HTML

TÁMOGATÁS

A kutatásaimat támogathatja banki átutalással:

Raiffeisen Bank
12052712-00162479-00100002

vagy a PayPal rendszerén keresztül a következő gombra klikkelve:

Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl

2011.02.20. 19:00 ( Tóth Gyula )

Jó palócok

Az előző fejezet fényében értelemszerűen vetődik fel a kérdés: vajon a Kárpát-medencében számolhatunk-e ennek a pártus eredetű „baltás-bárdos” eftalita hun etnikumnak a jelenlétével? Nos, erre a kérdésre a választ már a „Zalán futása” című fejezet is megadta nekünk, hiszen ott azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az avarok által kiűzött longoBÁRD-ok, akik azonosak a honfoglaló magyarok által megkergetett Salán – Szvatopluk féle néppel, valójában pártus eredetű eftalita hunok voltak! Már ott megállapítottuk, hogy a „longo bárd” név tulajdonképpen azt jelenti, hogy „pártus hung”! Megállapítottuk továbbá, hogy a Szvatopluk névben található „SZVATO” fehéret jelent és egyértelmű utalás a fehér, azaz eftalita hunokra!

Most azt is vegyük hozzá mindezekhez, hogy a Szvatopluk név végén lévő „PLUK” sem más, mint a már jól ismert balta, szekerce jelentésű ősi PELEK szó, amely ugyancsak a régi Pártus-Kusán birodalmakhoz vezet vissza bennünket! Érdekes lehet tehát újból összevetni a „Zalán futása” c. fejezetben tárgyalt ZWENTI-BOLD és SZVATO-PLUK neveket, ezúttal a szavak utolsó tagjára figyelve! A BOLD és a PLUK ugyanis teljes mértékben megfeleltethetők egymásnak, ráadásul kitűnően példázzák ennek a balta, szekerce jelentésű ősi szónak a két különböző típusát, a P-L-T ( itt B-L-D ) és a P-L-K alakokat!

Ha pedig már Szvatopluk alias Salán vezérnél tartunk: Anonymus Gestájában kitűnően nyomon követhető, hogy a magyarok a Zemplén felől megindulva és az Északi-Középhegység mentén nyugat felé vonulva hogyan szorították ki lépésről lépésre Salánt korábbi területéről. Először csak a Sajó, majd a Zagyva folyóig terjedő területet követelték tőle, míg végül teljesen kikergették az országból. De ugyancsak Salán vezér területe volt a Duna-Tisza között elterülő vidék is. Ez abból sejthető, hogy Árpád a Salánhoz küldött követei révén éppen a Duna-Tisza közéről hangsúlyozza leginkább, hogy az eredetileg az ő ősapjáé, Attila királyé volt:
Árpád vezér meg nemesei felbosszankodva, ugyanazon követek útján ezt üzenték vissza Salán vezérnek: ’A földet, amely a Duna és a Tisza között terül el, azonkívül a Duna vizét, amely Regensburg felől Görögországba folyik, a magunk pénzén szereztük meg akkor, amikor új emberekként megjelentünk itt…” (Kiemelés tőlem!)Érdekes, hogy korábban a longobárdok is ugyanebben a földrajzi térben tűntek föl. A Nagy Képes Világtörténet „A longobárdok országa” c. fejezetben a következőt írja:
Töredékeik elkalandoznak egészen a Dunáig; de a nép zöme Bohémia és nyugati Felső-Magyarország fensíkjait tartja megszállva. (...) a longobárdok a Duna-Tisza közén állapodnak meg, melyet a maguk nyelvén feld néven neveznek el.” (Kiemelés tőlem!)Tehát „Felső-Magyarország” és a „Duna-Tisza köze”! Ez a vidék volt Alboin longobárd népének jellemző letelepedési területe, és ugyancsak ez volt Salán – Szvatopluk népének szállásterülete is! Nincs e dologban semmi különös vagy rendkívüli, hiszen a „Zalán futása” c. fejezetben már világossan kimutattuk, hogy a VI. századi longobárd és a IX. századi Salán-Szvatopluk féle nép valójában azonos, mivel a két korszak között húzódó három évszázadnyi távolság egy utólagos betoldás csupán, mely az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerek különbsége miatt került rá az időszalagra! Felmerül azonban egy rendkívül fontos kérdés: Vajon a magyarok a honfoglalás harcai során ezt az eftalita – pártus népet teljes mértékben elűzték volna? Nyilvánvaló, hogy nem! Árpádék csupán magát Salán – Szvatopluk vezért és a segítségére sietett bolgár hadsereget zavarták ki az országból! Az egyszerű földműves nép nagyobb része minden valószínűség szerint továbbra is korábbi lakóhelyén maradhatott! Tehát pusztán csak hatalomváltás történt, nem pedig nagyszabású exodus! Ez az eftalita-pártus eredetű hun nép továbbra is azt a területet népesítette be, amit korábban, vagyis a Duna-Tisza közötti terület északi részét és az Északi-Középhegységet, csak innentől kezdve Árpád utódainak alávetve élt tovább! Tudjuk mit jelent ez? Nos ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy ennek a területnek az őshonos népe kultúráját, népszokásait és jellegzetes kiejtését tekintve nem véletlenül különbözik annyira a magyarság más részeitől! Ők ugyanis nem Árpáddal együtt érkeztek ide, hanem jóval korábbi pártus eredetű betelepülők! S hogy melyik népcsoportról beszélek most? A kedves olvasó talán már ki is találta: a palócokról! Ha pedig megvizsgáljuk magát a PALÓC elnevezést is, tovább erősödik a gyanúnk! Ugyanis a PALÓC név egy az egyben feleltethető meg a balta, szekerce jelentésű ősi PELEK szónak, csak itt a szó végi „K” hang „C” hangá módosult! Ugye emlékszünk még az előző fejezetre, ahol a Visztula legnagyobb mellékfolyójának, a PILICA folyónak a nevéről azt a megállapítást tettük, hogy azonos a balta jelentésű PELEKU szóval? Nos, ami akkor igaz volt a PILICA nevére, az most a PALÓC népnévre is megállja a helyét! Ha pedig valaki kétségesnek találja ezt a magyarázatot, az vegye figyelembe, hogy a palócok egyik nagy csoportjának neve BARKÓ, amely név ugyancsak a balta jelentésű PELEKU – PEREKU szó származéka, és feltűnően emlékeztet az ugyancsak pártus eredetű burkusok nevére! Malonyai Dezső A magyar nép művészete című munkájának ötödik, palócokról szóló fejezetében a következőket írja a barkókról:
Egyes megyékben vizsgálva a palócokat, bizonyos, hogy Losonc és Fülek között valódi tisztán maradt palócok laknak. Borsod megyében a Bükk-hegység északnyugati nyúlványai között lakó palócok neve: barkó. Megnézve a falucsoportot Sajópüspöki és Hangony között, amit Barkóságnak mondanak, de nem találtunk semmi vonást, ami megkülönböztetné őket a többi palócoktól. Úgy látszik, csúfnévnek ragadt rájuk ez az elnevezés. (...) Hunfalvy János már említett könyvében írja: Különös az, hogy Gömör déli népének nincs semmi öntudata arról, hogy ő palóc vagy barkó, de amely barkó tudja magát annak, arra büszke.Természetesen szó sincs itt semmiféle csúfnévről! Mind a PALÓC mind pedig a BARKÓ név a pártus eredetű baltás eftaliták ősi nevét őrizte meg! A palóc-barkó nép pedig nem más, mint Alboin király „longobárd” népe, illetve Salán-Szvatopluk vezér népe, akiket a honfoglaló magyarok ideérkezésükkor már itt találtak! Mindezek ismeretében rendkívül érdekes megfigyelni, hogy longobárdoknak és a barkóknak van egy közös vonásuk. Mindkét népre igaz, hogy a nevüket – természetesen helytelenül – a szakállal hozták összefüggésbe! Kiszely István „A magyar nép őstörténete” c. munkájában a következőket írja:
A barkók Ózd környékén, a Rima-Hangony és a Hódos patakok mentén laknak, egyesek szerint önálló magyar népcsoportnak tekinthetők, mások szerint viszont a palócok legrégibb oldalágát kell látnunk bennük. Mai gúnynevük először 1833-ban jelenik meg; egyesek szakállukkal, mások a Bertalan és Bertók keresztnevekkel hozzák összefüggésbe...” (Kiemelés tőlem!)A Nagy Képes Világtörténet pedig a következőket írja a longobárdokról:
A nemzeti monda szerint hosszú szakálukról (longibarbae) kapták a longobard nevet; ma azonban már bizonyosan tudjuk, hogy a longobárd név e népre a Loingo (Leine-i gau) és a Bard nevek egybekapcsolása útján ragadt rá.” (Kiemelés tőlem!)Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a palócok eredetével kapcsolatban a hivatalos tudományosság merőben más álláspontra helyezkedik. Malonyai Dezső A magyar nép művészete c. munkájában így foglalja össze a témával kapcsolatos különböző elméleteket:
A palócok eredete igen sok történészt foglalkoztatott. Osztoics és Kojánovics, a két orosz leírja, hogy a magyarok, akik Hugor vize mellett Pannónia felé tartottak, Tánais vizénél megverték a palócokat, kik ellenük fölmertek támadni. Dugonics András az orosz írók e szűkszavú tudósítását hosszú lére eresztette, s végén arra a következtetésre jut, hogy a magyarok meghódították a palócokat, és őket a Mátra vidékén telepítették le. E letelepített népet most is palócoknak nevezik, akik sokat megtartottak a szittyai nyelvnek módjából. (...)
Anonymus, aki valószínűen Eger egyházmegyéjének papja volt, és legalaposabban a palócok vidékéről írt, azt jegyezte föl, hogy Árpád hadához a kunok Kiovnál csatlakoztak, az ország északkeleti részén telepedtek meg s tőlük származnak a palócok.
Legelterjedtebb csakugyan az a vélemény, hogy a palócok az Árpád-házi királyok alatt beköltözött kunok ivadékai. A kunok betelepülése történelmi valóság, azonban nagyon kétséges, hogy azok a kunok, e kötetünk népművészeti tárgyait készítő palócok ősei lennének.
Végül Malonyai így összegzi a fentieket:
Láthatjuk tehát, hogy a palócok eredetének megállapításában a tudomány mennyire botorkál; a szakértők annyi eltérő véleményt kockáztattak már, hogy e kérdésben több a zűrzavar, mint a világosság.Kozák József érzékelve ezt a zűrzavart a Dobogó c. folyóirat IV. évfolyamának 1. számában megjelent „Palóc atyafiak” c. írásában vitába száll a hivatalos elméletekkel és a következőket írja:
A hivatalos néprajztudomány szerint a palóc népnév a Magyarországra telepedett kunok szláv névalakjából, a polovecből származik. A hipotézis egyik alappillére egy 13. századi oklevél, ami a kunok bélháromkúti apátságáról tesz említést. A másik az a nyelvészeti megállapítás lenne (Hunfalvy szerint), hogy: "A palótz név tökéletesen azonos az orosz-szláv polovcz-val."
Ezek a pillérek azonban mesze nem olyan szilárdak, mint ahogy ezt fenntartói gondolják. Az a tény, hogy a kunok apátságot kaptak Bélháromkúton, nem bizonyítja azt, hogy a térségben nem éltek volna már előttük palócok. Azt pedig végképp nem, hogy az egész ún. palócföldet a bélháromkúti kunság népesítette volna be polovec néven!
A névazonosság "tökéletessége" is hagy maga után kívánni valót. A szláv névalak a polje (síkság) elemet tartalmazza, a jelentése síksági, ami valóban pontos definíciója a kun és más sztyeppei életmódú népeknek. A polovc, vagy polovec, más esetben plovci alakokból azonban minden esetben hiányzik a palóc név kezdő szótagjának "a" – palócosan "á" – hangja. A második szótag (lóc) "ó"-ja pedig nálunk mindig nyújtott, míg a szláv alakokban rövid "o"-t találunk.
E mellett a logika is megbicsaklik a kun-palóc azonosítás kapcsán. Ugyan miért a hegyvidéki palócok volnának a kunok, akiknek szláv neve síkságit jelent? Talán az alföldi Kis- és Nagykunság népessége telepedett föl a hegyvidékre, hogy ott saját neve helyett a szláv síklakó nevet fölvegye? Ugyanakkor az alföldi kunok – akikről biztosan tudjuk, hogy az oroszok őket nevezték polovcinak – vajon miért nem használják a szlávoktól kapott nevüket?
Végül Kozák szembehelyezkedve a hivatalos elméletekkel és csatlakozva Pintér Sándor véleményéhez arra az álláspontra helyezkedik, amit jómagam is vallok, vagyis hogy a palócok már Árpád honfoglalóinak bejövetele előtt is jelenlegi területükön éltek:
Hunfalvy, és az őt szolgamód követő hazai néprajztudomány vélekedésével szemben a korábbi írások a palócság ősi, helyi gyökereit hangoztatják. Pintér Sándor "tőről sarjadt palóc" A palócokról című könyv szerzője szerint a "'palóc' elnevezés alatt élő népcsalád a honfoglaló magyarok bejövetelét jóval megelőzőleg már itt lakott." Majd így folytatja: "...valószínű az, hogy a három törzsre oszló népcsalád, mint Skyta-hun-avar maradvány, már a honfoglaló magyarok által, mint baromtenyésztő s földmívelő nép, jelenlegi lakó helyeiken találtatván, a honfoglalás könnyítéséhez hozzájárultak és mint lényegében a magyarral egy nyelven beszélők s vérrokonok – s mint talán már előbbről keresztények is, az állam alkotó magyarokkal, mindjárt az első században, nemzettestté olvadtak."” (Kiemelés tőlem!)A fentiekkel maximálisan egyetértve magam is úgy gondolom, hogy a palócok már a honfoglalás előtt a jelenlegi területükön éltek, s csak annyit tennék hozzá ehhez, hogy esetükben egy Salán-Szvatopluk száli hun népével azonos pártus eredetű népcsoportról van szó, melyet a történetírás a Kr.u. VI. században még longobárd néven ismert! De Kozák további adalékokkal is szolgál:
A napkultusz nyomai a mai palóc folklórban is jól megfigyelhetők. (...) Az ősi napkultusz megmaradt emléke – nem csak a palócföldön, hanem Felvidék-szerte – a nyári napforduló éjszakájának megünneplése, aminek csúcspontja a dudaszó melletti tűzugrás.” (Kiemelés tőlem!)Miért olyan érdekes számunkra a palócoknál megfigyelhető napkultusz és a dudaszó melletti tűzugrás? Hát azért, mert a napkultusz és a tűztisztelet éppen a régi Pártus Birodalom eftalita hun népére volt jellemző! Tábori László, az „Egy alig ismert ókori világbirodalom Párthia” c. könyvében a „Vallás” c. fejezetben a következő apró megjegyzést teszi a pártusok vallásáról: „a tűz kultusza népszerű”. Érdekes módon már Magyar Adorján is észrevette a pártusok és a barkó-palócok eme közös vonását, s „Az Ősműveltség” c. könyvében a következőket írta:
De ugyancsak barkó azaz ősavar származásúak voltak az ősi, árjaelőtti perzsák, továbbá az ugyanottani pártusok, valamint az ezektől származott perzsiai és indiai parszik is.  Mind e népek tűztisztelők voltak és Perzsia, azaz a ma Irán nevet fölvett, mohamedánság előtti ország egész műveltségét is ők alapították.  Tűztisztelők voltak azonban az őspalócok is…Érdekes lehet egymás mellé tenni a fenti idézetben szereplő népneveket: barkó (B-R-K), pártus (P-R-T), perzsa (P-R-ZS), parszi (P-R-SZ), palóc (P-L-C).  Egytől egyig mind levezethető az ősi „harci balta, szekerce” jelentésű PELEKU – PARAKU – PARATU – PARTA szóból! Mint láttuk ez a szó mindig mindenütt az eftalita hunok jelenlétét jelzi!
 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://maghreb.blog.hu/api/trackback/id/tr602675305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gratulálok a szerzőnek ! Érvelése számomra meggyőző !További igazolást szolgáltatnék a magyari népek azonosítására szolgáló módszerrel.Közös holisztikus szemléletük : a KöR-iS-TeN háromság EGYségének felismerése, jelképe a MaG. Ég és Föld, Yang és Yin PáRossága, összetartozása, egysége. Népnevekben, földrajzi nevekben követhető: BRit,BReton,PoRtugál,BaRcelona,iBéR,baSZk,BeRber. A PáRosság = TeNgelyes szimmetria. BáRd = kettős balta. AlGeR,TuN-iSZ,ThaM-eS,DáNia,PáR-iS.HoRvát ISZtria,KRK, CReS,ZáGRáb. Ha a zászlón megjelenik a piroS (iS)+ a feHéR (KöR),akkor helyben vagyunk ! (Horvát,dán, angol zászló, a baszkról nem is beszélve !)
Az uRak neve is erre hajaz ! HeRR,HeRceg,GRóf,HoRka,KiRály,iSpán,veZir,DoN,TeNNo,ToNuZoba,BáRó,BaRon,BaRin,PeeR,(H)uRiSTeN
megdöbbentő összehasonlítás: users.atw.hu/ninahakuddu/eletfa/surenpahlavHazhonfoglalas.jpg
"Balra csüngő lemezke ezüstből, a gödöllői honfoglaláskori leletből, ruhadíszítmény - jobbra a pártus Suren-Pahlav Ház jelképe"

innen: users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=karpat_medence.html

"- Suren-Pahlav Háza:
Ennek a háznak volt privilégiuma a párthus királyok megkoronázása. A háznak Sakastánban voltak földbirtokaik, a mai délnyugat Afganisztánban. E házhoz tartozott Eran Spahbod Surena, a carrhaei csata győztese. Surena, a hadvezér, Sistan helytartója volt a párthus érában. Ebből a házból került ki az első Indo-Párthus király Gondophares. - (Érdekességképpen megjegyzem, hogy a sumér Suen, Suena a holdisten megnevezése az ismeret+idő szavakból, ugyanis a sumér időszámítás alapja a hold járása volt, és a Suren-Pahlav ház jelképe ez" (a fenti link jobb oldalán lévő szimbólum)

innen: users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=parthia.html
@laciber:
Ezek közül nem mind stimmel. Britannia római provincia volt már a hun hódítást megelőzően. Ibéria is.

PoRTuGáL viszont nagyon hajaz két népnévre: PáRTus - GaLL

A BeRBer is lehet BáRDos, nem cyak szakállas, ahogyan a longobárdokról is láthattuk.
A PaLóCok között ugyanazon vezetéknevek fordulnak elő, mint a BaLKárok között. Agócs Gergely népzenekutató megfigyelése.
Wikipedián írják:
Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha ott élő parisius törzsről (többesszámban: Parisii).

Azaz Párist a perzsák alapították.
Az Arvisurában olvastam a palócokról, akiket úz vagy óz nép néven is emlegettek, ebből alakult ki a palóc. De ez az információ jóval a középkor előtti.
Gratulálok a szerzőnek. Jómagam is ezen a nyomon járok. A Palócok nevének jelentésére az alábbi megfejtést adnám, bővebb kifejtése hamarosan megjelenő írásomban lesz olvasható. Az orosz krónika polowcz-ként írja le a palócokat. Igen ám, de azt feltételezem hogy a krónikás nem beszélt magyarul, hanem hangzás után írta le a nevet. Ezért nem jó a polovc szláv megfejtés a palócra. Jelentése ostoba - együgyű /Hunsdorfer-Hunfalvi/. Ugyanis a latinban a w és a v írásjel az nem más mint a kiejtett magyar u!!Tehát az a név a pal-úz. Ózd - a barkók fővárosa- nevét az ott élő ÚZ népcsoportról kapta. De létezik Székelyföldön az Úz völgye, megannyi honvédő ütközetünk színhelye. Ha a magyar nyelv azonos a sumer-nak nevezett nyelvvel/ J.Oppert állítása/ akkor azt gondolom hogy a Pal-úz név jelentését a sumerban is vizsgálni kell. Az Úz szó jelentése - örző-védő-harcos/ Dr. Bobulai Ida A magyarság eredete/. A pal szavunk ugyanazt jelenti mint a pil-pel. Nem jelent márt mint "víz". Pálha - izzasztó a népi ingek hónaljában - pállik - számtalan példát lehet hozni. A sumerban a B hang vagy megőrzi eredeti hangzóját vagy P-re vált a magyarban / Dr. Bobulai Ida A magyarság eredete 27 .o./ Tehát akkor a PAL szavunk - amely vizet jelent - eredetileg BAL volt. Nos, a mezopotámiai kultúrkör istenét Baál-t takarja a név. Innen a bálvány szavunk balsors balga stb. Baál a vihar és termékenység istene nevezik ÉL-nek és Dagon-nak. Ezek után már rögtön tudjuk hogy a magyarban a Dagon-ázik szavunk mit jelent:) A palócok hímzésvilágát, hiedelemvilágát mindennapi létét, temetkezési szokásait Baál tisztelete hatja át. Nevük jelentésére a Baál őrzői megfejtést adom. " Amikor nagy vihar van a palóc a korábban mestergerendán tárolt - titokzatos szertartáson átesett- rakottya fűz csomókat keresztben a ház küszöbére helyezi majd tűzbe veti" /Pintér Sándor Palócokról/Érdekességként írom le hogy a Cornwallban élő kelta ugyanezt teszi vihar esetén. Keresztbe teszi a szénvonót és a piszkavasat. Miért pont kereszt? Azért mert ez a jel X a székely-magyar B hangját takarja. BAÁL jele. Már nem kérdés hogy miért a palócoknál alakult ki a keresztszemes hímzés. Természetesen az állításaimat régészeti leletekkel is igazolni tudom. Köszönöm a figyelmet!
süti beállítások módosítása