok voltak.”

Tovább olvasva az angol Wikipédia Atheling szócikkét újabb érdekességeket tudhatunk meg e rejtélyes névről:

„From the 9th century, the term was used in a much narrower context and came to refer exclusively to members of the house of Cerdic, the ruling dynasty of Wessex...”

Magyarul:

„A 9. századtól ezt a titulust még szűkebb kontextusban használták, amikor is kizárólag a Wessex fölött uralkodó Cerdic ház tagjait értették alatta.”

Vagyis amikor ezt az Atheling nevet a legszűkebb értelemben használták, akkor kizárólag a Wessex fölött uralkodó Cerdic ház tagjait értették alatta. Ennek az apró és látszólag lényegtelennek tűnő információnak hatalmas jelentősége volt a későbbiekben. Eltűnődtem ugyanis azon, hogy miért elsősorban a Cerdic ház tagjai használták ezt a megnevezést? Vajon mi különböztette meg a Cerdic házat Anglia többi uralkodócsaládjától? Mi volt az oka annak, hogy elsősorban ők használhatták ezt a különös Atheling nevet, mely azt jelentette: nemes családból származó, királyi vérből való? Egyáltalán mit kell tudnunk a Cerdic házról? Az angol Wikipédia a House of Wessex címszó alatt a következőket írja e nagy múltú dinasztiáról:

„The House of Wessex, also known as the House of Cerdic, refers to the family that initially ruled a kingdom in southwest England known as Wessex...”

Magyarul:

„A Wessex ház, vagy más néven Cerdic ház arra a családra utal, amely kezdetben a délnyugat angliai Wessex fölött uralkodott”

Kezdetben tehát csak Wessex tartomány fölött uralkodtak, ám ők voltak azok, akik uralmukat Nagy Alfréd idején kiterjesztették egész Angliára:

„The House became rulers of all England from Alfred the Great in 871 to Edmund Ironside in 1016.”

Magyarul:

„A dinasztia egész Anglia fölé kiterjesztette uralmát Nagy Alfréd korától (871) egészen Vasbordájú Edmund koráig (1016).”

Vasbordájú Edmund és két Magyarországra száműzött fia tehát éppen ebből a Wessex házból származott. E ház az angolszász történelem legősibb és legeredetibb uralkodó dinasztiája, mely nagyjából hasonló szerepet töltött be az angol történelemben, mint amilyet nálunk az Árpád-ház játszott. Olyan hatalmas uralkodókat adott az angol népnek, mint pl. az imént említett Nagy Alfréd. Úgy olvastuk azonban, hogy a Wessex házat másképp Cerdic háznak is szokás nevezni. Elgondolkodtam tehát: vajon honnan jön ez az elnevezés? Ki volt a Cerdic ház névadója? A Wikipédia a Cerdic wessexi király címszó alatt a következő rendkívül érdekes információkat nyújtja:

„Cerdic (467. – 534.) az angliai Wessex királyság alapító uralkodója volt. A legfontosabb forrás személyéről az angolszász krónika; azonban ezt jóval a megtörtént események után írták, az ott leírtakból sok minden ellenőrizhetetlen, avagy csak legenda. Cerdic a szászok egyik vezetője volt, amely népcsoportnak a késő ókorban az Északi-tenger partján volt a szállásterülete, és az 5. század folyamán a szomszédos angolokkal és jütökkel útra keltek a Brit-szigeteket meghódítani, melyet a rómaiak 400 után hátrahagytak. Eleinte, 450 körül a brit szigetek legközelebb eső része, azaz Kent volt a cél, amelyet a hagyomány szerint Hengest és Horsa hódítottak meg. Cerdic származásáról semmit sem tudunk. Egy szász sereg vezetője volt (a krónika szerint ők voltak a gewissák), akik 495-ben a mai Hampshire-ben, valószínűleg a mai Bournemouth környékén szálltak partra, és hamarosan az ottani romanizált britek ellen stabil hídfőt tudtak képezni.”

Vagyis Cerdic a Wessex-ház alapító uralkodója volt. Ő volt a vezére azoknak a kontinensről a Brit szigetekre átkelő anglo-saxon hódítóknak, akik először a délnyugat angliai Wessex tartományban vetették meg a lábukat. Cerdic utódai innen kiindulva hajtották uralmuk alá a szigeteket és váltak később egész Anglia dicső uralkodóivá.

Amikor kutakodásaim során eddig a pontig eljutottam, egy különös gyanú lett rajtam úrrá. Akik az Angolok és Saxonok, illetve az Arthur király c. fejezeteket figyelmesen végigolvasták, azok valószínűleg már sejtik ennek az okát. E fejezetekben ugyanis arra a megállapításra jutottunk, hogy az anglo-saxon hódítás, amely Attila nyugat-európai hadjáratával azonos esztendőben történt, valójában nem egy Attila hadjáratától független eseménysorozat volt, hanem éppen annak részét képezte! A Brit szigetek elfoglalása tette föl a koronát a hatalmas hun király nyugati hódításaira. Sőt, az Arthur király c. fejezetben még azt is észrevettük, hogy Attila idősebbik fia, Aladár volt az, aki a Brit szigetek meghódításának nagy aktusát levezényelte. S csak a haldokló Róma eme legnyugatibb tartományának meghódítása után válhatott a nyugati részek kinevezett alkirályává, aki Attila haláláig atyjának alávetve uralkodott.

Korábban még azt is észrevettük, hogy a háromszázas évek elején, a Brit szigeteken bíborba öltöztetett Nagy Konstantin szintén Aladár személyéből lett megalkotva, akárcsak a száz évvel később ugyanitt uralkodóvá emelt Constantinus nevű közember. Sőt, az Arthur királlyal kapcsolatos angolszász legendák gyökerét is Aladárban találtuk meg, hiszen Arthur neve teljesen szabályos hangváltozásokon keresztül vezethető le Aladár nevéből. Most azonban azt látjuk, hogy a Brit szigeteket meghódító angolszász seregek vezére, a Wessex-ház alapítója s egyúttal a Gutkeledek őse Cerdic volt!

Elgondolkodtam tehát: lehetséges lenne, hogy Cerdic személye mögött is Aladárt kell felismernünk? ... Képtelenség! – gondoltam. Hiszen még az évszám sem stimmel! Mikor is történt az anglo-saxon invázió? Tudjuk jól, ez a hódítás a négyszázas évek derekán, Attila nyugati hadjáratának évében, azaz 451-ben történt. Mikor lépett partra Cerdic az általa vezetett angolszász seregek élén? A fenti Wikipédia idézetben úgy olvastuk 495-ben. Ekkor szokásomhoz híven megnéztem mennyi a különbség a két évszám között. Rövid fejszámolás után kiderült, hogy a két dátum közötti különbség éppen:

44

Vagyis újra – immár nagyon sokadszorra – belefutottunk abba a 44 éves csúsztatásba, amely az egész koraközépkori időrendi káosz egyik legjellemzőbb motívuma. Egyik előadásom során úgy fogalmaztam: az egész „kitalált középkor” elnevezést át kellene keresztelni „a nagy 44-es probléma” névre, olyan masszívan és olyan gyakran bukkan föl összetartozó események között ez a 44 éves távolság. Tudjuk jól, hogy ezt a szöktetést a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer és a Krisztus születésétől induló időszámítás dátumai közötti különbség idézte elő.

Cerdic tehát pontosan 44 évvel az angolszász hódítás után lép partra dél-Angliában. Korrigálva az újra tetten ért időrendi csúsztatást az események összeérnek és fedésbe kerülnek. Vagyis Cerdic nem 495-ben, hanem 451-ben, Attila galliai hadjáratának évében vezeti át dicső seregeit Britanniába. Ekkor eltűnődtem Cerdic nevén: vajon mit jelenthet ez a név? Igen hamar rájöttem, hogy a név végén található –ic végződés eredetileg a király jelentéstartalmat hordozó –ric lehetett. Ez annál is inkább valószínű, mivel Cerdic fiának, Cynricnek a nevében még eredeti formájában őrződött meg a jól ismert –ric végződés. Cerdic tehát eredetileg CERDRIC lehetett, ám e névből az R hangzó időközben kikopott. Amikor ugyanis két mássalhangzó kerül egymás mellé, s ez nehezíti a kiejtést, akkor két lehetőség van: vagy kikopik az egyik mássalhangzó, vagy pedig beékelődik közéjük egy kiejtést könnyítő magánhangzó. Cerdic nevében az előbbire láthatunk példát.

Ekkor eljátszottam a gondolattal: hogyan hangzott volna ez a név, ha egy kiejtést könnyítő magánhangzó ékelődött volna be a két mássalhangzó közé? Nos, valahogy így: CERDERIC. Ez a CERDERIC név azonban az R-L hangváltozáson keresztül lényegében azonos annak a CHILDERIC-nek a nevével, akit mi már jól ismerünk. A Nagy Károly c. fejezetben őt Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítottunk. Tehát bármily megdöbbentő legyen is, mindezen összefüggésekből logikusan levonható a súlyos következtetés:

Cerdic nem más, mint maga Aladár!

Ezen a ponton érti meg az ember, hogy miért elsősorban a Cerdic-ház tagjait illette meg a nemes származást kifejező Atheling név! Azért mert e család tagjai Cerdicen (vagyis Aladáron) keresztül a hatalmas Ethele egyenes ági leszármazottjai voltak! Vagyis az Atheling név eredeti jelentése valóban nemes családból származó, királyi vérből való. Épp csak azt felejtették el hozzátenni, hogy e király, akiről szó van, nem más, mint a dicső Ethele!

Láttuk tehát, hogy az angolszász CERDIC és a Meroving CHILDERIC neve lényegében azonos. A Nagy Károly c. fejezetben Childerik nevével kapcsolatban arra a megállapításra jutottunk, hogy abban az „elsőszülött” jelentéstartalmat hordozó KÁL illetve KÁLOD szót kell felismernünk. Még idéztük is Padányi Viktor ezzel kapcsolatos gondolatait: „…az utolsó a gyermekek között, vagyis »ucc-aba«, »öccs-csaba« ugyanúgy, mint ahogy a »kál« az első a fiúk között…” Akkor így fogalmaztunk:

„Mindezt tudva vegyük észre, hogy Childerik neve maradéktalanul beleilleszthető ebbe a gondolatmenetbe! Mint azt már jól tudjuk, a név végén lévő -rik egy »király« jelentéstartalommal rendelkező, gyakorta felbukkanó végződés. Ami minket ennél sokkal jobban érdekel, az a név első fele: CHILD – KILD – KÁLD. Vagyis első, elsőszülött, idősebb, ELDER azaz ALADÁR! Ez a két kifejezés – Aladár és Child – valójában azonos értelműek, jelentésük megegyezik.”

A Klodvig és a keresztvíz c. fejezetben ezt még kiegészítettük a következő gondolatokkal:

„...némely magyar tájszólásban a gyermeket a mai napig is cselédnek nevezik! A Magyar Néprajzi Lexikon a cseléd címszó alatt a következőket írja:
»...a tájszólásban a család és cseléd szavak egyaránt jelentenek családtagot, gyermeket is. »Négy családom (gyermekem) van.« »Gyertek ide kis cselédeim (gyermekeim)«.«
Ebből a »gyermek« jelentésű ősi magyar család – cseléd szóból származik az angol child szó is. A Childerik névben tehát Attila idősebbik fiának apjához való viszonya jutott kifejezésre. Ő volt ugyanis Attila gyermeke, »kis cselédje«, vagyis ilyen értelemben gyermek-király, azaz Childerik.”

Vegyük tehát észre, hogy a Cerdic nevében található CERD hangcsoport az R-L hangváltozáson keresztül ugyanaz a KILD – KELD – KÁLOD, mint amit korábban Childerik nevében is felfedeztünk. Ennek jelentése pedig éppúgy gyermek illetve elsőszülött, mint ahogy az Aladár név is az idősebb jelentésű elder szóból származtatható. Persze a pontos összefüggéseket már nem ismerő fővonalas kutatás Cerdic nevével kapcsolatban is a teljes zavarodottság jeleit mutatja. Nekik ez a név kelta, azaz tősgyökeres brit névnek tűnik fel, ami ellentmondani látszik annak a jól ismert ténynek, hogy Cerdic nem a Brit szigetek őslakos kelta népességéből származott, hanem az újonnan érkező anglo-saxon hódítókkal jött. A nyilvánvaló ellentmondást így igyekeznek feloldani:

„Érdekes, hogy Cerdic neve brit eredetű, ami eleinte összezavar, ezt néhány történész azzal magyarázza, hogy anyja brit lehetett. Másrészt nem lehet kizárni, hogy Cerdic érkezésekor már eleve voltak a szigeten szász telepesek.” (Wikipédia, Cerdic wessexi király szócikk)

Hogy Cerdic neve és különösképpen a nevében található KILD-KELD-KÁLOD hangcsoport sokkal inkább tekinthető hun eredetűnek, semmint keltának vagy britnek, az abból is jól látszik, hogy Attila királyunk Képes Krónikában megörökített nemzetségtáblázatában a hun király egyik őse éppen ezt a nevet viseli:

„Miután a somnium a mi nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak, aki Előd, ez Ögyek, ez Ed, ez Csaba, ez ETELE, ez Bendegúz, ez Torda, ez Szemény, ez Etej, ez Apos, ez Kodocsa, ez Berend, ez Zsolt, ez Bulcsú, ez Balog, ez Zombor, ez Zámor, ez Lél, ez Levente, ez Kölcse, ez Ompód, ez Miske, ez Mike, ez Beszter, ez Budli, ez Csanád, ez Bökény, ez Bondorfán, ez Farkas, ez Otmár, ez Kádár, ez Belér, ez Keár, ez Keve, ez KELED, ez Dama, ez Bor, ez Hunor, ez Nimród, ez Thána, ez Jáfet, ez Noé fia volt.”

Keled tehát Attila egyik őse volt, s az eddig megértett összefüggésekből úgy tűnik a hun király idősebbik fia is ezt a nevet viselte. S mivel ő is király volt, ezért a teljes megnevezése valahogy így hangzott: Keled király, azaz Keledrik. E névből lett aztán Childerik, ugyancsak e névből származik a Cerdic név is. Sőt, még Childerik fiának, Klodvignak a neve is ugyanerre a Keled névre vezethető vissza.

Ekkor azonban hirtelen eszembe jutott, hogy honnan is indultunk el valójában. Eredetileg a Gutkeled nemzetség eredetét akartuk megfejteni. Nyáry Krisztina naplója éppen azokhoz a Magyarországra száműzött Wessex-házi hercegekhez vezette vissza e nemzetség eredetét, amely uralkodóház őse az Aladárral azonosított Cerdic volt! Ekkor szinte fájdalmasan hasított belém a felismerés: de hiszen a Gutkeled nemzetség nevének második fele éppen ez a KELED név! Értjük már mit jelent mindez? Bizony nem kevesebbet, mint hogy e dicső nemzetség a mai napig is a nevében hordozza hatalmas ősének Keled királynak, Attila idősebbik fiának a nevét! A Gutkeled nemzetséghez tartozó harminc nemesi család eredete a száműzött angol hercegeken, a Wessex-ház dicső királyain és Cerdic-en keresztül valójában a nagy Magor unokájához, a földkerekség ijedelméhez, Isten ostorához vezet vissza!

Ez volt az a pont, ahol teljesen világossá vált, hogy a száműzött angol hercegek miért épp Magyarországon leltek menedékre. Ekkor világosodott meg előttem, hogy ez a nemzetség miért adott évszázadokon keresztül vezérlő férfiakat, erős asszonyokat, sőt fejedelmeket az országnak! Ekkor vált érthetővé, hogy miben állt e nemzetség példátlan kiválósága! Ekkor értettem meg, hogy kinek a szíve dobogott a hős Dobó István keblében, amikor a sokszoros túlerővel támadó oszmán áradatot maroknyi seregével megállította! Hogy kinek a dicső szelleme éledt újjá a Gutkeled ősökkel rendelkező Rákóczi szent küzdelmeiben, amikor zászlajára tűzte a jelmondatot: Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Bizony a nagy Attila szelleme volt az, melyet méltó utódai a Gutkeledek hányattatott történelmünk során egyetlen percre sem hagytak kialudni.

De itt érti meg azt is az ember, hogy Árpád-házi királyaink számára író krónikásaink miért hallgattak a Gutkeledek valódi eredetéről! Hogy miért igyekeztek a „szóbeszédeket” a sváb származás hazugságával elhallgattatni. Hogy miért kötötték e dicső nemzetség eredetét a valaha élt leggyűlöltebb idegenszívű királyhoz! Ugyanis már a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá! Mert míg a Gutkeledek Attila győztes fiától származtak, addig az Árpád-házi uralkodók a vesztestől.

Ráadásul jól tudjuk, hogy a Magyarországra száműzött Edmund feleségül vette István király Hedvig nevű lányát, vagyis beházasodott az Árpád-házba. S mivel a Gutkeled nemzetség Nyáry Krisztina naplója szerint éppen Edmund fiától, Ottótól származott, ezért a Gutkeledek Ottó anyja révén nem csak Attila idősebbik, de fiatalabbik fiát, Csabát, s vele együtt honfoglaló Árpád vezérünket is az őseik között tarthatják számon.

A Gutkeled nemzetség tehát egy olyan páratlan történelmi nemzetség, amelyben Attila két fiának vérvonala csodálatos módon újraegyesült! Semmi túlzás sincs abban, amikor azt mondom, hogy a Gutkeledek trónigénye sokkal erősebb és megalapozottabb volt, mint Árpád-házi királyaink trónigénye. És ezt bizony Árpád-házi királyaink is pontosan tudták. El is követtek mindent annak érdekében, hogy a nemzetség eredetét megmásítsák és Attila idősebbik fiát, Aladárt nemzeti krónikáinkban negatív színben tüntessék fel. Ha még eszébe is jutna bármelyik Gutkelednek Attilára hivatkozva igényt támasztani a trónra, az időközben befeketített Aladár negatívan csengő neve miatt úgysem tenné. Régóta nem hagy nyugodni a gyanú, hogy Aladárból valakik valamikor szándékosan gyártottak negatív hőst. Nem lehet véletlen, hogy győzelme után őt – mint Attila „rossz” fiát - egyszerűen kiírták nemzeti krónikáinkból, s ez által kiiktatták nemzettudatunkból is.

Gondoljuk azonban végig: milyen lehetett az az Aladár, akinek száműzött utódai kizárólag Magyarországon leltek menedékre? Milyen lehetett az az Aladár, akitől hazájukért élő hősök, vezérlő férfiak, erős asszonyok és fejedelmek származtak? Sokan elítélik őt, mert Nagy Konstantinként és Nagy Károlyként felkarolta a nyugati kereszténységet és megalapozta a későbbi pápai államot. De vajon előre láthatta-e, hogy nagylelkűségének milyen következményei lesznek? Én a magam részéről úgy gondolom, hogy hosszú-hosszú, hazugságban eltöltött évszázadok után éppen ideje, hogy Attila győztes fiát, Aladárt rehabilitálja, és annak hatalmas örökségét újra birtokba vegye ez a nemzet.

Persze tudom, hogy sokan most kételkedve olvassák szavaimat. Hogy Árpád-házi szent királyaink krónikásaik segítségével hamisították volna meg egy ősi nemzetség eredetét? Hogy a Gutkeledeknek az Árpád-házi királyokkal szemben bármi komolyan vehető hatalmi igénye lehetett volna Magyarországon? Badarság! Nos, akik így gondolkodnak, azok olvassák el a következő szavakat, melyeket Szent László király mondott a mogyoródi csata után a Gutkeled nemzetségéből származó Vid ispán még megcsonkítatlanul heverő holtteste fölött:

„Fájlalom halálodat, bár mindig ellenségünk voltál; bárcsak életben maradtál és megtértél volna, és a békét erősítetted volna meg közöttünk! De csodálkozom, miért akartad a hercegséget, hiszen nem a hercegek nemzetségéből származtál, miért kívántad a koronát, mikor nem királyok véréből való voltál?”

Vagyis figyeljük csak: Szent László király fent idézett szavaival gyakorlatilag semmi egyebet nem tesz, mint a Gutkeledek állítólag soha nem is létező trónigényének jogosságát kérdőjelezi meg. Színpadias kérdései álnok kérdések. Rájuk adott válaszai hazug válaszok. A Gutkeledek ugyanis – ahogy azt korábban láttuk – Athelingek voltak. Vagyis egy nemes családból származó, királyi vérből való nemzetség, mely önmagában egyesítette Attila két, egykor szembenálló fiának utódait. Ezzel szemben a Gesta Ladislai regis (László király cselekedetei) c. 12. század eleji krónikában Gutkeled nembeli Vid ispán állandó jelzője a detestabilis, vagyis magyarul: utálatos. Vajon honnan jön, és miből táplálkozik ez a talmi gyűlölet? Vajon hol és mikor kezdődött egészséges nemzettudatunk elferdítése? Vajon valóban pozitív történelmi hősöket emeltünk-e piedesztálra? És akiket negatív szereplőként tartunk számon, valóban méltók-e az utókor megvetésére?

Persze a hazugság nem volna igazi hazugság, ha nem tartalmazná az igazság csíráit. A Gutkeled nemzetség krónikáinkban megörökített sváb eredete is tartalmaz olyan motívumokat, amelyek az eddig feltárt összefüggések fényében új értelmet nyernek. Kézai krónikájában ugyanis úgy olvastuk:

„Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.”

Éppen Stof várának említése volt az, ami elgondolkodtatott. Pénzes Szabolcs korábban idézett tanulmányában ugyanis a következő gondolatokat olvashatjuk:

„Némi kutatás után azonban kiderül, hogy a sváb származás lehetőségét (Suevia = Svábföld) is fenntartásokkal kell kezelnünk, ugyanis a Képes Krónika szövege kronológiai ellentmondást tartalmaz, ugyanis a Stoph váraként megnevezett, a mai Göppingen mellett található hohenstaufeni vár csak 1070 körül épült meg, tehát jóval Orseolo Péter uralkodása után. Ezt a diszharmóniát próbálta meg feloldani a Schön Tivadar nyomán Wertner Mór, aki Stoph várát a brisgaui várral azonosította, csakhogy a brisgaui vár még később, 1091 körül készült el.”

Stof vára tehát még meg sem épült akkor, amikor a Gutkeledek már rég Magyarországon tartózkodtak. Mégis miért merült fel akkor a Gutkeledekkel kapcsolatosan ez a rejtélyes Stof név? A Wikipédia a Cerdic wessexi király címszó alatt a következőket közli:

„Cerdic 519-ben, a krónika tanúsága szerint a britek fölötti győzelme után Charfordnál, megkapta a királyi koronát, ezért ez az év számít Wessex királyság alapítási évének. Feltehetőleg fontos szerepet játszott a hódításban Cerdic fia Cynric wessexi király is, de unokaöccse Stuf és Wihtgar is, akik a Wight-sziget meghódítása után ott Cerdic nevében uralkodtak.”

Vagyis Cerdic unokaöccsét, aki vele együtt fontos szerepet játszott a Brit szigetek meghódításában, és a Wight-sziget elfoglalása után ott Cerdic nevében uralkodott merő véletlenségből úgy hívták: Stuf! Tudjuk jól, hogy Aladár nem maradt tartósan a Brit szigeteken, hanem visszatért a kontinensre, ahol a frankok uralkodójaként élt tovább. Tudjuk, hogy a személyéből kreált Nagy Károlyt Rómában a pápa később császárrá is koronázta. Cynric, Stuf és Withgar azonban a meghódított szigeteken maradtak, ahol – úgy olvastuk – Cerdic nevében uralkodtak tovább. Könnyen elképzelhető tehát, hogy éppen ennek a Stufnak a halvány emlékét őrzi krónikáinkban a Stof várából való származás tézise.

Mindezek után álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk el: mit jelent mindez valójában? Mi a jelentősége e mostani fejezetben feltárt összefüggéseknek? Biztos vagyok benne, hogy jelen pillanatban még e sorok írója sem képes teljes mértékben felmérni súlyos felismeréseinek hatalmas következményeit. Az angolok számára mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy első és eredeti uralkodóházuk valójában sohasem halt ki. A Magyarországon élő Gutkeled családokban tovább élnek Vasbordájú Edmund fiai, tovább él a dicső anglo-saxon Cerdic-ház. Az ország-alapítás jogán e családok legkisebb ifjú hajtása is nagyobb joggal ülhetne az angol trónon, mint a jelenleg uralkodó német származású Windsorok.

És mit jelent mindez nekünk, magyaroknak? Nos, nagyjából ugyanezt. Történelemben jártas olvasóim számára talán nem is kellene felidéznem Ákos nembéli István 1303. évi oklevelének jól ismert szavait:

„Midőn pedig Magyarország felséges királya, András úr Isten kegyes hívására a földi dolgokból kivált, Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt.”

Mi magyarok több mint hétszáz éve gyászoljuk dicső Árpád-házai királyainkat. Több mint hét évszázada nyögjük a Vegyes-házi, Habsburg-házi és legújabban a Senki-házi uralkodók terhes igáját. S a nagy siránkozás közepette nem vettük észre Attila köztünk élő fiait. A Rákócziakat, a Dobókat, a Báthoryakat, a Várdayakat, a Gacsályiakat, a Csatáriakat, az Apagyiakat, az Daróczyakat, a Bacskaiakat, és hosszasan lehetne folytatni a sort. Ők voltak azok, akik vérzivataros századaink alatt mindvégig életben tartották e nemzet nagyságát.

38 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://maghreb.blog.hu/api/trackback/id/tr1005596187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dobbenetes! :)

Hat ez meg sulyosabb mint az egesz osszes tobbi egyutt veve. :) Ez szerintem meg nagyobb elorelepes, ugyanis a viszaly az nem eppen a Hunor es Magor szellemisegnek megfelelo. Talan lehet meg a viszaly is mesterseges...

De a vegen mit is jelent a Gut a nemzetseg nevebol, vagy nem olvastam en el eleg figyelmesen?
Ha en jol tudom osszes kronikaink masolatok, ugyhogy elkepzelhetetlen hogy ne hamisitottak volna. Nem hiszem hogy az "Arpad-haziak" tettek volna ilyet. Egy hamisitast lehet ugyebar igy beallitani. Es az az erzesem hogy a hamisitok pont ugyan abbol a korbol valoak mint akik a Szent Koronat hamisitottak majd a Finn-ugor s dako-roman elmeltet gyartottak.
Szerintem csak egy egyszeru dinasztia viszalyrol van szo mint ahogy szamtalan ilyen van. Ha egyaltalan letezett ilyen.

S Atilla igy a Gutkeled nemzetsege a vegen melyik agbol valo? A Hunor vagy a Magor? A Kepes Kronika nevsoraban Hunor van, a kedves szerzo pedig Magort ir? Vagy en nem ertek valamit?
@Vágtázó Csiga:

"mit is jelent a Gut a nemzetseg nevebol...?"

Erre szándékosan nem tértem ki, ugyanis ez majd egy későbbi fejezet témája lesz.

"Nem hiszem hogy az "Arpad-haziak" tettek volna ilyet."

Igen, ezt szoktuk meg, így "illik" gondolkodnunk. Beidegződések, reflexek, pozitív és negatív előítéletek mindenütt, ameddig a szem ellát! Ha nem szabadulunk meg tőlük, akkor ezek örökké gátolni fogják a tiszta és logikus történelmi tényfeltárást.

"S Atilla igy a Gutkeled nemzetsege a vegen melyik agbol valo? A Hunor vagy a Magor? A Kepes Kronika nevsoraban Hunor van, a kedves szerzo pedig Magort ir?"

E tekintetben én is csak a krónikáink beszámolójára tudok hagyatkozni. Attila nemzetségtáblázatát a Képes Krónika Hunorhoz vezeti vissza. Ellenben a királyi tituluában a nagy Magor unokájának nevezi.
@( Tóth Gyula ): kosoznom a valaszt!
az egesz mind bonyolultabb es bonyolultabb lesz.
valoban az erzelmi erzekenyseg altal manipulaljak az egesz vilagot. a tortenelem hamisitas is erre epit. csak kell az embernek vigyaznia ne essen at a lo tulso oldalara. valojaban az aranykozeputat kell megtalalni ugyebar.

izgatva varom az uj fejezetet! ezek szerint a Gut az got lesz, de errol meg volt szo. Got, gyütt, jütt. akkor evvel lelove egy kicsit a poent. Gut Keled elsokent jotteket jelent :)

csak meg adalekkent annyit hogy ez a Keled nem csak a keltahoz hasonlit, en a kelta nevet a Kalota, Kalocsa nevvhez veltem hasonlitani.
"Hogy Árpád-házi szent királyaink krónikásaik segítségével hamisították volna meg egy ősi nemzetség eredetét?" Szerintem ezt a kört, le lehet szükiteni egy vagy egypár uralkodóra.
Az egészen biztos, hogy nem Szent István korában történt a hamisitás,mert ha ő ált volna mögötte allpr miért adta volna Aladár leszármazottaihoz lányait.Tudom, hogy ez nem sok de nem érzem igazságosnak a teljes Árpád-házat és annak az egész történetirását megbélyegezni történelemhamisitással.

Egyébként,pár hónappal ezelött találtam mégegy Szvatoplukot, remélem hasznos. en.wikipedia.org/wiki/Daurentius

Ezenfelül találtam még ilyet is:

"Frutolf of Michelsberg and Otto of Freising pointed out that some songs as "vulgar fables" made Theoderic the Great,
Attila and Ermanaric contemporaries, when any reader of Jordanes knew that this was not the case."
A származás kérdése egészen a XVIII. századig nem volt vita tárgya, mivel ez volt az alapja társadalmi elrendeződésnek. Feljegyzésekből tudhatjuk, hogy II. Rákóczi Ferenc,(de a legtöbb nemesi család Garaiak, Zrínyiek, Báthoryak, stb. is) Atilláig vissza tudták vezetni a családfáikat, többek közt ezért is volt teljes joggal királyvárományos a vezérlő fejedelem, csak a koronázás feltételei nem álltak össze.

Természetesen a hatalom érdekében elképzelhető, hogy a "Csaba ágiak" nem szivesen vették az "Aladár ágiak" előkerülését, de az tény, hogy a Kárpát-haza visszaszerzése és a magyar államiság megszilárdítása Csaba unokáinak érdeme. De nehogy már letargiába essünk! A legtisztább jézusi kereszténységet, melyet Atilla is vallhatott, mely a Szent Koronánk képrendjéből is kiviláglik, nem tudja már rajtunk kívül egyetlen európai keresztény állam sem felmutatni. Ezt a hitet hozhatta vissza a második bejövetellel Árpád is. Van egy évszázad, a X. század, amiről nagyon keveset tudunk és szerintem kulcskérdés lehet a tisztánlátás érdekében. A pozsonyi csatát követően, válaszlépésként majd egy évszázadig gyakorlatilag katonai ellenőrzés alatt tartottuk Európát, melyet a hivatalos történelemtudomény "kalandozásnak" nevez. A két bejövetel között 100 vagy 104 év telt el, ekkkor még nagyon eleven kellett, hogy éljen az Atilla fiak története. A Képes Krónikában olvashatjuk, hogy az egyik szerencsétlenül alakuló ostrom során elfogják Lehelt és Bulcsút. Bulcsú a következőket mondja Konrád császárnak, mikor kérdőre vonja hadjárataikkal kapcsolatban:

„Mi a magasságos Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket rátok ostorul: ha abbahagyjuk az üldözéseteket,akkor fogtok el és öltök meg bennünket.”

Ebből egyértelműen látszik, hogy Bulcsú atillai szerepkört töltött be, hiszen Atilla nevezte magát Isten ostorának. Amikor kiszorultunk nyugatról, s látva a környezetünkben zajló változásokat Szent Istvánnak nem volt más lehetősége, mint betagozódni a római-keresztény egyházba.
Apostol királyság maradhattunk, egyházi vezetőket nevezhetett ki a magyar király, mert ő volt egyben az ország szakrális vezetője is. Emiatt nem volt felhőtlen viszonyunk Rómával, melyet a levelezések is alátámasztanak. Ennek ellenére mégis az uralkodó dinasztiák közül az "Árpád-ház" adott a legtöbb szentet és boldogot a világnak, ami nem azt jelenti, hogy ennyi szentéletű sarja volt, hanem ennyit tudtak Rómával elismertetni. Legyünk büszkék arra, hogy őseink példájával mi hordozzuk azt az erkölcsiséget, ami sajnos sokak számára ismeret hiányában nem tárulhat fel. Az pedig nagyon valószínű,hogy a nyugaton maradt "Aladár ágiak" ott is és hazakerülve is ugyanezt a szellemiséget hordozták!
Nem ide vág a téme de már régóta biztos vagyok benne, hogy a kúnok magyarok és a kúnország néven fémjelzett terület az nem más mint az ősi Szkitia. Elég csak összehasonlitani a 2-nek a teerületi kiterjedését. Söt tovább megyek, a Kazária néven fémjelzett terület is maga Szkitia. A tarihi üngürüsz megörökiti az alábbi sorokat:

"Azután Szidijja uralkodója dívánt tartott, s ez a dívánon Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a tatár kán országa felé csapatonként elindultak."

Mi jutt erröl eszünkbe, hogy ha nem a Magyarok Kazár "alatvalóságának" és Álmos fejdelemmé választásának Biborbanszületett Konstantin által megörökitett történet persze kisebb nagyobb csusztatásokkal. Feltételezésem szerint Szkitiában ekkor Budának a leszármazottai uralkodtak de ez csak találgatás.

Továbbá élnék a feltételezéssel, hogy Magna Hungaria is erre területre vonatkozik, vagy legalábbis Kunország egy bizonyos részére, ide indult Julianus barát és ennek az országnak a mongolok általi legyözéséröl hozott hirt.
Ez továbbiakban megmagyarázza miért fogadta be a kunokat Iv.Béla. Valamint még egy érv, a mongolok a Magyarországi hadjáratot Kun hadjáratnak nevezik. Erre itt a forrás:
www.youtube.com/watch?v=az3JrTp9RQY ( a 3 rész valamelyikében).Nos remélem hasznos volt.
A KELED név megfelelőit keresve megtalálhatjuk, mint KHALID vagy KHALED - micsoda véletlen - a bolg elnevezéséhez méltóan a maghreb országokban gyakori névként. Jelentése: örökre. Ha ugyanitt Atilla felmenőinek megfeleltethető neveket keresünk, azt is találhatunk: KADAR (Kádár): jelentése erőteljes, THANA (Tana) - hála, OMMAR (Otmár): első fiú, KEDAR (Keár). Ezen felül vannak az arab nevek közt magyar vonatkozásból még érdekességek: JABBAR (Jobbára, Jobbjára), HUDA (Buda) - jelentése: helyes út, DAMALI (Deli, Dalia) - szép látvány, SZELIM - jelentése: szelíd.

A KHALID és KHALED nevek egy további felismerésre vezethetnek bennünket, mégpedig ha a KELEDEK vagy a KHALEDOK földjét keressük, akkor az nem más, mint KALEDÓNIA. Nézzük meg mit ír a Wikipedia.

"Kaledónia (Caledonia) a mai Skócia nagy részét képező vidék, mely Nagy-Britannia északi részén található. Nem összekeverendő a francia külbirtokkal, Új-Kaledóniával. Nevét a rómaiaktól kapta, akik a 2. századtól kezdve a Hadrianus fallal választották el saját provinciájukat, Britanniát a barbárok lakta vidéktől. A kaledónok, akiket a történetírók említenek, valószínűleg a 3. és a 9. század tájékán az ott élő piktek voltak. A piktektől így szintén nyert egy latin nevet a tartomány, mint Pictavia, azaz Piktföld. Miután a Római Birodalom nem tudta tovább fenntartani Britanniát a környező népek sorozatos betörése, illetve a kormányzás gyengülése miatt, kivonta csapatait a szigetről, ahol a különféle törzsek vették át az uralmat. Az angolszászok, valamint más germán népek (pl.: jütök) honfoglalása után a keltákat kiszorították a mai Anglia területéről többek között Wales-be és Cornwallba is. A Kaledóniába visszaszorult kelták leszármazottai a skótok, akik előbb a gael nyelvet beszélték, majd a 7. századtól kezdve, megtartva eredeti kelta nyelvüket, átvették az óangol nyelv northumbriai dialektusát is, melynek utódnyelve a mai skóciai angol (Scots)."

Láthatjuk, hogy a kaledónokat a piktekkel azonosítja, nézzük meg mit ír a piktekről:

"A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.

Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.

A pikt nyelv kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni.[1] Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak."

Törzsszövetségben élő nép volt ez már gyanús kell, hogy legyen. Írástudók voltak a piktek, melyről ezt írja a Wikipedia:

"A pikt kőemlékeken talált feliratoknak csak egy részét fejtették meg, jó részük talán egyszerűen csak azoknak a nevét tartalmazza, akiket a köveken meg akartak örökíteni."

(Piktogam - mindíg tanul az ember)

"A Skóciában sok helyen romos formában megtalálható, Broch néven ismert vaskori kör alaprajzú kőtornyok építését gyakran tulajdonítják a pikteknek."

Olvashattuk, hogy kör alapú kőtornyokat építettek, ami abból a szempontból érdekes, hogy a körépítmények és a körtemplomok figyelemre méltóak lehetnek szkíta és őskeresztény szempontból, ami megérne egy alapos vizsgálódást.

Nézzük meg mit ír róluk az Angolszász Krónika:

„Britannia szigetén öt nép volt honos, angol (English), velszi (Welsh vagy British), skót (Scotish), pikt (Pictish), latin (Latin)... A piktek Szkítiából érkeztek néhány hosszú hajóval, és partra szálltak Írország északi területén. Mondták a skótoknak, hogy itt kell letelepedniük, de a skótok nem engedték mindannyiuknak, hogy ezen a területen telepedjenek le, viszont ajánlottak egy másik szigetet keleten, és támogatást is ígértek a pikteknek a letelepedéshez. Valamint feleséget is a Skótoktól szereztek annak fejében, hogy királyt mindig a női ágból választanak, és ez hosszú időn át így is működött. Azután a skótok egy része Írországból brit területre ment Reoda vezetésével, akiket Dalreodi-nak vagy Dalreathian-oknak is neveznek.

Kr. u. 443: A britek Rómához fordultak segítségért a piktek elleni harcban, de Róma hadban állt Attilával, a hunok királyával, így nem segítettek.

Kr. u. 560: Columba, egy lelkész érkezett a piktekhez, hogy Jézus hitére térítse őket.”

Egyértelműen kiderül, hogy a piktek szkíta eredetűek voltak. Úgy gondolom Gyula újabb írása ismét egy telitalálat!
Kedves Gyula!
Nekem úgy tűnt, személyes érintettsége miatt a Képes Krónika szavait nem figyelte meg eléggé. Mit állít a krónika valójában?
A Gutkeled nemzetség jeles ősökkel rendelkezik, "derék, hatalmas emberek"-ből áll, de "örökségükre ugyan szegények". Ebben hol van a lekicsinylés és a hamisítási szándék? Hiszen csupa jót ír! Egy olyan országban, ahol hitvány cselekedetekkel lehet a ranglétrán előre jutni, ők ezt inkább nem teszik. Viszont Mo.-on, ahol nemes cselekedetekkel lehet érvényesülni, rövidesen magas pozíciókba emelkednek.
Mindebben nem lehet nem látni a dícséretet!!!
Azzal mi a baj, ha Péter király hívására jöttek be? A krónikás nem írja, hogy bármi rosszat tettek volna Mo.-on. Egyébként hitvány emberek szolgálatában is találni remek embereket, pl. az angol VIII. Henrik barátja volt a kiváló, és azóta szentté is avatott Morus Tamás (amíg a király elméje el nem borult és le nem fejeztette őt (is)).
Azt sem vette figyelembe, hogy a Képes Krónika idejében minden nemes számon tartotta a saját és a többi nemzetség családfáját és származását, tehát hazudni nem lehetett a krónikában. Főleg úgy, hogy a királyi udvarban is többen magas tisztségben a Gutkeled nemzetségből származnak. Lehet esetleg pontatlanság, hogy nem pont a sváboktól, nem pont Péter király idejében jöttek be, de az angliai eredet kapcsán is azt mondják, hogy nyugatról jöttek, Szent István után nem sokkal, és "örökségükre ugyan szegények", hiszen csak nem hozhatták el fél Angliát, ha menekültek?
Aladár kapcsán nem vette figyelembe a következőket. Ha Mo. első alkotmánya, a vérszerződés kimondja, hogy Árpád véréből választanak maguknak uralkodót, amíg csak lehetséges, akkor ki és milyen jogon hivatkozhatna arra, hogy Aladártól származva több joga van a trónra?
Két feltétel:
1. Árpád utódai közül
2. választják a magyar uralkodót!
Ezért is mondja Szent László Vid ispán holtteste felett: "nem a hercegek nemzetségéből származtál, miért kívántad a koronát".
Aladár és utódai közül ki akarta uralni a Kárpát-medencét? Senki! Ön is azt írta előzőleg - ha jól emlékszem - Aladár nyugatra távozott. Ezzel szemben Árpád apánk fegyveresen elfoglalta azt, innentől senki más trónigényt megalapozottan nem jelenthet be a területre!
Azt sem értem, miért kellett volna Aladár esetleg életben lévő utódaival szemben ellenségesnek lennie a Csaba-utódoknak.
Kedves Várnai Úr!

A hozzászólásának elején arra utal, hogy e fejezet megállapításait az állítólagos személyes érintettségem befolyásolta. Szerintem hagyjuk a személyes érintettségemet, nekem közvetlenül ugyanis nincs semmiféle személyes érintettségem. Kizárólag a fiamnak van, de neki is csak többszörös áttéttel, az édesanya apai nagymamáján keresztül. Ezt a fejezetet nem a személyes érintettségem miatt írtam, és a fejezetben tett megállapításaimat az állítólagos személyes érintettségem egyáltalán nem befolyásolta.

Azt írja, hogy figyelmetlenül olvastam a Képes Krónika szavait. Nekem azonban kifejezetten úgy tűnik, hogy olyan figyelmesen olvastam, amilyen figyelmesen ezeket a sorokat rajtam kívül talán soha nem is olvasta senki. A krónika sorainak olyan apró részletei fölött is elgondolkodtam, amelyek fölött eddig mások simán átsiklottak. Így vettük észre, hogy a krónikaíró bizonyos szóbeszédeket említ, majd e szóbeszédeket a sváb származás "bizonyosságával" váltja fel. Én legalább elgondolkodtam, hogy mik lehettek ezek a szóbeszédek, és miért kellett helyettük bizonyosságokkal előrukkolni.

Aztán azt kérdezi, hogy mi a baj azzal, ha Péter király hívta be őket Magyarországra? Ki mondta, hogy baj van vele? Az égvilágon semmi baj nincs vele! Teljesen igaza van, sváb származású emberek is lehetnek derék és becsületes emberek. Egyik legjobb barátom az ékes példa erre. Egyértelmű sváb gyökerekkel rendelkezik, mégis igazabb magyar, mint sokan mások! A probléma azzal van, hogy a Gutkeledek eredetével kapcsolatban megvizsgált egyetlen elmélet sem egyeztethető össze a sváb származás tézisével. Karácsonyi János világosan ki is mondta: német eredetnek nincs nyoma. Ráadásul - ahogy azt láttuk - Stof várát még el sem kezdték építeni akkor, amikor a Gutkeledek már rég Magyarországon tartózkodtak. Ebből viszont - ha tetszik, ha nem - egyenesen következik, hogy a sváb eredet hazugság. Innen pedig már csak egy lépés választja el az embert attól, hogy feltegye a kérdést: miért volt erre a hazugságra szükség?

Aztán azt írja, hogy hazudni nem lehetett a krónikában. Felhívnám a szíves figyelmét, hogy ez itt egy olyan blog, amely éppen a középkori hamisítások témájával foglalkozik. Nem egyszerűen csak lehetett hazudni a krónikákban, de hazudtak is! Olykor akár több évszázadot is beiktattak az események időrendjébe és kényük-kedvük szerint manipulálták az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszereket. Aki azt gondolja, hogy a magyar krónikákat teljesen elkerülte mindenféle manipulációs kísérlet, hogy minden krónika csúsztathatott, de a magyar krónika az aztán soha, az hatalmasat téved. Bő fél évvel ezelőtt Nyitray Szabolcs még azzal vádolt, hogy készpénznek veszem krónikáink minden szavát és azokat úgy kezelem, mint "Jehova tanúi a Bibliát". Ha tehát komolyan veszem a krónikák állításait, akkor az a baj, ha kritikával közeledek hozzájuk, akkor meg az.

Az Árpád-házi uralkodókkal meg a vérszerződéssel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét, hogy az Orseolo Péter után következő magyar király Aba Sámuel volt. Ő volt történelmünk első választott uralkodója. Aba Sámuel nem volt Árpád-házi, viszont Csaba Edömén nevű fiától származva maga is Attila utódja volt. Megválasztásakor nyilván ez is sokat nyomott a latba. Ezzel szemben a Gutkeledek anyai részről Árpád-háziak voltak! Hiszen Edmund herceg feleségül vette István király Hedvig nevű lányát, és e frigyből származott Ottó, a Gutkeled nemzetség őse. Hozzászólását olvasva az a benyomásom, hogy Önnek elkerülte a figyelmét a Gutkeledeknek ez az Árpád-házi vonatkozása. A Gutkeledek tehát nem csupán az Aladártól (és azon keresztül Attilától) való származás okán (láttuk Aba Sámuel esetében már ennyi is elég volt), hanem az Árpád-házi származás okán is igényt tarthattak a trónra! Ami nyilván nem tetszett azoknak, akik éppen rajta ültek, hiszen a konkurenciát senki sem fogadja szívesen.
Amint az talán világos volt, nem kívánom sem a Gutkeledek érdemeit és származását lebecsülni, sem a Szerzőt megbántani, de előző észrevételemet változatlanul fenntartom.
Természetesen lehet krónikákban hazudni és sokan sokszor meg is tették.
A Képes Krónika tudtommal I. (Anjou, Nagy) Lajos magyar király számára készült. Ebben azért nem tudtak és nem volt értelme hazudni a Gutkeled nemzetségről, mert annak tagjai közül többen is jelen voltak a királyi udvarban és így a hazugság egyből lelepleződött volna! Ezért írtam, hogy a krónikás nem hazudik, de lehetnek pontatlanok az adatai. (Esetleg a nemzetség különböző ágai is tudhatták különbözőképpen az eredetüket, bár ez nem túl valószínű.)
Én úgy tudom elképzelni, mintha nekem kellene írnom az egykori osztálytársaim családjáról. Mindet nagyjából ismerem, de előfordulhat, hogy tévedek is. Mindenesetre egy osztálynak szóló évkönyvbe még a haragosomról sem hazudok, hogy rossz színben tüntessem fel, mert abból az osztály előtt botrány lesz.
Az angliai és Aladártól való származás kapcsán az is felmerül, miért nem tud erről Szent László király az említett szöveg szerint? Hiszen akkor más beszédet kellene mondania Vid ispán felett.
Két eset is felmerülhet: 1. itt a krónikás tényleg hazudik, vagy 2. Szent László tényleg nem tud erről. Utóbbi esetben szintén két dolog lehet: a. a nemzetség a nagyvilág előtt titokban tartja a származásának ezt a részét, vagy b. nincs is ilyen származása.
Hogy mi az igazság, azt nem tudom.
Aba Sámuel kapcsán azt jegyzem meg (ebben talán egyet is értünk), hogy szükséghelyzetben került a trónra és nem is tűrte meg az ország sokáig. (István király már nem élt, Péter király alkalmatlan, az Árpád-ház hercegei (Levente, András, Béla) pedig külföldre menekültek.))
Az Árpád-ház kihalása után pedig két dolog számít a királyválasztásnál (többek között): alkalmasság és az Árpád-házzal való lehetőleg minél közelebbi vérrokonság.

Kedves Tóth Gyula! Remélem azért, hogy nem bántottam meg és tovább folytatja munkáját, mert érdekes dolgokat ír!
@Várnai János:
Várnai Úr!

Mi tulajdonképpen nem is vitatkozunk egymással, hiszen ez utóbbi hozzászólásának szinte minden szavával egyetértek. A pakliban természetesen az is benne van, hogy tévedek. Én ezt felvállalom, mert úgy vagyok vele, hogy még mindig jobb egy hibás gondolatot egy tanulmány formájában napfényre hozni cáfolatot vagy megerősítést várva, mint egy helytálló gondolatot elhallgatni az esetleges kudarctól tartva. Ha bizonyos állításaimról az utókor majd kideríti, hogy hibásak voltak, ám tegye. Nem csinálok belőle presztízskérdést. Én az igazságot keresem.

Volt azonban Önnek egy igen figyelemreméltó gondolata, amelyet szerény módon zárójelbe zárt: "Esetleg a nemzetség különböző ágai is tudhatták különbözőképpen az eredetüket". Szinte teljesen bizonyos vagyok abban, hogy a Gutkeled nemzetség tagjainak fogalmuk sem volt Aladárig visszanyúló gyökereikről. Ne felejtsük el, hogy akit mi (és krónikás irodalmunk) Aladárnak nevez, azt ők Keledként vagy Cerdic-ként ismerték! Egyáltalán nem biztos, hogy bennük is összeállt az a kép, amely most bennünk sokkal több információ birtokában összeáll! Ne felejtsük el, hogy az angol trónon eltöltött hosszú évszázadok alatt volt idejük elfelejteni dinasztia-alapító ősüknek Attilához fűződő kapcsolatát! Voltak bizonyos családi hagyományaik, voltak eredetükkel kapcsolatos legendáik (ezekről még írni fogok), de szinte biztos vagyok benne, hogy ezeket az összefüggéseket, amiket itt feltártunk nem ismerték. Nem véletlen, hogy Nyáry Krisztina még emlékszik a száműzött angol hercegekre, de már fogalma sincs arról, hogy ők Cerdic-en keresztül Attila utódai voltak! Ha tudna róla, nyilván megemlítené. Ők tehát - szerény véleményem szerint - soha nem hivatkoztak Aladárra, ha esetleg trónigénnyel léptek fel. Legfeljebb Hedvigre, István király lányára hivatkozhattak.
@( Tóth Gyula ):
Tisztelt Tóth Gyula!
Várnai úrral folytatott beszélgetésében érdekes fordulatként olvasom, hogy Ön nem valószínűsíti az Aladár-leszármazású Gutkeled nemzetség tagjairól, hogy tisztában lettek volna Aladárig (vagy Atilláig) visszanyúló gyökereikkel. Mivel lehet akkor azt magyarázni, hogy (Gutkeled nemzetségbéli) II. Rákóczi Ferenc pedig visszavezette családfáját Atilláig?

Még egy észrevételem lenne, amely érinti az Ön - általam nagyra tisztelt - munkásságát.
A YT-on nem rég beleakadtam egy oroszok által készített több részes videóba, melyben Anatoly Fomenko történész bemutatja, hogy a 70-es évek óta folytatnak kutatásokat, mert kollégáival ők is felismerték, hogy gond van a történelmi kronológiával. Rengeteg érdekes információt közölnek történelmi eseményekkel, nemlétező eredetű uralkodóházakkal kapcsolatban. A videó címe - History: Fiction or Science? www.youtube.com/watch?v=TbQMplPvA7k

Véleményem szerint érdemes lenne összefogni a kutatás terén velük, mert a megszerzett ismeretek mindkét fél részéről kölcsönösen előnyösen hasznosíthatók lennének. A videó szerint már Németországban is vannak együttműködő partnereik.
Nem akarok kéretlenül beleavatkozni is bármibe, csak a segítő szándék vezérelt bejegyzésemben.

Tisztelettel: patarahun
@patarahun:
Kedves Patarahun!

Két dologról beszélünk. Én nem azt állítottam, hogy nem tudták visszavezetni az eredetüket Attiláig. Azt állítottam, hogy ezt egészen biztosan nem Aladáron keresztül tették meg! Véleményem szerint ugyanis már fogalmuk sem volt arról, hogy a száműzött angolszász hercegek őse valójában azonos volt Attila idősebbik fiával. Ezért van az, hogy Nyáry Krisztina a családja eredetéről szólva még megemlíti a száműzött hercegeket, de nem említi, hogy azok is Attilától származtak volna. Ha tudott volna róla, akkor nyilván azt is leírta volna. A Gutkeledek azonban egy másik vonalon is Attilától származtak, mégpedig István király Hedvig nevű lányán keresztül! Ha tehát valamelyik Gutkeled mégis visszavezette Attiláig a származását, az feltehetően ezen a jóval közismertebb vonalon vezette vissza, miközben a másik (Aladár-féle) vonalról már fogalma sem volt. Voltak ugyan homályos sejtéseik, családi legendáik, de ezeket már ők maguk sem tudták helyesen értelmezni. Ezekről még írni fogok.
Kedves Tóth Gyula Úr!

Nagyon vártam már az újabb elméleteket, s a türelem megérte. Nagyszerű gondolatok. Őszinte elismerésem!

Pár érdekes adalékot mondanék, talán lesz még később helye.
Nem csak Önnek

Atilla személyét illetően széles körben elterjedt az a kép, hogy a magyarok első királya. Márpedig a magyarok királyát a csak és kizárólag a Szent Koronával koronázták (+ tartozékok).
Atilla halála után jövő összeomlást követően a Csaba-ág kivonulva a Kárpát-medencéből, majd megerősödve és visszatérve közel 100 évet azzal töltött el, hogy különböző büntetőhadjáratokat folytasson, tk. a koronázási ékszerekért.
Ez aránylag tiszta.

De vajon keresett-e valamit Aladár ága? Hisz ők is kivonultak! Veszíthettek-e el ők is valamit?
Szerintem igen. S az angolszász-frank hagyománynak az egyik legerősebb témája ez.
Kovács Magyar András - aki szerintem a különböző tonna aranyaival elképesztő rossz nyomon jár - rámutat arra többször is, hogy Atilla udvarában mindenki aranykupából ivott, kivéve őt, mert ő egy egyszerű fakupából, ami nem más mint maga a Szent Grál. Isten Ostora Isten Fiának vérét felfogó kupából.

Ez, hogy a két "csapat", hosszú ideig állandó keresgélésben volt, szinte tényként kezelhető.
Viszont, ha mindketten kerestek valami(ke)t, akkor adódik a kérdés: Ki volt a harmadik fél, aki mindent "elrontott"?

Ez a gondolatmenet több ponton összevágható korábbi és jelen gondolatmenetével.

.
A másik - talán - érdekes gondolatsor Bulcsúhoz kapcsolódik.
Egyes elméletek szerint a kabarok népéből származott, a rejtélyes nyolcadik törzsből.
KaBaR - HáBoRú
A kabarok a háborúk törzse lett volna?
Külön érdekes adalék, hogy történelmünk során gyakorlatilag sz összes vármegyénk területe sérült, sokat többé-kevésbé elcsatoltak, átrendeztek.
Somogy(ország) egysége (integritása) viszont gyakorlatilag nem változott. 1000 év alatt! Nincs talán 8 falu ami hozzá-tőle mozdult. Megdöbbentő. Főleg, ha az ember mélyen belegondol...
Meg az is, hogy Koppány kikre akart támaszkodni a maga tervezett hatalomátvételében.
A háborúk törzsére.
De ez csak egy olvasat...
S ehhez a területhez nem mertek/tudtak hozzányúlni.
S talán nem is tudták mit keressenek ott.
Kedves Gyula!

Nagyon örülök, hogy újra billentyűzetet ragadott! Már vártam. Minden tiszteletem az öné, eddigi munkájával kapcsolatban (ha jó, ha hibás - utókor eldönti), már csak a belefektetett energia miatt is. Ez a fejezet, talán még elképesztőbb, mint a korábbiak!

Jó munkát!
@( Tóth Gyula ):
Kedves Gyula!
Köszönöm a válaszát, teljesen logikus és meggyőző.
Valóban, a visszatérő Aladár leszármazottak királyvérű felesége(i?)révén is lehetséges volt az Atilla királyi vér továbbvitele, vagy ráerősítése.

A másik általam felvetett témával kapcsolatban néztem pár újabb videót a neten és kissé más megvilágításba helyezték a korábbi egészen konszolidált és hitelesnek tűnő információkat Fomenko részéről. Az Amazonon árusított, konklúzióként levont 1000 éves középkori történelem elég meredeknek számomra (Jézust 1086-ban feszítették meg,Pompei középkori város volt, nem élt Góg és Magóg és nem volt tatárjárás, stb.), így nem gondolom már, hogy komolyan kell venni...Elnézést!

Üdv: patarahun
Találtam egy érdekességet: Ajtony vezért,aki Szent István idején nemzetségfő volt, származását tekintve Anonymus a Gesta Hungarorumban Galad vezér ivadékának írja le...(Galad-Kalad-Keled)
Magyar Nemzet cikk:
Árpád vezér leszármazottja a britt trónörökös?
mno.hu/szinesvilag/arpad-vezer-leszarmazottja-a-brit-tronorokos-1174531/
Ezt az összefüggést pedig én találtam:
St. Germain gróf volt II. Rákóczi Ferenc és egyik Thököly lány elsőszülött törvénytelen gyermeke, francia királyi udvarban nevelkedett. 1776-ban ő a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazója és az árpádsávos USA zászló ihletője. (Itthon ekkor már a Habsburgok üldözték az árpádsávot, így St. Germain kivitte ezt az eszmeiséget az újvilágba, első évtizedekben működött is, amíg Illuminátus át nem vette a hatalmat...)
Ha kérdés merülne fel St Germain és USA megalapítása közötti kapcsolat valóságtartalmával kapcsolatban, please see :
www.reversespins.com/rosicrucian.html
Friedrich Klára: Grál kehely - király kehely (magyar leletek és a grál mondakör kapcsolata)
www.youtube.com/watch?v=wLlYFI510SI
Amennyiben elfogadjuk Arthur király személyére vonatkozó elgondolást azaz, hogy Atilla fiáról Aladárról van szó, meg kell vizsgálni vannak-e a kerekasztal lovagjai között meglepetések. Jelentem vannak:

"Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni. Ha valamelyik lovag meghalt, az üres szék fölött megjelent annak a neve, aki méltó a hely elfoglalására. Egyetlenegyszer fordult elő, hogy az üres székre valaki hívatlanul üljön le, az illető nyomban elsüllyedt a mélybe, ahonnan szörnyű kiáltás hallatszott, majd a szék felemelkedett, ülésén csontok voltak. A kerekasztal leghíresebb lovagjai Artúron kívül: Lancelot, GALAHAD, Gawain, Parszifal, Erek, Iwein. A kerekasztal a Camelot nevű várban állt."

Felbukkant a történelemből ismét ez a nevezetes nemzetség, akár Keled, Kaled, Khalid, Galad vagy Galahad formában említik, fel kell ismerni, hogy egyről van szó. Említettem korábban, hogy Ajtony vezért Galad vezér leszármazottjaként említették krónikánkbnan, amiből a nem túl hízelgő "galád" szavunk is származik. Valami gondjuk csak lehetett a hatalmon lévőknek a Keled nemzetséggel, ha ilyen szóhasználat terjedt el a magyarok között.
De nézzük tovább mit ír a wikipedia a kereasztal lovagjairól:

"A breton Wace Roman de Brut című verses elbeszélése említi először 1155-ben: Artúr király készíttetett egy kerek asztalt, hogy főurai közül egyik se érezhesse magát magasabb rangúnak a többinél, ha helyet foglal. A XIII. századtól lovagregényekben a Kerekasztal lovagjaiként emlegették őket és társaságuk nemcsak hasonlított a középkori lovagrendekre, hanem azok mintaképéül is szolgált. 1200 körül Robert de Borrou Arimátiai József című költeményében a hős Parceval által keresett Grált azzal a kehellyel azonosította, amelyből Krisztus az utolsó vacsorán ivott. Józsefet bízták meg azzal, hogy az utolsó vacsora emlékére készítsen egy asztalt, s hagyja üresen Júdás helyét. A helyet csak a Grál kiválasztott hőse foglalhatta el kockázat nélkül."

Abból, hogy a lovagok egyenragúak királyukkal az asztalnál, egyértelműen kivehető, hogy nem nyugati eredetű szellemiség ez az alakulat. Sem az alárendelő nyelvük miatt, sem a fölérendeltségi szabály szerint működő hatalmi berendezkedésük szerint, nyugatra ez nem lehet jellemző. Annál inkább szkíta tipusú szövetségi eszmeiségre és a mellérendelő gondolkodásra, ami a mi nyelvünkből következik. De nézzük a lényeget:

"A Kerekasztal testvériségébe csak a legvitézebb férfiak léphetnek be, és a „veszélyes” helyet továbbra is üresen hagyják a gáncstalan lovag, Galahad eljöveteléig, aki megtalálja a Grált."

Láthatjuk, hogy nem jelentéktelen szerepben van Galahad, hiszen ő fogja megtalálni a Grált és foglalhatja el az üresen maradt tizenharmadik "veszélyes" helyet az asztal körül, hiszen Júdás helyét üresen kellett hagyni és tudjuk, hogy az utolsó vacsorán tizenhárman ültek. Hogy Galahadnak vagyis Gutkelednek kell elhozni a Grált, azaz a Királyt nem csekély üzenet a számunkra. Eleink, mint oly sokszor, amíg apostol királyként és a kereszténység, azaz Jézus Krisztus igaz hitének védelmezőjeként istenfiúi szerepkört töltöttek be, jól tudták mi dolguk a világban. Az örökség viselői vajon mikor ismerik fel önmagukat és feladatukat?
Ahhoz, hogy helyén tudjuk értékelni Galahadet, a kerekasztal lovagját érdemes elolvasni a legendák mellett Sir Thomas Malory: ARTHUR KIRÁLYNAK ÉS VITÉZEINEK, A KEREK ASZTAL LOVAGJAINAK HISTÓRIÁJA című művét, melyből a következő részlet talán a legszemléletesebb:

Ekkor a király arra kérte az ifjút, hogy szálljon le a nyeregből, s csatolja le sisakját, mert a királyné látni kívánja az orcáját. S mikor Guiniver királyné megpillantotta Galahadet, így szólt: „Bizony, könnyen ki merem mondani, hogy Sir Launcelot az ifjú lovag nemzőatyja, mert soha két férfi még nem hasonlított egymásra ily nagyon; s így már nem oly nagy csuda Galahad vitézsége.” Ekkor egy udvarhölgy, ki a királyné közelében állt, így szólott: „Úrnőm, valóban oly nagyszerű lovag lészen Galahad?” „Bizony, annak kell lennie – felelte a királyné –, mert apjáról-anyjáról a világ legderekabb lovagjaitól s a legelőkelőbb vérből származik. Sir Launcelot a nyolcadik nemzetség a mi Urunk, Jézus Krisztustól számítva, Sir Galahad pedig a kilencedik. Bízvást mondhatom tehát, hogy legelébb való urak ők a világon.”

Ha hozzá vesszük, hogy a kerekasztal lovagjai fehér alapon vörös kereszttel ellátott köpenyt hordtak, amely szimbolikájával egybe vág a mi árpádsávos jelképünkkel, melyben a test - vér olvasat értelmet nyer, ami csak azoknak a nyelvén értelmezhető akik értik Jézust, amikor azt mondja "egyétek ezt a kenyeret, ez az én testem, igyátok ezt a bort ez az én vérem." Érthető már miért üldözték ilyen ádázul őket a későbbiekben, sejthető, hogy milyen titkot őriztek, amely a regnáló nyugati hatalom érdekei ellenére voltak, amit gyökerestől el kellett tüntetni.
@Z. Ákos:
Viszont ez a gondolatsor összevág a Nagy Ciklus számbeli adataival. 7-8 generáció Jézus kereszthalála után, és máris ott vagyunk a ~250-270-es években.
@gigabursch:

Igen! Ez a mű a XV. században íródott,s az idézet datálása teljesen beleillik az elképzelésbe. Sőt, ha még a következő idézetet is hozzávesszük a műből:

„Négyszáz és ötvennégy esztendővel a mi Urunk, Jézus Krisztus kínszenvedése után ez a Szék is gazdára lel.” „Bámulatos és különös dolog ez!” – csudálkoztak mind annyian. Ekkor Launcelot kiszámolta az éveket Jézus születésétől fogva mind egészen ama napig. „Úgy tűnik nekem – mondotta aztán –, hogy a széket a mai napon kell gazdájának elfoglalnia, mert ma vagyon a négyszázadik és azon fölül az ötvennegyedik pünkösd vasárnap; s ha úgy tetszik mindeneknek, ne olvassuk el többé emez írást, míg csak meg nem jelenik az, ki betölti a jövendölést.”

A jelenlegi időszámítás szerint is ott vagyunk ahol kell, Atilla halála után egy évvel...
A kerekasztal lovagjaival kapcsolatban kiderült, hogy a Galahad név valójában a Keled nevet takarja, de mi a helyzet a többiekkel? Talán az Erek és a Bors lovagok nevéhez nem szükséges túl sok magyarázat, főleg, ha tudjuk, hogy létezett egy Bor nemzetség is. A GAWAIN néven már el lehet gondolkodni. Tudjuk a krónikáinkból, hogy a helyes kiejtését egy-egy névnek nem adta pontosan vissza a szöveg, hiszen akkoriban nem volt egységesen kialakult latinbetűs írásmód, ami pontosan ki tudta volna fejezni a gazdagabb hang és hangzókészlettel rendelkező magyar nyelv kifejezéseit. Fel kell ismerni Gawain esetében, hogy maga a név egy -eve- alapra épül. A Galahad név esetéből tudjuk hogy a K könnyen válik G-vé, s a név végződések gyakran az adott nyelv sajátságaihoz igazodnak, ebből kikövetkezik, hogy a Gawain nem más bizony, mint KEVE. A leírások szerint rokoni szálait tekintve Gawain Artur király unokaöccse, ami egy kissé elgondolkoztató...

Bors és Lionel lovagok nagybátyja Lancelot nevét is érdemes megnézni. A név alapját a "lance" szó képezi, ami angolul lándzsát jelent. Könnyen rámondhatnánk, hogy ez már igazán angol név, csakhogy feltűnhet, hogy az angol lance (lensz) és és a magyar lándzsa egy tőről fakad, ahogy más kőkori szavunk is, amit a celtic - kelták (keletiek) vittek magukkal több ezer éve a brit szigetekre. Úgy gondolom, ennyi bizonyíték tükrében megengedhető egy ki szabadosság, s így lehet a Lancelot akár Lándzsalőtt vagy Láncelőtt is.

A kerekasztal lovagjai közt létezett egy Cador nevű is, talán ehhez sem kell akkora fantázia, hogy felismerjük a Kádár nevet, ami érdekes vele kapcsolatban, hogy fia Sir Constantine, aki szintén a társasághoz tartozott, Artur királyt követte a trónon. A Konstantin név britanniai előfordulása nem szabad, hogy meglepő legyen a rómaiak történetének ismeretében, amit Gyula korábban már részletesen kifejtett. Ezzel azonban nem zárul le a Konstantinok sora I. Constantine Skócia királya(862-877) másnéven a piktek királya (már tudjuk kik azok). II. Constantine (900-943) Skócia vagyis Alba királya, aki kiterjesztette hatalmát többek között Northumbria fölé is (erről is olvashattunk már ezen a blogon), III. Constantine (995-997) skót király, akit latinul Constantinus Clavus-nak, angolul Constantinus the bald(!)-nak hívtak. Ami pedig a legérdekesebb a skóciai Konstantinokkal kapcsolatban, hogy a wikipedia leírása szerint élt a VI. században egy Constantine király, aki a Szub-Római Britannia kiskirályság uralkodója volt, akit más néven Damnonia királyának is hívtak. Feltételezett utódja Artur király volt. A feljegyzések úgy írják le, hogy "Damnonia oroszlánjának zsarnok kölyke". Ezzel szemben elevenen él Észak-nyugat Britanniában Szent Konstantine legendája, számos templomban ábrázolják, aki lemondott a királyságról és szerzetesként élte tovább életét...
A Konstantinokról jutott eszembe, hogy nem csak Galahad (Keled) talált meg vallástörténeti szempontból fontosat, ez esetben a Szent Grált, hanem Constantius Chlorus (Kunsztántiusz Királusz) felesége és Nagy Konstantin anyja Szent Heléna (Ilona) a nem kevésbé fontos Szent Keresztet talája meg...s, hogy a népmeséinkkel is meglegyen az összeköttetés, ezért fordulhat elő bennük(Tündérszép) Ilona...Véletlen ez?
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Galahad_grail.jpg

Ami érdekes ebben a műben, hogy társalkotója ugyanaz Edward Burne-Jones, aki megfestette Artur király végső elalvása című képet a Magyar Szent Koronával. Itt a lovagok öltözetének szimbolikája beszédes. Galahad pajzsán fehér alapon vörös kereszt, míg Percival vagy Bors lovag pajzsa vörös-fehér sávos. Elgondolkodtató, hogy miféle tudása lehetett a művésznek az igazságról a XIX. század végén, vagy ha csak idealizálta a helyzetet jól beletalált.
A kerekasztal további lovagjaival kapcsolatban is találhatunk szkíta szálakat, mellyel erősíthetjük azt a feltevést, hogy ezt a lovagkor kezdetén létrejött alakulatot, mely erköcsében eszményében irányt mutatott Nyugat-Európának, szkíta szellemiség hozta létre. Találhatunk utalásokat arra, hogy a kerekasztal mondakört őskelta forrásból származtatják, ami a mi elgondolásunkat erősíti, hiszen a kelta kapcsolat előzménye egyértelműen későkőri kárpát-medencei kiáramlás, míg a piktek eredetéről maguk az angolok írják, hogy szkíta letelepülők leszármazottjai, akiket a Brit-szigetek őslakosaiként tartottak számon.

Percival lovag nevéhez is ezen a vonalon találhatunk utalásokat. Ez a név nagyon hasonlít a parszi népnévre, amiről tudjuk, hogy perzsa behatás alatt kialakult szkíta nép volt. Sőt a Tarihi Üngürüszben felbukkan Iszkender vezére Perszevüz, akit megtettek Pídzs helytartójának, mielőtt nyugatra fordult a sereg.

Bedivere lovag, aki megtalálja az Excaliburt, a csodakardot, ami a tó tündére nyújt ki a vízből, régi írásmód szerint Bedwyr. A név végén félreérhetetlen a vér vagy vére végződés. Hangalakilag könnyen megfeleltethető akár Budavérének is.

Gereth lovag rárímel egy híres magyar családnévre a Gere családra, akikről tudjuk, hogy szintén Atilláig tudták visszavezetni származásukat.
Z. Ákos 2013.12.29. 08:02:0
SzeNT Grál = SzeNT KoRona
Aladárnak („Nagy Károlynak”) még holtában is fején volt a Szent Korona !
Szigeti István aacheni plébános könyvében ( A Szent Korona titka, Antológia kiadó, 1996 , idézve : www.corvinuslibrary.com/magunkr/korona.pdf alatt) írja, hogy Nagy Károly végrendeletének megfelelően a Szent Koronát vele temették el és a koronát majd 200 évvel később III. Ottó vette ki a szarkofágból, hogy keresztfiának (Szent Istvánnak) ajándékozza. Persze az átruházás a pápa kezén keresztül történt – egy „csomagterv” részeként – hogy ennek fejében Róma (közvetve a Német-Római császárság) befolyást nyerjen a Kárpát-medencében.
Hogy ilyen kitétel szerepelt- e a végrendeletben, nem tudhatjuk, az viszont biztos, hogy sokan voltak a környezetében olyanok, „megtollasodott” kiskirályok és egyházi személyek, akiknek komoly érdeke fűződött a Szent Korona eltüntetéséhez. Nekik a szentségről nem a Korona, hanem a „magántulajdon szentsége” jutott eszükbe !
Míg Atilla birodalmában a föld osztatlan közös tulajdonban volt (v.ö.: Szent Korona tan), addig Aladárnak a Római Birodalom árnyékában felnőtt frank környezete csak a magántulajdonra épülő feudalizmust tartotta egyedül üdvözítőnek. A római egyház is csak így juthatott földtulajdonhoz, ezért támogatta minden eszközzel a feudalizmus elterjesztését. Frankhonban és a brit szigeteken is sokan lehettek, akik visszasírták a Szent GRrált, a „természetes rendet”, amit ma Szent Korona Tannak nevezünk.
A Szent Grál keresése nem más, mint az elveszettnek hitt Szent Korona keresése. Mindkét fogalom a KöR-iS-TeN / KaR-íZ-TeNYér (összeolvasva, egybegyúrva: KöR-iSZ-TeNY, hasonulással KöR-öSZ-TéNY „kozmikus egységtudat” fogalomrendszerébe tartozó mágikus jelkép. Az azonosításnál vegyük figyelembe, hogy a mássalhangzók hordozzák a jelentést és a gyökök visszafelé is olvashatók.
Azaz: SZe-NT KoR-ona/GRál lefordítva „iS-TeN-KöR” értelemmel bír. A SZe (fo: iSZ), aZ NT (fo: TeN) és a K_R lehet G_R is (KöR). A KöR-iS-TeN háromság a Makrokozmosz egykorú magyar neve volt (ma Anyag-Energia-Információ avagy Test, Szellem, Lélek háromságnak mondanánk). A Mikrokozmosz a fraktalitás jegyében hasonló szerkezetű, ugyancsak háromságként jelenik meg. (A KaR-iZ-TeNyér a teret kitöltő három féle mozgásra, a KöR-iS-TeN a teret betöltő három féle rezgésre utal) A témáról bővebbet a koristen.hu honlapon lehet olvasni.
A jelképek is igazolják Tóth Gyula briliáns okfejtését. A Wessexben pajzsra emelt Cerdic / Aladár 4 évvel Atilla halála előtt még a KöRöSZTéNY tudatot hozta magával. Wessex lobogója ma is Sá-rkányt (fo: iS) ábrázol. (Flag_of_Wessex.svg ) Anglia védőszentje a Sárkányölő Szent GYöRgy (KöR). Az angol zászló fehér alapon piros kereszt (Flag_of_England.svg ) Ezt hívják György keresztnek. GyöR-gy és a Sá-rkány között a TeN-gely forma dárda teremt kapcsolatot. A KaR-íZ-TeNyér is megjelenik a képletben , az előbbivel közös TeNgelyen. A halászbástyán látható szobor emlékeztetőül: upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0c/Szent_Gyorgy_es_a_sarkany_P9300266-lev-1000.jpg
A holisztikus szemlélet lényege, a Mikro- és Makrokozmosz azonossága a jelképeik „egytengelyű” megjelenítésével illusztrálható. Az angol zászló és így az „árpád-sáv” színei is jelkép együttesként értelmezhetők. A feHéR szóban a KöR (női minőség : „fehérnép”) mássalhangzóit találjuk meg, a piroS/vereS szín elnevezésben a z iS (Yang, „férfi”) gyök rejlik. A közös TeNgely adja a harmadik elemet. Az árpád sávnál tengelyes szimmetriával találkozunk (oldalnézeti világmodell), az angol zászlónál a két szín „egyközpontúnak” minősül (felülnézeti világmodell). A színek és az elnevezés (GyöRgy („KöR”) kereszt) összeolvasva újfent a KöR-iS-TeN háromságot állítja elő !
Artur király KeRek asztala körül mindenki egyenrangú, nincs kitüntetett hely. Közepéből indítható a képzeletbeli, Eget-Földet összekötő TeNgely, hasonlóan a jurtákhoz, vagy a KeRek templomokhoz (KiRche, ChuRch) . A TeNgellyel a „Világ közepét” idézték meg, így azonosultak a Világmindenséggel. A magyarban ezt a függőleges tengelyt MaGos tengelynek nevezték, hiszen az Ég felé törő MaG rajzolta ki az útját. („magosság” = magasság). A Makrokozmosz jelképeként ismert „MaG” szimbólum (a főköreivel megrajzolt GöMb, „osztódó sejtmag” , síkban körbe rajzolt keresztként jelenik meg) A vár neve Camelot. KáM-éL-oTT mondhatnánk nyersfordításként, tudva azt, hogy a KáM, fordítottja a MaG. A MáGus központ neve tehát árulkodó, tegyük hozzá még azt, hogy a magyarok istenének jelzője volt az „Élő” meg a „MaGasságos” is !
@( Tóth Gyula ):
Személy szerint - de szerintem sokan mások is - azóta is felcsigázva várjuk az újabb izgalmas*, gondolatmeneteket a közösségi "tézisgyúrás" jegyében.

_____
* a PC (polcorrect) jegyében és logikájában ez lehetne a NAC, azazaz a non academic correct, de nem szerencsés, mert sokan utána csak a hülyeséget fognák fel belőle.
Eleddig csak az egyik fele került kivesézésre a családnak.
Igaz azóta már sok embernek meséltem róla, s talán sikerült is pár szemet felnyitnom, de lassan kéne a másik felével is foglalkoznunk.

Várom/Várjuk.
Ha Edmund 1046-ban halt meg, és Ottó volt a fia, akkor a mogyoródi csatában odasveszett Vid lehetett Ottó fia?

Ki volt akkor az oklevelekben szereplő Gut és Keled, akiktől a nemzetségnevet eredeztetik?
@gigabursch:
Melyik a másik fele? Edward?
Ő állítólag leszármazott nélkül halt meg.
De én már nem hiszem. Az tisztán látszik, hogy ki akarták tagadni a királyi öröklési rendből.
Wessex = Ősz szaxon = Fehér szaka = Fehér hun
@laciber:
I. Childerik sírját az angol nyelvű Wikipédián írtak szerint a 17. században tárták fel a mai Belgium területén, és 80 kg (!) hun aranykincset találtak benne, ami a később meglelt apahidai királysírra hasonlított. Belgium akkor a Habsburgoké volt, ők XIV. Lajosnak ajándékozták a kincset. Az az épület a francia forradalom után könyvtárrá alakult, és 1831-benn ellopták belőle a kincseket. Állítólag beolvasztották.
Ma már csak rajzok őrzik emlékét.

Bizarr, hogy Nagy Károly csontjai ereklyetartókban is előfordulnak, mert szentté avatták. Ő 2 évtizedig tudta az államkasszát biztosítani az Avar kincsekből, amit a történetírás szerint fia, Pippin hozott el a Ringből, ami egy többsáncű várat jelent, de ezalatt valószínűleg az akkori hun fővárost kell érteni, azaz Sicambriát. Érdekes, hogy a hivatalos történet szerint bár hadjárat volt, nem találkozott ellenállással az avarok és az ugurrusok konfliktusa miatt. Ez az Attila halála utáni harcokra utal. A kincsből Nagy Károly a pápának is ajándékozott.
@RomGer IgKut: Tisztelt Szerző,tisztelt Hozzászólók!

Még ide illeszthető egy kis érdekesség: A jelenleg uralkodó angol királyi család ősei között szép számmal Báthoryak is
szerepelnek. Pl. az 1250-ben született "kopasz" ragadványnévvel ellátott Rakamazi András és II. Erzsébet
között 18 generációt számolok össze. Ha valakit érdekel,küldöm a részletes leszármazási névsort.
Kedves Tóth Gyula!

Bevallom csodálattal olvasom az írásait, még ha nem is tudtam végigtanulmányozni mindegyiket. Szerintem megéri a szellemi befektetést, elmélyülni ezekben.

Mostanában azt hiszem találtam közvetett bizonyítékot a Gútkeled nemzetség és az Árpád-ház rokonságának igazolására. Ugyanis „DNA profiling of Hungarian King Béla III and other skeletal remains originating from the Royal Basilica of Székesfehérvár” címmel nyilvánosságra hozták III. Béla király Y-DNA haplóját. Ez R1a, de nem a genetikai részletekbe szeretnék most kitérni (elveszni), hanem a tanulmány egyik akár mellékesnek tűnhető megállapítását emelném ki:

„The closest haplotype to that of King Béla III was found in” … (one)… „person with this haplotype is living in the population of present-day Northern Serbia (Zgonjanin et al. 2017). This geographical area belonged to Hungary before World War I, in the period of c.862–1920. Ethnic Hungarians have been continuously populating this area. The locality suggests that this person may be paternally related to the Árpád Dynasty. Nevertheless, sequencing data of the King’s Y chromosome will be needed to get closer to the history of the Árpáds’ haplotype.”

III. Béla királyhoz legközelebb eső haplotípust találták…(egy)… személyben, aki ma Észak-Szerbiában él (Zgonjanin és mások 2017). Ez a földrajzi terület az I. világháború előtt Magyarországhoz tartozott 862-1920 között. Az etnikai magyarság folyamatosan lakja ezt a területet. A lokalizáció azt sugallja, hogy ez a személy apasági kapcsolatban állhat az Árpád-dinasztával. Mindazonáltal a király Y kromoszómájának szekvenciálási adatai szükségesek ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az Árpád-féle haplotípus történelméhez.

A tanulány angolul olvasható:
link.springer.com/article/10.1007/s12520-018-0609-7

Egy helynév kutatásom során ugyanis feltűnt, hogy az ugyancsak nagy befolyású Aynard nemzetség hűtlensége és kegyvesztetté válása után a Gutkeled-Lotár nb. Maróti Jánoshoz került minden birtokuk, nemcsak egy egész megye (Valkó), hanem 1397-1398-ban a székely ispánság, 1398-tól megszakításokkal 1428-ig macsói bánág is.

Csánki Dezső hívta fel a figyelmet arra, hogy előbb az Aynard, majd a Maróti nemzetség központi birtokai (Zsámbék és Perbál) a Buda, Esztergom és Fehérvár által határolt medium regni szívében, szinte egyetlen világi birtokként feküdtek királyi és egyházi uradalmak között. Gyakorlatilag kivételes kegyeket élvezett (előbb az Aynard, majd) a Maróti nemzetség. Maróti János mintha alkirály lett volna. (Persze nyilván tudta a király, hogy Maróti Jánossal a nemzetségnek magva szakad.)
(Helynév kutatásom itt olvasható:
sites.google.com/site/kajlieskovacscsaladok/ )
Összegezve, ezek után engem nem lep meg, hogy/ha az Árpád-házi királyaink Attila idősebbik fiától erednek.
süti beállítások módosítása