HTML

TÁMOGATÁS

A kutatásaimat támogathatja banki átutalással:

Raiffeisen Bank
12052712-00162479-00100002

vagy a PayPal rendszerén keresztül a következő gombra klikkelve:

Tóth Gyula: A kitalált középkoron túl

2014.02.15. 18:39 ( Tóth Gyula )

Beowulf

Gyakorta előfordul velem, hogy egy gyanútlanul megpiszkált téma túlnő eredeti szándékaimon, szinte önálló életre kel és teljesen átrajzolja mindazt, amit múltunk valamely szakaszáról addig gondoltunk. Néha csak érintőlegesen, mintegy mellékszálként akarok foglalkozni egy-egy kérdéssel, ám az mégis láncreakciót idéz elő és döbbenetes felismerések egész sorozatához segít hozzá. Ilyenkor hatalmába kerít egy különös érzés: valójában nem is én vagyok az, aki kutatom a történelmet, hanem maga a történelmi igazság az, amely keresi a lehetőséget, keresi az utat. A rést, melyen keresztül hosszú évszázadok hazugságai után végre napfényre törhet. Hiszen meg is van írva:

„...nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.” (Lukács 8:17)

A Gutkeled nemzetségről szóló tanulmány elkészítése közben is ehhez hasonló érzések és gondolatok kavarogtak bennem. A téma, mely eredetileg egy teljesen ártalmatlan családfakutatásnak indult végül harminc történelmi család eredetének kínzó rejtélyét oldotta meg. De – amint az lenni szokott – a fejezet publikálása után újra erőt vett rajtam a kétely. Vajon helyesen tettem-e, hogy ezt a fejezetet közzétettem? Nem volt-e elhamarkodott dolog egy magyar történelmi nemzetséget Aladárhoz, és azon keresztül Attilához visszavezetni? Hiszen a Gutkeledekről szóló fejezetben tett megállapításaim jóformán csak Nyáry Krisztina 1626-os naplójának néhány rövid mondatára épültek. Lehet-e, szabad-e egy ilyen súlyos kijelentéseket tartalmazó elméletet egyetlen naplótöredékre alapozni? Talán ha lenne még valami megerősítés máshonnan is ... talán ha nem csak a Várday család szájhagyományként őrzött eredetmondája állna rendelkezésre... A Fehérlófia c. fejezet publikálása után ezért újra napirendre vettem a témát és kutatni kezdtem, hogy a többi Gutkeled családnak vannak-e olyan hagyományai, amelyek megerősíthetik, avagy megcáfolhatják feltételezéseimet.

Az első tanulmány, amelyet e kérdést kutatva ismét fellapoztam Pénzes Szabolcs korábban már többször is idézett munkája volt, melynek címe: Alvinczi Eduárd tévhite, avagy a Gutkeled nemzetség eredete a családi hagyományokban. A tanulmány olvasása során meglepve tapasztaltam, hogy hasonló kérdések és hasonló kételyek már Pénzes Szabolcsban is felmerültek. Már ő is feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egyedül a Várday család őrizte meg az angolszász hercegek emlékét? Mi a helyzet a többi Gutkeled családdal? Tanulmányában így ír:

„Az eddig ismertetett történelmi tényekből az már belátható, hogy a Nyáry Krisztina naplójában található szöveg a Gutkeled nemzetség nemzedékről-nemzedékre örökített, igaz jócskán megkopott eredettörténete. De lehetséges-e az, hogy a nemzetségből származott mintegy harminc család, a Várdayakat kivéve megfeledkezett az ősi származásról? Természetesen nem. Alapos vizsgálatok után bátran kijelenthető, hogy a Báthoryak által megőrzött címermagyarázó monda is összefüggésbe hozható a nemzetség származásával.”

Bevallom töredelmesen: amikor először olvastam Pénzes Szabolcs tanulmányát ezek a gondolatok teljesen elkerülték a figyelmemet. Persze ez részben érthető is. Bizonyos összefüggések ugyanis csak a Fehérlófia c. tanulmány felismeréseinek fényében nyernek jelentőséget. Ezek a felismerések azonban a Gutkeled tanulmány írásakor még nem álltak bennem össze egységes képpé. Lássuk tehát, hogyan szól a Báthoryak által megőrzött családi eredethagyomány:

„A Vid vót a legrígibb falu ezen a tájon, igen rígen fundálták, még Istvány kiráj idejibe. Egy Vid nevű úr alapította, aki onnan szerezte a vagyonát, hogy megölte a nagy sárkányt, amék az Ecsedi tóba uralkodott oszt pusztította a nípeket. De nem bírt avval senki, mindeneket felfalt, legyilkolt, pedig egísz katonaság is próbálkozott vele. Ugy ílt a disztó sárkány a tóba mint egy valóságos király. Nagy palotát is építetett ott magának, a fele víz alatt vót, abba lakott. Eszt a sárkányt ölte meg nagy ügyesen ez a Vid. Nagyon örültek ennek a nípek. Vid meg, hogy a király elhiggye a tettit, kivette a sárkány három fogát és azzal ment föl Istvány királyhoz. Az is igen megörült a hőstettnek, nagy úrrá tette a Videt oszt neki atta a fődeket az Ecsedi tótul egész a Tiszájig. A sárkány kastéját meg várnak épitette meg oszt ott lakott. Sok falut alkotott, mert a népek kesztek mindenünnen visszgyünni...”

Ez a Vid volt tehát az, aki legyőzte a sárkányt, s akitől a Gutkeled nembeli Báthory család magát eredeztette. Hogy milyen masszívan jelen volt e motívum a Báthory család hagyományaiban, azt jól mutatja, hogy még II. Rákóczi Ferenc is említést tett róla emlékirataiban. A fejedelem apai nagyanyja ugyanis Báthory Zsófia volt, aki szintén a Gutkeled nemzetségből származott, s így Rákóczinak rajta keresztül lehetősége volt megismerni ezt az ősi hagyományt. Emlékirataiban így ír:

„A nevezetes Báthori-család egyik ága Ecsedtől vette a nevét, s e vár akkor jutott öröklés útján családom birtokába, mikor ez a család apai részről való nagyanyámmal kihalt. Címerében három sárkányfog volt, a fogak körül egy sárkánnyal. Minden időkben az volt a hagyomány, hogy amikor a szkíták letelepedtek az országban, egyikük az Opes-nemzetségből megölt egy sárkányt azon a helyen, ahol aztán ezt a várat, jobban mondva házat építette, mert az erősséget csak néhány századdal később építették. Ekkor kapta a Bátor nevet. Emlékszem, hogy a kincstárunkban őrzött ritkaságok között láttam egy buzogányt, amellyel Bátor a szörnyeteget megölte. De a fegyver kicsisége nagyon kétessé teszi ezt a hagyományt.”

Ahogy tehát korábban is említettem, e hagyomány csak a Fehérlófia c. fejezetben kifejtett gondolatokkal együtt értelmezhető helyesen. Amikor ezeket a sorokat újra elolvastam, lehetetlen volt nem felismernem benne Fehérlófia c. mesénk szimbolikájának nyomait. Figyeljünk fel a párhuzamokra: Fehérlófia történetének fő motívuma az alsó világba történő alászállás. Az alsó világban bolyongó főhős odalent palotákat talál, melyekben rettenetes sárkányok uralkodnak. Amint azt korábban észrevettük ezek a sárkányok a római birodalmi eszmét, a római elnyomógépezetet szimbolizálják, mellyel a dicső Attila Fehérlófiaként vette fel a küzdelmet. Még azt is észrevettük, hogy ez a sárkány – mint Róma szimbóluma – a Szentírásban is felbukkan, mint egy hétfejű és tízszarvú fenevad, amely a tengerből jön fel:

„És láték egy fenevadat feljőni a tengerből, amelynek hét feje és tíz szarva vala, és az ő szarvain tíz korona, és az ő fejein a káromlásnak neve.”

Van tehát egy tengerben lakó, onnan feljövő sárkányunk, melyet a Fehérlófia c. fejezetben Rómával azonosítottunk, s van egy hősünk, Fehérlófia, aki leszáll az alsó világba, hogy a sárkánnyal megküzdjön. Vegyük tehát észre, hogy ami a Fehérlófia c. mesében az alsó világ, az a Szentírásban már tenger. Ugyanez a Báthoryak családi eredethagyományában pedig nem más, mint az Ecsedi tó:

„Ugy ílt a disztó sárkány a tóba mint egy valóságos király. Nagy palotát is építetett ott magának, a fele víz alatt vót, abba lakott.”

Az Ecsedi tó tehát az alsó világ megfelelője. Akárcsak Fehérlófia történetének alsóvilági sárkánya, úgy az Ecsedi tó sárkánya is palotát épített magának a tóban, s ott úgy élt, mint egy valóságos király. Ebből a tóból jött fel időnként, akárcsak Kapanyányimonyók az alsó világból, és – úgy olvastuk – „pusztította a nípeket”. Ezt a pusztítást elégelte meg a Gutkeledek őse Vid, vagy ahogy Rákóczinál olvastuk: az Opes-nemzetségből származó Bátor. Alászállt tehát a tóba s megölte a félelmetes sárkányt. Az egyezések azonban itt még nem érnek véget.

Vid győzelme ugyanis csak azáltal lett teljessé és befejezetté, hogy kitépte a sárkány három fogát, azt felhozta magával a tóból, elvitte István királyhoz, s megmutatta neki:

„Vid meg, hogy a király elhiggye a tettit, kivette a sárkány három fogát és azzal ment föl Istvány királyhoz. Az is igen megörült a hőstettnek, nagy úrrá tette a Videt oszt neki atta a fődeket az Ecsedi tótul egész a Tiszájig.”

Vajon mi lehet ez a három fog? Mi a megfelelője ennek Fehérlófia c. mesénkben? Mi az, illetve kik azok, akik hárman vannak, akik e fogakhoz hasonlóan szinte a sárkány szájából lettek kiragadva, akiket Fehérlófia felküldött a felső világba, s kalandjainak végén elvitt az öreg királyhoz? ... Hát a három királykisasszony! Hogy is olvastuk a mesében?

„Fehérlófia a három királykisasszonyt elvezette az apjukhoz. Az öreg király rettenetesen megörült, amint a leányait meglátta. S hogy megtudta az egész esetet, a legfiatalabbat Fehérlófiának adta fele királyságával együtt.”

Vegyük észre, hogy ez ugyanaz a történet! Ugyanazok az elemek, ugyanazok a tanulságok! A Báthoryak családi eredethagyománya valójában nem más, mint Fehérlófia története. Persze az eltelt évszázadok során a hagyomány eléggé megkopott és eltorzult, a szereplők és a helyszínek megváltoztak, a történet eseményei nagymértékben leegyszerűsödtek. A fő motívumok azonban mindmáig világosan felismerhetők. Mindezek pedig így együtt teljesen egyértelművé teszik, hogy a Gutkeledek – és köztük természetesen a Báthoryak – valóban attól az Attilától származtak, akit az előző fejezetben Fehérlófiával azonosítottunk.

Miután mindezen felismerések eloszlatták korábbi kételyeimet folytattam Pénzes Szabolcs tanulmányának olvasását. Csalódottan kellett azonban megállapítanom, hogy a szerző végül nem hogy nem vette észre azt a nagyfokú egyezést, amely az Ecsedi tó sárkányának története és Fehérlófia c. mesénk között fennáll, de egyenesen a következőket írta:

„A sárkányölő mondának azonban egyéb furcsasága is van. Mégpedig az, hogy a benne szereplő legyőzött sárkány egyetlen olyan sárkánytípussal sem azonosítható, amelyeket a magyar hiedelemvilág ismer. Az Ecseddel kapcsolatos alapmondában szereplő antropomorf sárkány ugyanis királyi módon él egy félig víz alatt lévő várban.”

A szerző mentségére legyen mondva, hogy ha mi magunk nem vettük volna észre az alsó világba történő alászállás és a vízbe való alámerülés közötti analógiát, mi is könnyen az övéhez hasonló következtetésre juthattunk volna. Ismerve azonban ezt a megfeleltetést a két sárkánytípus közötti egyezés teljesen kézenfekvővé válik. Hiszen Fehérlófia c. mesénk sárkányai is antropomorf sárkányok, akik királyi módon élnek alsó világbeli váraikban. Pénzes Szabolcs tehát nem találta meg a magyar mese és mondavilágban az Ecsedi tó sárkányának megfelelőjét. Észrevett azonban helyette mást, s amit észrevett, az később felismerések egész lavináját indította el bennem! Tanulmányát ugyanis így folytatta:

„A Báthoryak sárkányának párhuzamait egész máshol kell keresnünk. Dankó Imre igazolta, hogy a monda szoros párhuzamokat mutat a Beowulffal.”

Fölkeltette tehát a figyelmemet ez az apró megjegyzés, s elhatároztam, hogy utánanézek, mit kell tudnunk Beowulfról. A Wikipédia Beowulf történetének ismertetését a következőképp kezdi:

„A Beowulf óangol elbeszélő költemény avagy hőseposz, amely 3182 hosszú, alliteráló sorból áll, Skandináviában játszódik, és az óangol irodalom legfontosabb alkotásának számít. Egyetlen kéziratváltozata maradt fenn, az úgynevezett Nowell Codex (ma a British Libraryban őrzik) (...) Névtelen angolszász költő műve, keletkezését a 8. és a 11. század közé teszik a kutatók. Hosszú évszázadokon át feledésbe merült, és csak akkor vált közismertté, amikor 1815-ben kinyomtatták.”

Az első dolog, amire a fenti sorokat olvasva felfigyeltem az volt, hogy noha Beowulf története Skandináviában játszódik, az alapvetően mégis egy óangol hőseposz. Úgy olvastuk: „az óangol irodalom legfontosabb alkotásának számít”. Ezen a ponton máris gyanakodni kezdtem, hiszen a Gutkeledek eredetét vizsgálva korábban mi is Anglia történetének kezdeteihez jutottunk el, az anglo-saxon hódítást követő korba, vagyis nagyjából éppen abba az időszakba, amikor a Brit szigeteken Beowulf legendája megszületett.

Ezek után megnéztem, hogy mit kell tudnunk a Beowulf legenda cselekményéről. A Mitológiai Enciklopédia a Beowulf címszó alatt így ismerteti az eseményeket:

„A gaut nép ifjú harcosa, Beowulf tengeren túlra indul, hogy Hrotgar dán királyt megszabadítsa nehéz helyzetéből: Heorot királyi csarnokát tizenkét éve sanyargatja támadásaival Grendel, a szörny, és tizedeli Hrotgar vitézeit. Egy éjszakai párviadalban Beowulf legyőzi Grendelt, az kezét vesztve visszamászik még vackára, ahol meghal. Anyja (egy még rettenetesebb szörny) bosszút forral Beowulf ellen, de hősünk az ő tenger alatti fészkére is eljut, és őt is legyőzi. Heorotba visszatér a béke és a boldogság, Hrotgar bőkezűen megjutalmazza Beowulfot, aki hazatér.”

Vegyük észre, hogy a cselekmény fő motívumai valóban nagyfokú egyezést mutatnak a Báthory család eredetmondájával. Korábban úgy olvastuk, hogy a Báthoryak sárkánya „az Ecsedi tóba uralkodott oszt pusztította a nípeket”. A Beowulf legenda sárkánya szintén a tenger alatt él, onnan jár fel, tizenkét éve sanyargatja támadásaival Hrotgar király udvarát, s pusztítja vitézeit. Ahogy a Báthoryak őse, Vid alászállt az Ecsedi tóba és megölte a sárkányt ugyanúgy Beowulf is alászáll a szörnyeteg tenger alatti fészkére és megöli azt. A Báthoryak ősét a történet szerint István király gazdagon megjutalmazza:

„Eszt a sárkányt ölte meg nagy ügyesen ez a Vid. Nagyon örültek ennek a nípek. Vid meg, hogy a király elhiggye a tettit, kivette a sárkány három fogát és azzal ment föl Istvány királyhoz. Az is igen megörült a hőstettnek, nagy úrrá tette a Videt oszt neki atta a fődeket az Ecsedi tótul egész a Tiszájig.”

Beowulf történetét olvasva ugyanezekkel a motívumokkal találkozunk:

„Heorotba visszatér a béke és a boldogság, Hrotgar bőkezűen megjutalmazza Beowulfot, aki hazatér.”

Ezen a ponton újból szeretném kihangsúlyozni, hogy a Gutkeled nemzetségbe tartozó Báthory család ősi eredetmondája és az óangol Beowulf legenda közötti hasonlóságot nem én vettem észre, arra korábban már Dankó Imre is felfigyelt. Pénzes Szabolcs erről így számol be:

„A Dankó Imre által kimutatott párhuzamok röviden összefoglalva a következők. Mindkét mondában konkrét földrajzi területek (az Ecsedi-láp vidéke és Dánia) és valós történeti személyek (István király illetve egyes változatokban Mátyás király és Hrothgar dán király, Beowulf és Vid) szerepelnek. Azonos a sárkány illetve a sárkányok lakhelye: a mocsár és az abban épült vár. Mindkét történetben a hősöknek bizonyítaniuk kell a sárkány megölését, amiért mindkét király saját maga és a nép háláját kifejezendő, gazdagon megjutalmazza őket. Tendenciózus hasonlóságként felhívja a figyelmet, hogy: »Hrothgar dán királynak népszerűsítenie kellett a népéhez csatlakozott, vagy éppen általa behívott és különféle kiváltságokban részesítetett idegeneket, mindenekelőtt a gaet hőst, Beowulfot, aki önzetlenül segítségére siet a királynak és országának, megöli a dánokat pusztító szörnyeket. Beowulf és népe, illetve a hozzá hasonló kegyekben részesített idegenek, ezáltal a segítő, a szabadító szerepében jelenhetett meg a dánok előtt, olyan hősök alakjában, akiktől semmiféle kiváltságot, gazdag ajándékot sem lehetett sajnálni; irigyelni még kevésbé.«”

Ezen a ponton lépjünk hátra néhány lépést és gondolkodjunk el az elénk táruló képen! Megállapítottuk, hogy a Gutkeled nemzetségbe tartozó Báthory család ősi eredetmondájának egyes elemei nagyfokú egyezést mutatnak Fehérlófia c. mesénk fő motívumaival. Ugyanakkor azt is észrevettük, hogy a Báthoryak címermagyarázó mondája meglepő hasonlóságokat mutat Beowulf történetével is. Az előző fejezetben annak a feltételezésnek adtunk hangot, hogy Fehérlófia története valójában Attila hőstetteinek szájról szájra hagyományozott mesés változata, mely meglepően kifejező szimbolikával őrizte meg és örökítette ránk e dicső korszak eseményeit. Mindezek alapján néhány bekezdéssel feljebb arra a teljesen logikus következtetésre jutottunk, hogy a Báthoryak eredetmondájában felbukkanó hős valójában nem más, mint Fehérlófia, vagyis Attila. Ha mindez igaz, és eddigi következtetéseim helytállóak, akkor vajon kinek az emlékét őrizhette meg az óangol legendában felbukkanó sárkányölő hős, Beowulf személye?

Sokszor megesik, hogy noha a bennem felmerülő kérdésre szinte adja magát a teljesen logikus és kézenfekvő válasz, azt egy ideig még én magam sem merem megfogalmazni. Sokáig így voltam Beowulf kilétének kérdésével is. Egészen addig így volt ez, amíg homályos emlékeimből fel nem derengett, hogy a Gutkeled fejezet írásakor mintha már belefutottam volna Beowulf nevének említésébe. Mivel nem tudtam felidézni, hogy hol került elém ez a név, ezért nekiláttam, hogy újra végigolvassam az összes szócikket, melyet korábban a Gutkeled fejezethez forrásként felhasználtam. Keresésemnek hamarosan meg is lett az eredménye. Kiderült, hogy Beowulf nevével akkor találkoztam, amikor a rejtélyes aetheling szó jelentését kutattam.

A Kedves Olvasó bizonyára emlékszik, hogy ez az aetheling cím volt az, amelyet az anglo-saxon hódítást követő korban azok az előkelő családból való angol nemesek viselhettek, akiket származásuk feljogosított a trónra. Még azt is észrevettük, hogy amikor ezt a kifejezést a legszűkebb értelemben használták, akkor kizárólag a Cerdictől származó Wessex-ház tagjait értették alatta. Ez a Cerdic volt az, akit Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítottunk. Az ő egyik utóda volt Vasbordájú Edmund, akinek fiai magyarországi száműzetésbe kerültek, s akinek idősebbik gyermekét Nyáry Krisztina naplója a Gutkeledek őseként említi. Vagyis az aetheling megnevezés elsősorban Attila idősebbik fiának, Aladárnak a Brit szigeteken élő utódait illette meg. Kézenfekvő tehát, hogy ez a nemes származást kifejező aetheling jelző valójában a dicső Ethele nevéből alakult ki, s a tőle való származásra utalt.

Amikor tehát a Gutkeledekről szóló fejezet írásakor az aetheling név jelentését kutattam, s ennek kapcsán éppen az angol nyelvű Wikipédia ezzel kapcsolatos szócikkét tanulmányoztam, ott a következő meglepő adattal szembesültem:

„The hero of the 8th century Beowulf is introduced as an ætheling...”

Magyarul:

„A nyolcadik században élő hős, Beowulf úgy kerül bemutatásra, mint egy aetheling...”

Mit olvashatunk tehát itt? Bizony nem kevesebbet, mint hogy ez a sárkányölő hős egy igazi aetheling volt! Vagyis azt az aetheling titulust, amelyről korábban megállapítottuk, hogy eredetileg Attilára utalt, a legenda Beowulfra alkalmazza! Vegyük észre, hogyan záródik be a kör, hogyan érnek össze szálak és hogyan kezd minden általunk megértett összefüggés ugyanabba az irányba mutatni! Beowulf nem más, mint maga Attila, aki Fehérlófiaként győzte le a sárkányt. Ő volt az, aki idősebbik fiát átküldte a Brit szigetekre, hogy ott is döntse meg Róma uralmát. Tőle származtak a Wessex-ház uralkodói, akik éppen ezzel az aetheling jelzővel utaltak nemes származásukra. És természetesen tőle származtak a Magyarországra száműzött angolszász hercegek is, köztük Edmunddal, a Gutkeled családok ősével. Vagyis mind a Báthoryak sárkányölő ősének, mind pedig Beowulfnak a története ugyanarról a hatalmas és dicső történelmi alakról beszél. Isten ostoráról, aki hatalmas seregeinek élén alászállt az alsó világba, hogy a népeket pusztító sárkánnyal megküzdjön. Beowulf és Fehérlófia tehát végső soron azonosak. E két történet eredete, gyökere és szimbolikája közös. Ezt őrizte meg a Báthory család címermagyarázó eredetmondája is az Ecsedi tó sárkányát legyőző Vid történetében.

Amikor okfejtéseim során eddig a pontig eljutottam, óhatatlanul elgondolkodtam. Vajon honnan jön Beowulf neve? Mivel ez a név felettébb különös hangzású, érdekelni kezdett, hogy vajon mi lehet a jelentése. Utánanéztem tehát, hogy mi az általánosan elfogadott magyarázat Beowulf nevének jelentésére. A Mitológiai Enciklopédia Beowulf szócikke a következő sorokkal kezdődik:

„BEOWULF (»méhek farkasa«, vagyis medve) mitoepikus hős, az ilyen című angolszász epikus mű (...) főhőse.”

Vagyis a hivatalos magyarázat szerint BEOWULF valójában BEE – WOLF, azaz méhfarkas. És hát ugye ki a méheknek a farkasa? ... Hát a csúnya gonosz medve, aki ellopja a szegény méhecskék által szorgos munkával összegyűjtögetett finom lépes mézet. Amikor szembesültem ezzel a magyarázattal, hirtelen nem is tudtam eldönteni, hogy sírjak-e avagy nevessek. Ilyenkor döbben csak rá az ember igazán, hogy a hivatalos tudományosság tényleg szinte bármit megtehet következmények nélkül, hiszen a gyanútlan többség a hivatalos forrásból érkező legképtelenebb sületlenségeket is hajlamos komoly arccal és kritika nélkül elfogadni. Még hogy „méhek farkasa”! A magyarázat kiötlőjét az a jelentéktelen mellékkörülmény nyilván nem zavarta, hogy a történetben sem méhek, sem pedig medvék nincsenek.

Mivel tehát nem elégített ki a hivatalos magyarázat, elhatároztam, hogy magam járok e név valódi jelentésének a végére. Az első gondolatom a név végén található WULF szóval volt kapcsolatos. Mivel az angol nyelvben a wolf valóban farkast jelent, így beláttam, hogy a hivatalos magyarázatnak az a része, mely szerint a szóösszetétel második fele a farkas jelentéstartalmat hordozza, akár helytálló is lehet. Ekkor elgondolkodtam: ha Beowulf legendája mögött valóban Attila történetét kell felismernünk, akkor vajon hogyan és milyen logika alapján került a nevébe a farkas szó angol megfelelője?

Amint így tűnődtem, eszembe jutott, hogy vajon miért is hívjuk mi a farkast farkasnak? Biztos vagyok benne, hogy tíz emberből legalább kilenc erre a kérdésre azonnal rávágná, hogy azért, mert a farkasnak hosszú lompos farka van. Nos, valamennyien tévednének. A farkas ugyanis nem a hosszú lompos farkáról kapta a nevét, hanem arról, hogy falkában vadászik! A farkas tehát eredetileg falkás volt, vagyis falkában vadászó állat. Csak az általunk már jól ismert R – L hangváltozás következtében lett belőle farkas. A falka az a közösség, amelyben az állatok szigorú hierarchia szerint, egymásnak alá- illetve fölé rendelve élnek. A falka tulajdonképpen a farkasok társadalma, melybe az egyes egyedek betagozódnak. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy a német nyelvben a nép, a nemzet, illetve a közösség kifejezésére a volk szó használatos. A német volk, a magyar falka és természetesen a farkas szavunk ilyen értelemben rokon szavaknak tekinthetők.

Amint ezt így magamban levezettem hirtelen egy különös gyanú lett rajtam úrrá. Vajon nem lehetséges-e, hogy Beowulf nevében ez a bizonyos farkas jelentésű –wulf végződés eredetileg nem is farkas akart lenni, hanem sokkal inkább falka, esetleg volk? Lehetséges volna, hogy a név második fele valójában nép, azaz nemzet jelentéstartalmat hordozott? Talán a Beowulf név végén lévő –wulf csak azért került oda így ebben a formában, mert valakik valamikor a nép, nemzet jelentéstartalmat hordozó falka – volk szót tévedésből igazi farkasként, azaz wolfként értelmezték?

Ekkor hirtelen eszembe jutott: hiszen ugyanezzel a jelenséggel már Fehérlófia nevének megfejtésekor is találkoztam! Ott is pontosan azt láttuk, hogy a név végén lévő ló eredetileg mén lehetett, amely megfordítva már nem, azaz nemzetség, vagyis nemzet! S így a Fehérló valójában nem is egy állatra utalt, hanem egy fehér nemzetre, amely az eddig megértett összefüggések alapján nem lehet más, mint az eftalita hunok népe. Pontosan ugyanezt tapasztaljuk most Beowulf nevével kapcsolatban is! A –wulf végződés eredetileg nem egy állatra utalt, hanem egy nemzetre, s csak a „volk-falka-farkas” tévedés kapcsán gondolja azt mindenki, hogy itt egy állat nevéről van szó.

Ezután figyelmem a név elején lévő Beo- szó felé fordult. Hogy e szónak semmi köze sincs az angol bee (azaz méh) szóhoz, afelől teljesen bizonyos voltam. De ha nem ezt jelenti, akkor vajon mi lehet a valódi értelme? Hosszú időn keresztül próbáltam megfejteni a Beo- szó jelentését, de nem jártam sikerrel. Történt aztán, hogy egyszer merő véletlenségből a Wikipédia Belgrád c. szócikke került elém. Közismert, hogy Belgrád, vagyis a mai Szerbia fővárosa egykor hazánkhoz tartozott, s abban az időben még Bolgárfehérvárnak, Lándorfehérvárnak, Nándorfehérvárnak, vagy egyszerűen csak Fehérvárnak nevezték. Bizonyára a legtöbben azonnal fel tudják idézni az iskolában tanult történeteket Hunyadi Jánosról, aki a törökök áradatát Nándorfehérvárnál feltartóztatta, vagy Dugovics Tituszról, aki a törököt magával rántotta a mélybe, s így akadályozta meg, hogy az a lófarkas zászlót a vár fokára kitűzze. A tájékozottabbak talán azt is megemlítenék, hogy a déli harangszó a keresztény világban éppen e csodálatos törökök fölött aratott diadal emlékére szól nap mint nap. Ezeket a történeteket mind jól ismerjük. Amikor azonban a Wikipédia Belgrád c. szócikkét olvasni kezdtem, nekem egészen más gondolataim támadtak:

„Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár (Bolgárfehérvár), a XVI. és a XIX. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.”

Ahogy a fenti idézetből is kitűnik Belgrád nevét a szerbek ma már így írják: Beograd. Ennek jelentése pedig eredetileg Fehérvár volt. A vár szavunk megfelelője a szláv nyelvekben a grád, a fehér szavunkat pedig a szerbek úgy mondják: beo. Ez volt tehát az a pont, ahol megvilágosodtam. Ha a beo eredeti jelentése fehér, akkor vajon mit jelenthet Beowulf neve? Ha a név elején lévő Beo- itt is fehéret jelent, a név végén lévő –wulf pedig a „farkas-falka-volk” kapcsolaton keresztül népet, azaz nemzetet, akkor Beowulf neve lényegében azonos Fehérlófiának nevével! Egyik is fehér nemzetet jelent, meg a másik is! Vagyis:

Fehérló = fehér mén = fehér nem = fehér nemzet

Beowulf = fehér farkas = fehér volk = fehér nemzet

E két név teljesen és tökéletesen megfeleltethető egymásnak. Nem csak jelentésüket, illetve képzésük módját tekintve egyeznek meg, de még bennük található állatnevek kettős jelentése is kísérteties egyezést mutat! Beowulf tehát nem más, mint Fehérlófia, vagyis a dicső Attila.

A szkeptikusok most nyilván méltatlankodva ráncolják össze a szemöldöküket: miért pont a szerb nyelvet veszem alapul Beowulf nevének megfejtéséhez? Miért nem mindjárt a hottentottát? Mi köze van a szerb nyelvnek a távoli Angliához, vagy akár Skandináviához? Nos, a Kedves Olvasó talán még emlékszik a Tót atyafiak c. fejezetben kifejtett gondolatokra, amikor is Moravcsik Gyula Az árpád-kori magyar történet bizánci forrásai c. munkájából vett idézetek alapján világosan kimutattuk, hogy a szerb és a magyar nép közeli rokona egymásnak. A Moravcsik által hozott bizánci források a magyarokat rendre gepidáknak nevezték, a szerbeket dákoknak, s közben világosan kimondták:

„...rokon fajtából valók; gondolkodásuk is megegyezik irányunkban, mert mindketten ellenségeink.”

Sőt, még azt is láttuk, hogy Bizánc kifejezett törekvése az volt, hogy e két közeli rokon népet szembefordítsa egymással, nehogy azok egymással összefogva Bizánc világhatalmi törekvéseit veszélyeztessék. Sajnos a római ármány jobban sikerült a vártnál. Olyan jól sikerült, hogy az emberek ma már hitetlenkedve hallgatják, hogy e két nemzet valaha nem hogy ellenséges viszonyban nem élt egymással, de egyenesen rokoni szálak fűzték őket össze. A Kedves Olvasó talán még arra is emlékszik, hogy a Tót atyafiak c. részben idéztük Bíborbanszületett Konstantin azon szavait, melyekben az Attila halála utáni eseményeket, Csaba és Aladár harcát úgy írta le, mintha mindezek Szerbiában történtek volna meg:

„Miután azonban Szerbia uralmát két fitestvér vette át apjától, az egyik magához vevén a nép felét Heráklioszhoz, a rómaiak császárához menekült, s őt ez a Herákliosz befogadván, letelepülési helyül Thesszaloniké tartományban lévő Szérbliát adta, mely attól kezdve kapta ezt az elnevezést.”

Ne feledjük azt sem, hogy Attila hadjáratai kezdetben a Balkán felé irányultak, s az ott élő európai eftaliták felszabadítását célozták meg. Tudjuk jól, hogy ekkor került sor Szekiz-munduz behódoltatására, s ekkor vált a gőgös birodalom Kunsztán Tinójává. Teljesen logikus tehát, hogy a Balkánon a római iga alól felszabadított eftaliták (ma úgy mondanánk szerbek) egész tömegei csatlakozhattak Attila dicső seregeihez. Vagyis mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy évekkel később, amikor Attila nyugati hadjáratára sor került, e seregben hatalmas létszámban lehettek jelen balkáni eredetű néptöredékek is, akik Attila idősebbik fiának vezetésével a Brit szigetekre is eljuthattak. Nincs tehát semmi ördögtől való dolog abban, hogy Beowulf nevének megfejtésekor éppen a szerb nyelv sietett segítségünkre.

Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fehéret nem csak a szerb nyelvben ejtik „beo” formában, de hasonlóképpen mondják a legtöbb szláv nyelvben is. Oroszul például a fehér úgy van, hogy „белый”. Lengyelül ugyanez „biały”, horvátul „bijel”, szlovákul „biely”, szlovénül pedig „bela”. Ugyanezt a szót őrzi ősi Béla nevük, amelyet négy királyunk is viselt. A Béla név tehát eredetileg fehéret jelentett, s ilyen értelemben a fehér hunokra, az eftalita származásra is utalhatott. Ez a szó tehát a nem csak a szláv nyelvekben, de még a magyar nyelvben is jelen volt régen.

Amint így tűnődtem, arra gondoltam, hogy a szkeptikusok kedvéért talán mégis érdemes lenne nem csak szerbül, de talán dánul is megnézni, hogy hogyan mondják azt, hogy fehér. Hiszen a legenda alapvetően mégiscsak Dániában játszódik. Behívtam tehát kedvenc internetes fordítóprogramomat, ott kiválasztottam a dán nyelvet, s bepötyögtem a fehér szót. Az eredmény teljesen megdöbbentett. Dánul ugyanis a fehéret úgy mondják, hogy HVID. Ekkor gyorsan kiválasztottam a svéd nyelvet is, s ott is megnéztem ezt a szót. Tudjuk ugyanis, hogy a száműzött angolszász hercegek Svédországon keresztül jutottak el Magyarországra. Kiderült, hogy svédül a fehér úgy van, hogy VIT. Ekkor hirtelen bevillant, hogy végső soron az angol WHITE is ugyanez a szó, még ha mostanság kicsit másképp is ejtik! Tudjuk mit jelent mindez? Bizony nem kevesebbet, mint hogy a Báthoryak eredetmondájában szereplő sárkányölő hőst nem véletlenül hívták éppen Vidnek! Vid, aki legyőzte az Ecsedi tó sárkányát, maga is „fehér” volt. Pontosan úgy, ahogy Fehérlófia és Beowulf is.

Úgy tűnik tehát, hogy Fehérlófia legendáját az Attila által a Brit szigetekre átküldött „anglo-saxon” hódítók is ismerték, azt oda magukkal elvitték. Attila utódai, vagyis a Wessex-ház dicső uralkodói megőrizték a hagyományt, s nemzedékről nemzedékre örökítették az ősi tudást, mely szerint ők a sárkány legyőzőjének utódai. Így lett Fehérlófiából Beowulf, így született meg ez a gyönyörű óangol eposz. Amikor pedig Vasbordájú Edmund száműzött fiai Magyarországra érkeztek, a legenda hazatért. Hazatért oda, ahonnan hatalmas útjára évszázadokkal korábban elindult. A Gutkeled nembeli Báthory család elevenen élő hagyományai pedig egészen Rákóczi fejedelem koráig őrizték meg Vid emlékét.

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://maghreb.blog.hu/api/trackback/id/tr805815893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bátor és brilliáns logikai menet ismét! A www.naput.hupont.hu/23/akhilleusz-ina-vagy-a-kun-labszara - Szent László királyunk és Akhilleusz látszólag különböző mondáját is hasonló módon lehet összekapcsolni, hiszen a két „monda” különleges elemei és a tanulságai is ugyanazok.
A farkassal kapcsolatban jutott eszembe, hogy Ufa-ban élő barátom mesélte hogy baskír testvéreinknek is a szent állata a farkas, hasonlóképp mint nekünk a turul. De a nyakamat merném tenni rá hogy ugyanarról a területről származó családokat jelöl. Amúgy a méhes részének is van alapja, de szerintem csak felszínes, újkori, jelentéktelen - mivel méz az egyik fő termékük a baskíroknak a mai napig (talán a törökméz eredete, elnevezése is, ki tudja) - viszont ez jobbára 18xx-es orosz forrásokban van, azonban korábbról Baskort, Basdkart (Khazar család név, Al Ibn Masudi szerint 5. századi írása), és törökül is a 'kurt' szó farkast jelent. Amúgy pedig hogy címerként hol vannak farkasok? Hát, tatárok, csuvasok, baskírok, bolgárok.... Egy sor kánnak a leszármazottainál, akikkel mi is együtt lovagoltunk egykoron. Más oldalról pedig a bbc forrásából brit-angol történelemből ez írják: "Az angolszászok a kontinentális Európából érkeztek a szigetországba, alighanem az ötödik században hódoltatták az ottani brit (kelta) őslakosságot. A mai angolok kialakulásában három nagyobb germán népcsoport, a szász, az angel, és a jüt vett részt. Nagy részük a mai Belgium, Hollandia és Németország, kisebb részük Dánia felől indult útnak. A legészakabbról a jütök (jytök vagy gótok, az ő nevüket őrzi Jütland, illetve Jylland is) vágtak neki a tengeri utazásnak." Ezen felül egy régi írásban olvastam hogy a Piktek, vagyis Pictusok is komoly szerepet játszottak, akikről azt írták, hogy szakállas igen magas, és nagydarab tetovált harcosok voltak keletről, akik vezették harcba a rómaiak ellen a csapatokat. Man és Mona szigetét kapták meg a háborúk elcsitulása után Arthurtól a történetek alapján. Egyébként számomra Ogham Stone szikla kicsit kopott, torz, de rovásírásnak tűnik...amolyan határkőnek.
Egy dolgot elfelejtettem írni, mégpedig hogy a baskíroknak is van története, hasonló mint a Beowulf. A történet neve Ural-Batyr, az angol fordítás www.sagitshafikov.narod.ru/ural-batur.html itt található.
A legutolsó üzenetem baskíriából szintén érdekes lehet, bár nem ide kapcsolódik - oritan.org/article/images/arkaim/arkaim_shema_big.jpg look at this picture. it is reconstruction of anciant city called "arkaim" found in south ural legends says that people that has build it
came from the north it is one of the most ancient cities ever... it was build at the same time as sumer civilisation wasarka - in bashkirian means back, arkaim "my back". Sok sikert Gyula.
Az előző hozzászólásomban van egy elgépelési hiba - 'sumer civilisation wasarka' helyett "was arka" kellene. És így akkor már jó. Az arka baskír nyelven jelenti a 'hát'-at, és az arkaim 'az én hátam'-at.
Egy kiegészítés a Farkas, mint „nemzet jelentéstartalmat” hordozó állatnévhez:

A szerb népmesék egyik legfontosabb állat alakja a FARKAS, szerbül a VUK. A népmeséikben a FEHÉR FARKAS általában többlet jelentéssel ruházódik fel: pl a főhős védelmezője...
A farkas –VUK név több családi névben is sűrűn előfordul: Vukctic, Vukovic, Vucanovic, Vucic, Vukojevic...
Szerintem a sárkány kulcskérdés. Olvastam, hogy a hunok a legendás sárkánykirályt tekintették Tengri, az Ég Ura egyik legmegfelelőbb jelképes kifejezőjének. A kínai krónikák szerint a hun uralkodó dinasztia elnevezése sárkánynemzetség volt, és a hun király a tavaszi újjászületés ünnepén a "Sárkányszentélynél" mutatta be áldozatát az Ég Urának. Hun nyelven különben a sárkány szó Fehér Fejedelmet jelentett. Atilla király címe ősi nyelven Sárkány-Aranyisten, azaz Napisten.

Lükő Gábor így ír Atilla feltételezett kardjáról:
"A " bécsi szablya " díszítményeivel, s főképpen azok technikai kivitelével Fettich Nándor foglalkozott aprólékosabban. Alig egy évvel Tóth Zoltán könyvének megjelenése után az Archeológiai Értesítő 1931 évi kötetében 63-72. 1. közölte megfigyeléseit : a kard mindkét oldalába vékony vörösréz-lemezt illesztettek be, megaranyozták, majd sárkányokkal díszítették, beütögetve azok körvonalait." Egyébként a szerző szerint a sárkánynak sokfelé van lenyomata a magyar népművészetben."

Ha feltételezzük, hogy Aladár a brit hagyományban Artúrként maradt fenn, Artúr apja Uther Pendragon, már könnyen lehet a sárkányos Atilla.

Magyarországon a sárkányos rend a hivatalos történelemírás szerint csak Károly Róbert vagy Zsigmond király idejében alakult meg, de nagyon valószínű, hogy a folytonosság fennmaradhatott korábban is, mert Szántai Lajos szerint a Szent István idején élt nemzetségfőről, Ajtonyról (akiről tudjuk, hogy Galad - Keled származású) feljegyzik, hogy „sárkány-pap” volt, és az egyik vitéz úgy győzi le, ahogy a sárkányokat szokás. Érdekesség, hogy a Gellért legenda szerint Ajtony VIDIN-ben keresztelkedett meg keleti rítus szerint, ami birodalmának déli határán feküdt.

A sárkányölő Vid nevének eredetét vizsgálva azt írják, hogy régi magyar személynév, a latin Vitus név délszláv eredetű alakja. Ezzel ott vagyunk azon a területen, ahol a beo, bjelo, belo fehéret jelent. Ez a szó jelentőségében igen fontos, hiszen a Bál istenséggel a pálsággal függ össze. A magyar történelemben a bélaság több királyban is megtestesült, nem lehetetlen, hogy mégis a szláv népességben maradt fenn ez a fajta fehér kifejezés, a mai magyar nyelvből pedig kikopott. Ahogy a grád szót is ma már szláv eredetűnek tudják, holott a szarmata eredetű garád (védmű) kifejezésből származik.
Nagyon furcsa dologra bukkantam, de nem tudom hová írjam. Van egy csomó jegyzetem, de mindig amikor túlmegyek az 5. század előtti időkre, egyre több az óriásokra, nagyméretű emberekre utaló dolog. A Beowulf legendában Uther is pikt, Idris szintén pikt, és a 'giant' névvel bukkan fel. Rómaiaknál szintén van egy óriás, aki róma egyik helytartójaként bukkan fel, ott van Gógmagóg (Jajuj és Majuj) története amiből egy trójai Brutus is kibukkan a trójai háború után hogy megbízásból megölje, de mégis két alakként van ábrázolva angliában és ausztráliában is. Eusebius asszír krónikáját olvasva pedig még furcsább, csaknem hasra lehet esni a különféle nagyranőtt melákok, királyok és háborúiktól.
zoltanh721
Kiváncsian olvasnám a jegyzeteit. Lenne kedve feltenni egy oldalra ezeket, hogy mi is hozzáférjünk?

Végvári József nyelvésznek van egy kitúnő elemzése az égig érő paszuly népmesénk és ennek angol változatának összevetéséről. A tanulmányában az Óriás-sárkány párhuzamnak kulcs szerepe van. Ajánlom a figyelmébe az alábbi oldalakat, talán hasznos lehet Ön számára is.

www.napkut.hu/naput_2000/2000_08/066.htm

www.naput.hupont.hu/34/az-egig-ero-paszuly
Csan2: igyekszem összeszedni a kézirataimat, de mivel több külföldi (török, tibeti, baskír, marokkói) barátom is segít úgymond rendet teremteni és fordítani - így nem egyszerű feladat lesz, de megpróbálom rendszerezni. Amit idáig kaptam az is elképesztő volt tőlük is, Öntől is Csanád, és óriási löketet adnak az írásai. Mindenesetre igyekszem régi arab-perzsa csillagtérképeket beszerezni, főleg a csillag nevek miatt, és akkor talán magyarázatra lelhetünk a jelképek terén. Továbbá ami már biztos - hogy a meséinkben szereplő óperencia, és üveghegy ma is létező helyek, és tudom hol vannak... mert valaha a szálláshelyünk volt a Karakorum. Ami Gógmagógot illeti, akit 12 láb magasnak írnak le Stonhenge körül éltek - azt a részét az óriások Albionnak hívták, és ott csaptak össze a hódítokkal akik követték Trójából őket. Viszont ábrázolásban két testvért raknak ki Londonban és Melbournben is, Góg-ot és Magog-ot. Ami itt érdekes az a Royal Arcade-ban szereplő tábla és felirata ami alattuk van: Trójáról beszél, Góg pajzsán villámmadár van, valamint, hogy itt már csak "7 láb magas óriások". Továbbá megnevezi a valódi nevüket - Corineus, és Gogmagóg, akiket elfogtak Trójánál és arra itéltek hogy kapuőrként szolgáljanak. Korábban említettem a római óriást, Maximinus Thraxius-t (a thrákiai), akiról leírják hogy 8 láb 6 hüvelyk magas, és megrakott nagy szekeret egyedül húzta odébb erőlködés nélkül. S még vég nélkül sorolhatnám....
zoltanh721: Köszönöm és izgatottan várom a kézíratait. Addig is engedje meg, hogy két gondolatára reagáljak bár talán tud ezekről:

Talán Szántai Lajos egyik (youtube-on is elérhető) előadásában hallottam egy gondolatmenetet, miszerint az Óperenciás tenger, és az Üveghegy mesekezdet nem térben, hanem inkább időben értendő. Az Üveghegy a jégkorszakra utal, mikor minden hegyet még jég borított, mely mint az üveg visszatükrözte a fényt. Hasonlóan az Óperenciás tenger pedig arra a nagy vízözönre utalhat, mely a jégkorszak végi hatalmas tengerszint emelkedésekkel függ össze...
Így az Üveghegyen és az Óperenciás tengeren „túl” – kifejezés időben visszahaladást jelenthet abba az aranykorszakba, ahol a népmeséink játszódnak. Oda ahol a morál és a spirituális tudás még olyan magas fokú volt, amit a mai fejjel már el sem tudunk képzelni... És ez a korszakot valahol i.e 10 500 előtti időszak előtti évezredekben kell keresni. Ezért is utalnak erre az időpontra a világ minden részén az ismert épületek alaprajzai. Elég legyen csak az egyiptomi piramisok alaprajzára (Orion öve), vagy a kamborzsai tempolomegyüttes alaprajzára utalni (Sárkány csillagkép), vagy Az Égigérő Paszúly népmesénkre is melyre már korábban felhívtam a figyelmét...

A másik észrevételem az óriások, Góg és Magóg, kapuőrök gondolatmenethez kapcsolódik. Ehhez egy az interneten is elérhető tanulmány címét csatolnám. Biztos talál benne az Ön számára is használható gondolatot.

Nagy Sándor kaukázusi kapujaGóg és Magóg legendája a magyar történeti irodalomban tanulmánya.
www.academia.edu/4524552/Nagy_Sandor_kaukazusi_kapuja._Gog_es_Magog_legendaja_a_magyar_torteneti_irodalomban_Gates_of_Alexander_in_the_Caucasus._The_Legend_of_Gog_and_Magog_in_the_Hungarian_Historiography_
A helyzet az, hogy pont annak a video kapcsán kérdeztem meg anno Ufa-i barátomat, hogy nincs-e valami nyoma annak, történetekben az üveghegyről, az óperenciás tengerről. Legnagyobb meglepetésemre nem ő, hanem a nagyapja válaszolt, aki tatár, pontosabban kashgar. Kashgar muszlim hitű tatárt jelent, de ez most mellékes. Az ő történetük szerint a különféle hegyekbe menekült népek nyomorán, hidegen és a hóviharok miatt az istenek megkönyörültek rajtuk és a könnyeik fedték be a hegyet, hogy könnyítsenek az áldásukkal a nyomorukon. Azon a környéken ahol az istenek a hegyek (szintén az óriások méretére utal), mint tibetben, ez talán nem meglepő. A valóság viszont az a nagyapa szerint, hogy a tatárokkal amikor együtt éltünk, a Karakorum volt az otthonunk, és akvamarint bányásztak külszíni fejtéssel, azzal kereskedtek - mert annyira tele volt. Ma is folyik a bányászat, mégpedig megbízásból, és a telléreket imádság közben kézzel szedik ki, és a problémákat még mindig a vének tanácsa dönti el mi legyen, ill. adják el Indiába, onnan pedig Angliába. De ez már nem annyira látványos, mert már nincs annyi a hegyen, illetve egyre kevesebb. Az akvamarin és a smaragd, tiszta állapotában ill. megcsiszolva valóban olyan mint az üveg, szennyezettségtől függően. Ami az óperenciát illeti, viszonylag sok szavunk van, mint óhaza, óbor, és óperem is arra a kékségre és helyre utal ahol a tenger összeér az éggel. Erre még kartográfiai válaszom nincs még, de reményeim szerint talán egyszer lesz lehetőségem a beszélgetést folytatni a nagyapával - de a kutatási irány az már biztos, hogy tatárok történetei közt lesz. Sajnos az 18xx-es évek arany és nyersanyag mohósága a franciáknak, briteknek, ruszoknak köszönhetően teljesen átrajzolták a térképeket, és Ázsiát, Marokkót is (főleg miután már nem kellettek a berber kereskedők), emiatt pedig vért izzadva kell különféle írásokat keresni a barátaimnak is. Amúgy az is egy érdekesség, hogy a baskírok is használják a rovásírást, de már csak privát tulajdonok, pl. kaptárak megjelölésére, jelentés nélkül ismerik.

Ami a régi vizözön időket illeti, azt egy szóval talán úgy tudnám jellemezni, hogy évszakok a Föld életében. Ezekre a körszakokra, melyek mindig is voltak és mindig is bekövetkeztek, nem az egyetlen lezáró fázis, mint ahogy kicsiben úgy megvan nagyban is.
A purana indiai könyveiben, és görög könyvek tüzvészről beszélnek (nyár), itt "nálunk" vízözön (tavasz), másik írásokban pedig jégkorszak amikor a titánok belefagytak a barlangjaikba (tél), megint más források földrengésekről s kontinensek vándorlásáról, eltünéséről számolnak be (ősz). Minden a helyén van, csak a lépték a más... 25951 éves ciklus, melyet egy nép amely kiteljesedve harmóniában a Földdel piramisokkal nyertek energiát. S minnél régebbi az építmény, annál masszívabb, annál precízebb. Azért kellett így építeni a piramisokat, MINDET mert a Föld mágneses vonalai, pólusai folyamatosan tolódnak változnak, mint sok csillag pozíciója, és ahogy a mesékben van - nekünk követnünk kell a csillagunkat. Arra a kérdésre, hogy kik építették a piramisokat, a válasz lehet meglepő lesz de egyáltalán nem hihetetlen: azok a hatalmasok, akik "óriások valának a Földön"... archeologusok 9 fajta emberi csontvázat különböztetnek meg, ebből ha bármelyik is előkerül azonnal eltüntetik, hogy egyik korszakot se lehessen vizsgálni. Folyt. köv. a válogatással...
Tisztelt Tóth Gyula!
Mindig nagy érdeklődéssel olvasom tanulmányait,gratulálok az eddigiekhez.
Lenne egy kérdésem,csak akkor válaszoljon amennyiben publikus az információ.

Gutkeled nemzetség családfáit kutatva,talált férfi ági leszármazást,amely napjainkban is gazdagítja a nemzetünket?
@Molnár Attila78:

Kedves Molnár Attila!

A Gutkeled nemzetségnek természetesen ma is vannak élő tagjai, ráadásul nem is kevesen. Ha minden igaz, még egyesületet is létrehoztak "Gut-Keled Nemzetség Egyesület" néven. Úgy tudom ők üzemeltetik azt a www.gutkeled.hu honlapot, ami a tanulmányom publikálása óta sajnos időközben elérhetetlenné vált.

Szegről végről - az édesanyjának az apai nagymamáján keresztül - a fiamban is csörgedezik némi Gutkeled vér, de az ő esetében értelemszerűen nincs szó egyenes férfiági leszármazásról. A tanulmányaimban említett két legnagyobb Gutkeled család a Várday család és a Báthory család sajnos kihalt. A Várday család utolsó tagja, aki ezt a nevet még viselhette, Várday Kata volt, annak a Nyáry Krisztinának az édesanyja, aki az angolszász hercegek történetét 1626-ban lejegyezte. A Báthory család utolsó tagja II. Rákóczi Ferenc fejedelem apai nagyanyja, Báthory Zsófia volt.

Viszont az egyik legkedvesebb barátom, egykori középiskolai évfolyamtársam, aki a kutatásaimat szine a kezdetektől nyomon követi, maga is egyenes férfiági Gutkeled leszármazott. A Sárvármonostori főág Tiba ágából származik. Egyik tanulmányom írásakor még hivatkoztam is rá, mert időnként olyan gondolatokkal segíti a munkámat, amelyek előrébb viszik a kutatást. Kérdésére válaszolva tehát: igen, vannak egyenes férfiági leszármazottai a Gutkeled nemzetségnek.

Tóth Gyula
Kedves Tóth Gyula!

Jelen tanulmányának elején utal arra „az érzésre, mely hatalmába tud minket keríteni”. A Gutleled nemzetség cikke óta ez az érzés tart fogva.
Két egymásnak támadó Attila utód: Aladár és Csaba... majd pár generációval később már Szent István, ki nemcsak hogy befogadja, menedkéket biztosít a „potenciálisan trónkövetelőként is felléphető” Aladár utódoknak, hanem még be is házasítja őket a saját vérvonalába... Ez nagyon meglepő fordulat, amin érdemes elgondolkodni!

Aztán jönnek a további meglepetések... Rákóczi, Bethlen, Bocskai, Báthory ... családok. Ezek sarjai jelentik a fényt, a reményt a magyarság számára a legvészesebb időszakokban. És pont ezekben a családokban ér össze a két attilai vérvonal! Ez nem lehet véletlen, ennek jóval erősebb a szakrális súlya lehet! Ahogy Pap Gábor mondaná: Kain-Ábel viselkedésmorált felváltja a Hunor-Magor egymásért önfeláldozás hozzáállása.

Molnár Attila kérdése „Gutkeled nemzetség családfáit kutatva, talált férfi ági leszármazást, amely napjainkban is gazdagítja a nemzetünket?” és az Ön válasza felbátorít a kérdésre:

A XX.század meghatározó és a magyarság érdekeit tisztán képviselő vezetőink közül a kutatásai alkalmával talált-e olyan személyt aki vérségi kapcsolatban lehet a Gutkeled nemzetséggel? Itt elsősorban Horthy Miklósra gondolok, hiszen Bethlen István esetében ha nem tévedek ez a lehetőség fenn áll...
Csan2: Így az óriások kapcsán egy kicsit újra elővettem a Gilgamest, és kiírtam a szereplőket. Magam sem tudom milyen indíttatásból, de megpróbáltam azonosságot találni akkád-magyar vonatkozású dolgokkal. Bár nem tudom valakinek feltünt-e hogy a Kunkovács László által írt (Napút kiadó) Kőemberek könyve, szobrainak elnevezése, neve, az hogy Kunbaba honnan származik? Döbbenetemre asszír nyelven Huwawa, akkád nyelven pedig Humbaba volt annak az óriásnak a neve, aki távol tartotta a történet szerint a halandókat az istenek kertjétől, és ennek érdekében semmitől se riadt vissza még az ártástól sem... Ha így tudjuk a nevét az óriásnak, akkor mi is ott kellet hogy éljünk, nem? További érdekesség, hogy a hunok mindig a szobrok mögé temetkeztek, mert így jelezték hogy bekerültek az istenek kertjébe... Ilyen temetkezéseket pedig csak a hunok, uyghurok, kipchak-ok, és testvérnépeink tettek csak....
Kedves zoltanh721: A kommentelésünk már nagyon eltávolodott az eredeti témától. Javaslom, hogy a www.naput.hupont.hu/31/kapcsolat-kommentek-eszrevetelek-javaslatok-es-a címen folytatassuk.
@csan2:

Kedves Csan2!

Hogy a XX. század meghatározó személyiségei közül kik álltak vérségi kapcsolatban a Gutkeled nemzetséggel, azt nem tudom. Az igazat megvallva ilyen irányban még nem tájékozódtam. Mindenesetre érdekes, hogy Horthyt megemlítette. Az a bizonyos barátom ugyanis, akiről az előző hozzászólásomban szóltam s aki a Sárvármonostori főág Tiba ágából származik, maga is rokoni kapcsolatban áll a Horthy családdal. Hogy ez azt jelenti-e, hogy Horthynak vérségileg is köze volt a Gutkeled nemzetséghez, azt nem tudom. Szerintem nem. Egyszer majd ha találkozok vele megkérdezem tőle. Mindenesetre ha Fehérlófiára gondolunk s aztán eszünkbe jut a fehér lovon belovagoló Árpád fejedelem képe, majd pedig a vörös terror gyászos napjai után ugyancsak fehér lovon belovagoló Horthy alakja ... hát, akár még lehet is benne valami. Ez a "fehér ló" nagyon mélyen gyökerezik a magyar nemzettudatban. Ittlétünk eredendő okára és küldetésünk mibenlétére éppen a fehérlófiaság adja meg a választ.

Van azonban egy tévedés a kérdésében. Tudomásom szerint ugyanis a Bethlen család nem tartozott a Gutkeled családok közé. A tévedés onnan jöhet, hogy a tanulmányomban megemlítettem Bethlen Farkast, aki a Báthory István uralkodása c. munkájában maga is feszegette a Gutkeled nemzetség eredetét. Hogy pontosan mely családok tartoznak a Gutkeled nemzetségbe, azt a Wikipédia ezzel kapcsolatos oldalán megtalálhatja: hu.wikipedia.org/wiki/Gutkeled_nemzets%C3%A9g

Tóth Gyula
Várak kastélyok templomok folyóirat 2013. decemberi szám - A nyírbátori Szent György templom a középkorban című cikkből idézve. (Ma nyírbátori református templomként ismert.):

"Valószínű, hogy a templom Szt. György titulusa nem a véletlen műve: a Bátoriak családi legendáriuma szerint egyik ősük, Vid, - akárcsak Szt. György - Szt. István király idejében legyőzte az Ecsedi láp sárkányát. Emiatt a Gutkeled nemzetségből származó család címereiben (így a Bátoriak címerében is) szereplő ezüst alapú három vörös éket is félreértelmezték: az ezüst alapot egy idő után sárkányfogaknak értelmezték. Ha a titulus és a családi hagyomány valóban ilyen szoros összefüggésben áll egymással, úgy a Szt. György templom nem épülhetett fel András fia Bereck 1279. évi bátori megtelepedése előtt."
Kedves Tóth Gyula,

Igaza van, hogy a kérdésemmel tévedtem. Számomra is meglepő volt, hogy ekkorát bakiztam, pedig korábban kétszer is átolvastam az idevágó tanulmányát. Ennek oka, hogy Bethlen Farkas neve mindkétszer felszínre hozott egy furcsa érzést bennem, hogy Bethlen Gábor és esetleg Bethlen Istvánnak köze lehet a Gutkeled családhoz... Ez nem logikai alapon jövő érzés... ez inkább az amit valami mélyről jövő megérzésnek lehet nevezni.
Ezért elhatároztam, hogy az Ön módszerével egy kicsit utána nézek ennek a családfának ezt szeretném most megosztani Önnel. Biztosíthatom, hogy érdemes lesz ezt végigolvasni:

Bethlen Gábor neve alatt a magyar wiki az alábbiakat közli:
Bethlen Gábor őseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai.
A Neczpáli családnévre rákeresve a web.bmk.hu:8080/jadox/browse.jsp?documentId=112&sectionIndex=246&pageNumber=246&doctype=jaxdocument oldal az alábbiakat dobta ki:
Ugyanis 1421 eszt. Zsigmond király Öri, Bodon, Apres, és Gyema alukat, továbbá Öcsöd, Miklóslaka és Tokás pusztákat Békés és Zaránd várm. Naspáli azaz Neczpáli Györgynek s László, Demeter, István és János nevü fiainak s osztályos rokonaiknak, iktári Bethlen János fiainak Miklósnak és Péternek adományozza, azon hű szolgálataikért, melyeket irányában György, különösen pedig annak vitéz fia László a hussziták elleni háborukban tanusitottak. Lászlóról különösen azt emliti az okmány, hogy a Neubruck melletti ütközetben kitüntette magát. Ez a László, Nagy Iván szerént, 1435 eszt. trencséni várnagy, 1437 eszt. ottani várkapitány, végre Trencsén vármegyének főispánja volt. A mi pedig a Bethleneket illeti, hogy mi módon voltak azok a Neczpáliaknak osztályos rokonai, az a Nagy Iván által közlött nemzedékrendből ki nem tünik. Miklósról annyit tudunk Nagy Iván jeles munkája után, hogy ő vette fel az Apaffy nevet s tőle származik a később Erdély fejedelmi trónján ült Apaffy család. E szerént Őcsödöt valaha a szélesen elterjedt Bethlen családnak azon ága birta, mely később erdélyi fejedelemségre vergődött.

Hasonlóra utal a wiki is egy másil oldalon:
A 12. században élt Lőrinc fia Bethlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse. Bethlen egyik fiától, Pétertől a Bethlen-ág származott, míg a másik fiát Olivérnek hívták, akinek unokájától, Apától, illetve annak fiától, Apafi Miklóstól eredt az Apafi-ág.

Azaz Bethlen Gábor révén van egy Neczpáli/Naspáli ős… akik viszont az Apaffy fejedelmi családdal rokon…. De az Apaffy erdélyi fejedelmre rákeresve már csak Apafi-t lehet felfedezni, akiről illet tanulnunk a középiskolában.

Az Apafi család Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem. A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez, akitől Marhárd nevű fia született, ennek fia volt Lőrinc (Bult), akinek öt fia született: Bochon, Boncz, Bencze, Csák és Bethlen.

Tehát van egy Apaffy és egy Apafi nevünk, melyek nagy eséllyel ugyanazt takarják. És itt jön egy érdekesség. Az Ön által is átküldött címen az alábbiakat találtam:

Gutkeled family (VII)
(Málczay, Márki, Bacskai, Bocskai de Raszinjakeresztúr, Apajfi de Raszinjakeresztúr, Anarcsi, Tegzes de Anarcs, Nyíri de Anarcs)

Lehet, hogy az Apaffy = Apafi = Apajfi ?

De nézzük tovább:
Kézai krónikájában az alábbi olvasható a Gutkele család származásáról, melyre utalt a tanulmányában:
„Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.”

Kézai mit is ír az általam vizsgált család származásáról:
11. §. Becse és Gregorról.
Becse és Gregor nemzetsége hasonlóan Francziaországból ered, Vilmos nemzetségéből, kit Cornes-nek neveznek.

Majd a Becsa és Gregor családról:
9. §. III. Béláról.
Ez után uralkodék görög Béla, kit Becsa és Gregor a görög császárnál hosszacskán tartott. Ez az orvokat és rablókat üldözte, s ez hozta bé szokásba a folyamodványnyal való szólást, mint a római s a birodalmi udvarnál szokásban van. Fejérvártt fekszik temetve.

Érdekes: Francia területről származnak, de ezek után a bizánci udvarban oly hatalomra tesznek szert, hogy képesek az egyik leghatalmasabb árpádházi uralkodó (II.Géza) utódját Bizáncban tartani? Meglepő! Érdemes újra olvasni a már idézett sorokat, erről a rejtélyes Cornes Vilmosról:

A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke. Férje halála után másodszor a „jövevény” francia grófhoz, Cornes Vilmoshoz ment férjhez

Miért fontos kihangsúlyozni, hogy jövevény? Egy jövevény csak úgy beházasodhat az akkori Eu egyik leghatalmasabb király családjába? Ugyanmár!

folyt köv
Tehát van egy Orseoló Péter féle Guth és Kelád testvérpár – akik Orseoló révén semmi jogra nem méltóak… és van egy “jövevény” francia gróftól származó családfa. Meglepő módon indkettőnél sok részlet összecseng:

Mindkét történetben SZent István nővéreinek fontos szerep jut:
- Péter az itáliai Velencében született, a huszonhetedik velencei dózse, Orseolo Ottó és Szent István király (talán Ilona nevű) testvérének 1009-ben kötött házasságából. (Wiki)
- Valamint a másik nővér ((Szent István) hozzáadta feleségül húgát (akik gyakran említenek Gizella néven, de nem tudjuk biztosan a nevét),- mármint Aba Sámuelhez (wiki)

Továbbá negatív előítélet mindkét esetben az ősökkel kapcsolatban:
-Orseolo hívei,
-francia jövevény

Kézai kronikájában mindkét esetben ellentmondások fedezhetők fel a családok származásával kapcsolatban:
- „Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban...”
- Francia jövevények, akik bizáncban is hatalommal bírnak

És amiről nem szabad elfeledkezni, hogy Orseolo Péter és Aba Sámuel nevei nagyon is párban él ezerév óta a magyarság tudatában!

Ezek után ideje megvizsgálni a jövevény francia gróf , Cornes Vilmos nevét:
. A francia cornes SZARVat jelent, de ebben megbújik az angol corn szó is, ami viszont a kukoricán, búzaszemen túl MAG-ot is jelent.

A Vilmos név eredetére rákeresve :

A Vilmos[1] a germán eredetű Wilhelm név latinos Vilhelmus alakjából származik, jelentése akarat + (védő)sisak.[2] Női párja: Vilma

Nem tudom eldönteni, mennyire megalapozott a védősisak és Vilmos név kapcsolata, de ha igaz, akkor a francia jövevény gróf személyében van egy szarvval felaggatott védősisakunk, nagy eséllyel olyan mint amit a vikingek hordtak a fejükön.
Engedje meg, hogy itt most Öntől idézzek a Fekete magyarok, fehér magyarok írásából:

.”Az írek tehát „lochlannach”, a frankok pedig „normann” néven ismerték a vikingeket. Mindkét elnevezés északi embert jelent. Ezek után közli a cikkíró, hogy a keleti frank, vagyis német területeken ugyanezeket a vikingeket valami rejtélyes és érthetetlen okból „ascomanni”-nak nevezték, amely – legalábbis szerinte – kőrisfaembert jelent! De vajon hihető-e az a magyarázat, amely egy nép elnevezését az általa használt lándzsák nyelének fa alapanyagára vezeti vissza? A magam részéről sokkal hihetőbbnek tartom, hogy az ascomanni éppúgy északi embert jelent, mint a lochlannach vagy a normann, csak éppenséggel magyarul kell értelmezni!

Keresünk egy Cornes Grófot, akit latinul Cornes Comes! A gróf (latinul comes), így lehet, hogy nem is egy valós személyt kell keresni, hiszen mindez csak szóvicc – mivel a Kézai krónika nyelve latin! Ha ez így van, akkor ez milyen célt szolgál?

Próbáltam utána nézni ennek a névnek az interneten… sajnos semmi eredményt nem hozott még a francia oldalakon sem.

Egy rövid kitérőt szeretnék tenni, a Rubicon folyóírat Bethlen családdal kapcsolatos cikkét felidézve:
www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/tamas_edit_bethlenek_a_bethleni_bethlen_csalad/1/1/0 rubicon
Tamás Edit: Bethlenek. A bethleni Bethlen-család | részletek

A középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legkiterjedtebb családja a Bethlen: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok, akik a hazát becsülettel igyekeztek szolgálni. Templomok építése, iskolák alapítása, papok, tanárok, tanulók segítése és támogatása évszázados hagyomány volt körükben. Két különböző eredet? és előnev? Bethlen család ismert a magyar történelemből. Az egyik az iktári Bethleneké - legjelentősebb alakjuk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem volt -, a másik, bethleni Bethleneké - ennek kései sarja volt Bethlen István miniszterelnök. Az alábbiakban ez utóbbi család történetét követjük nyomon.
Az Árpád-korban élt ősök története legendákkal van átszőve: Cornes Vilmos lovagtól és Szent István Sarolta nev? testvérétől származtatták magukat. Valójában a család a Becse-Gergely nemzetségből ered, s magyar származású volt. Az oklevelekből kimutatható első ős, Ant (Ont) a 12. század közepén élt. Unokája, Apa (1258-1270) V. István hívei sorába tartozott. Három fia közül Gergely utódok nélkül halt el, Miklóstól eredeztetik magukat az Apafiak, s Jakab volt a bethleni Bethlenek őse…
Az Albert király idejében élt Gergely kezdte építeni Bethlen várát, befejezésére jó száz év múltán, Bethlen Farkas idejében, az 1540-es években került sor.
A középkorban kialakult Bethlen család több ága kihalt, csupán az 1448-1500 körül élt (IV.) Gergely leszármazottai maradtak életben. Ebből az időből hagyományozódik a család címere: egy koronás kígyó, szájában kereszttel díszített aranyalmát tart. Bethlen falu népe úgy tartja, hogy a falut valaha szorongató óriáskígyónak a képe, amelytől egy bátor páncélos vitéz szabadította meg az ott lakókat.

E gondolatmenethez kapcsolódva a folytatásban újra Öntől szeretnék majd idézni:
A Beowulf legenda sárkánya szintén a tenger alatt él, onnan jár fel, tizenkét éve sanyargatja támadásaival Hrotgar király udvarát, s pusztítja vitézeit. Ahogy a Báthoryak őse, Vid alászállt az Ecsedi tóba és megölte a sárkányt ugyanúgy Beowulf is alászáll a szörnyeteg tenger alatti fészkére és megöli azt. A Báthoryak ősét a történet szerint István király gazdagon megjutalmazza:

Bár az Ön által említett legendákban sárkányok szerepelnek, itt meg óriáskígyó – azért ezek nagyon is összeillenek.
Engedje meg, hogy szimbolika oldaláról fokuszáljak a kérdésre: Pap Gábor összehasonlító táblázata alapján a nyugati zodiákus Mérleg jegye a keleti Sárkány jegynek felel meg. És pont e Sárkány jegy első holdháza a szarvaskigyó... Kigyó, aminek szarv (vagy éppen korona?) van a fején! De másképp megközelítve a kérdést a kinai ünnepek tekeredő sárkányai inkább kígyó testűek, mint sárkány szerűek...

Hogy is hangzott a kiidnuló idézetünk Bethlen család eredetére vonatkozóan. Egy érdekes részről még nem esett szó:
A család eredetét I. István nővéréig viszik. Ő Aba Sámuel király neje volt, férjétől nem született gyermeke.

Meglepő kijelentés annak ismeretében, hogy az Aba nemzetség kiterjedt nemzetsége jól ismert volt. Mit is ír erről a Wiki:

Az Aba nemzetség vagy Oba nemzetség az egyik legkiterjedtebbÁrpád-kori eredetű nemzetség volt. Az Aba nemzetség névadó őse Aba Sámuel király. Rajta kívül legismertebb tagja Aba Amadé tartományúr Károly Róbertidején.

Akkor talán több felelsége volt, vagy házasságon kívül született gyermekek alkották a nemzetséget?

Mit is ír Kézai Aba Sámuelről?

Csabától származott az Aba nemzetsége…

az ország nagyai és nemesei a püspökök tanácsára egybe gyülekezének Péter ellen, szorgosan keresve ha valakit találhatnának a királyi nemből, ki alkalmas lenne az országot kormányozni s őket Péter zsarnokságától hatalmasan megszabadítani. S minthogy az országban illyet semmi módon nem találhattak, magok közzűl egy Aba nevezetű ispánt, szent István király húgának férjét, tették királyukká. Aba király osztán összegyüjtvén a magyarok seregét megindula Péter ellen harczolni…

Aba osztán királylyá szenteltetvén, Péter rendeleteit eltörölve a magyarok törvényeit parancsolá megtartani…

Ettől fogva tehát Aba király bátorságot véve garázda kezde lenni, s a nemeseket megvetve kevélyen dühöng vala a magyarok ellen, valamint az esküszegést is semmibe veszi vala. A magyarok osztán ezt tőle tűrni nem akarván összeesküvének, hogy őt halálra szánják és megöljék..

Aba király pedig a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában…

SZokatlan esemény… a jó király hirtelen kegyetlené vállik, oly annyira hogy inkább Orseolot vállasztják helyette? Biztos így történt, vagy tudatos ferdítéssel találjuk szemben magunkat?

Itt akadtam el, mivel semmi egyéb nyomra nem akadtam Vilmossal kapcsolatban. Már terveztem, hogy feladom az egész próbálkozást, de egy hirtelen ötlettől vezérelve belelapoztam a Képes Krónikába, és az állam is leesett Péter király apja személyétől:

…honnan jött hát Ákos, Bor, Aba és a többi nemes magyar nemzetsége? Hiszen Szittyaországból származnak, nem vendégjövevények!...

Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német - helyesebben: velencei - Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország - szabadságát elvesztvén - akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Péter király atyja, Vilmos pedig Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét. Gertrúd halála után Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.

Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundy királynak az öccse, aki kb közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint!

folyt köv
Azaz a Képes Krónika Vilmosnak nevezi Orseolo Péter apját!

Orseolo Péter apja VILMOS, annak a Zsigmond burgundy királynak az öccse, aki kb közel 500 évvel korábban élt a lexikonok szerint!

Itt már érdemes a wiki-t újra segítségül hívni, hhogy ki is ez Zsigmond:

Sigismund (Szent Zsigmond)(470 körül – 524. május 1.) aburgundok királya 516 és 524 között.

Hogy félreértés ne legyen, nem lehet más Zsigmond burgundi király, mivel az öccsével III. Gundomárral zárul a burgundi királyok sora és őt tekinti az utókor szent életűnek!
És e szép történetekben előjönnek a jól ismert nevek: Chlothard, Childebert, Alarich, Klothard... Tours-i Szent Gergely is, valamint az ariánus hitről katolikus hitre térés története...
Azon nevek és motívumok, melyekről szól az eddigi munkássága is...

Ezt már csak kiegészíti az a további érdekesség, hogy melyek is a Vilmos név
idegen nyelvi változatai
• Guglielmo˙(olasz)
• Guillaume (francia),
• Wilhelm (német)
• William (angol)
• Liam (ír)

Közül a Vilmos francia változata érdekes módon hasonlít a Gundomár névre.

Gyula itt most átadom a terepet Önnek...
A két keresett Bethlen család közös származására vonatkozva az alábbi forrásra akadtam, mely kiegészíti a korábbi gondolatokat:

users.atw.hu/csszl41/reneszansz.html

Neczpáli Zsófia
Gyomai Betlen családja még a 14.sz.- ban iktári Bethlen és Neczpáli ágra szakadt. A Neczpáliak családi fészke Turóc vármegye lett.
Történt, hogy Neczpáli Balázsnak az 1470- es években egy szépséges leánya született, akit Zsófiának hívtak. A kislány rövidesen elárvult.
Azonban mielõtt apja meghalt volna , Zsófi gyámjául, sógorát Justh Andrást
nevezte meg. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy András fia János és Zsófia vagyonostul egybe keljenek. Ám a felserdült Zsófia, Korom Bálintba, a kis blatnicai vár kapitányába lett szerelmes. Igen ám, de gyámja Véglesen tartotta fogva a leánykát.
Mátyás király a tájékon vadászván, hírét vette a tényeknek.
Visszatért Budára, és az alábbiak szerint rendelkezett.

...mivel tudtunkra esett, hogy a leányka más elhatározásra jutott, és immáron már nem óhajt az ifjú Justh János felesége lenni, akként döntöttünk: Neczpáli Zsófia Turóc vármegyének vezetõ emberei elõtt maga határozza meg, ki legyen leendõ férje. És maga döntse el, hol óhajt lakni, tarózkodni a jövõben,

A történethez hozzátartozik, Hogy Korom Bálintnak végül, barátai segítségével, fegyverrel kellett érvényt szereznie Zsófia és az õ akaratának.
Boldog házasságukat, jussukat, II. Ulászló is elismerte.
Cornes Vilmos nevével kapcsolatban már pár érdekes megállapítást tettem. „Szarvval ellátott sisak” azaz olyan amit az északi népek hordtak...

Corn-es – Mag-os/ magvas...
Cornes – Comes azaz gróf..

És itt érdemes egy pillanatra megállni. A Comes nagyon emlékeztet a sógor-KOMA kifejezésre. Arra a komára, mely egy csomó nyelvben mai napig ezzel a szótővel fellelhető.

Mit is ír a wiki a grófi-comes tisztség eredetéről_?

A latin comes szó eredeti jelentése „útitárs, barát, kísérő”. A Római Köztársaságkorában a comes valamely magistratus vagy provincia-helytartó tanácsadója, illetve kísérője volt. Ebben az időben még nem jelentett hivatalos címet vagy megbízást jelentett, viselői a magistratus (vagy promagistratus) rokonai, barátai voltak, akik utazásaik során elkísérték őket. A császárkorban ugyancsak comesnek hívták az uralkodó tanácsadóit, kísérőit.

Azaz a grófok eredeti latin jelentése rokon, azaz sógor-koma volt!
Így már érdemes újra elgondolkodni Cornes Vilmos személyéről. Esetleg nem olyan valaki, aki a messzi északról jött, és aki MAG-SÓGOR is egyben? De mi, vagy éppen ki a Mag? Az akitől származtatják magukat az Árpádházi királyok is? Atiila...
Tehát a Mag-sógor Attila vérét jelenti. És kinek leszármazottai jöhetnek csak északról, onnan ahol a vikingek laknak? Itt ér össze a Guthkeled és a Bethlen család története...
Vélhetően egyéb Aladár utódoknak is menekülniük kellett Angliából, és ők is Szent István országában és családjában biztonságra lelhettek. De ennek ára volt: el kellett titkolniuk Aladártól származásukat !!!
Szent István a „jövevényeket” a vérvonaluk miatt fogadta be (a családi kötelékébe), hogy ezzel a Romulus-Rémus átkot Hunyor-Magyar kapcsolattá tudja átváltoztatni...

Tisztelettel
Dobos Csanád
@csan2:
Erre mondják azt, hogy 19-re lapot húzni.
S bejött.

Hálás vagyok mindannyiuk okfejtéséért.
Egyszerűen szóhoz se jut az ember, pedig negyedszer nyálazom végig az elmúlt napokban az egészet.
Úgy érzem lendületet kapott a téma, egyre inkább szövögetjük szépen az összekuszálódott szálakat.

Korábban a piktekkel kapcsolatban idéztem a Wikipediában írtakat:

"A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok."

"Azután a skótok egy része Írországból brit területre ment Reoda vezetésével, akiket Dalreodi-nak vagy Dalreathian-oknak is neveznek."

Azt is említettem, hogy az egyik kerekaszal lovag Cador (Kádár)fiával kezdődtek a skót Constantine királyok, aki maga is kerekasztal lovag volt és Artúrt követte a trónon. Skóciát más néven Alba királyságnak nevezték.

Talán nem kell túlzottan erőltetni, hogy kiderüljön az összefüggés a szkíta eredetű kaledónok, azaz piktek, akik átvándoroltak az ír szigetekte, akiket Dalreathian-oknak, vagyis délreátiaknak neveztek Fehér Királyságot alapítottak és Beowulf (fehér nembéli) között...
Bocsássatok meg, de eddigi dokumentumaimban a Kádár név uyghur ismerősöm után a valódi neve Kydara, a kydarite hunok fejét, aki a királylistán is szerepel. Szerény véleményem szerint Kydara nem Cador. Egyszerre nem lehet angol földön és a fekete tenger mellett is...
Tisztelt Tóth Gyula!

A Bethlen családdal kapcsolatos eszmefuttatásom után engedje meg, hogy egy másik érdekességre fel hívjam a figyelmét. Ehhez újból Öntől kell idéznem:

Gutkeled nemzetség nevének második fele éppen ez a KELED név! Értjük már mit jelent mindez? Bizony nem kevesebbet, mint hogy e dicső nemzetség a mai napig is a nevében hordozza hatalmas ősének Keled királynak, Attila idősebbik fiának a nevét!

És itt van egy Gottfrid név, akitől a Kelad származik. Gott-Gut, Kelad-Keled nevek szinte párba állíthatók. De nem csak ezek. Érdemes végignézni a Kézai krónika felsorolását:
Olivér, Rátod és a Zsámbokiak ősét (Lásd 9-10 §) ugyanonan eredezteti, bár másik országot megnevezve. Ez tudatos „hiba”? Miurik családnál Vencel Jakab páros, szinte összecseng a Wencelin – Ják nevekkel... (Lásd 4-18 §). És a sorozat folytatható...

Pap – Szántai több előadásában említi, hogy a magyar nemesi családok több ezer évre visszamenőleg ismerték a családfájukat. Pap Gábor az egyik előadásában –sajnos nem tudom megnevezni melyikben- konkrétan utal egy Eszterházyra akitől idézi azt a sajnálatát, hogy ezek a többezer éves családok lassan eltünedeznek... Eltünedeznek, de még a XVII-XVIII században is jelen voltak!

A kérdés, hol vannak most ezek a családok és hol voltak a krónikák írása idején? Hogy lehet az, hogy szinte szó sem esik ezekről a családokról, miközben a „jött-mentekről” egész fejezetek regélnek több krónikában is. Ez normális olyan időszakban ahol Attila örökségére, mint isteni ajándékra bűszkék voltak és minden cseppjét számon tartották?

Joggal teheti fel a kérdést, hogy hova akarok kilyukadni? Kézai krónikájában már kettő „jövevény családról” feltételeztük fel, hogy Aladár vérvonalát képviselik! Hol van a többi Attilai utód? Miért is kellett Aladárt letagadni a krónikás hagyománynak?
Itt újra Öntől idéznék:

Ugyanis már a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá!

Mivel Csaba volt a legkisebb, így a többi vérvonalnak is jogalapja lehetett volna a trónra az Árpádokkal szemben. Hol vannak ezek a családok? Hol van az a több tucat fiúgyermek családja?
Itt előttünk! Nem lennék meglepve, ha a jövevény családok őket rejtenék el!

Miért kellett őket elrejteni? Erre az előző idézet csak egyfajta választ ad... De a kérdés jóval összetettebb lehet. Amiért a Pálos rendet is el kellett fogadtatni a Vatikánnal és a nyugattal- nem pedig a magyarsággal.
Ezekkel a fiktív nevekkel nyugat felé legalizálták ezeket a családokat! Rejtés és menekítés egyben...

Tisztelettel
Dobos Csanád
Mentés és menekítés...
De mit is jelent ez pontosan? Van e analógiája ennek az Árpádház történetében? Van, méghozzá a legfontosabb szakrális központ – a Pilis királyi központ esetében. Elég legyen csak a már korábban utalt két neves kutató, művelődéstörténész Pap Gábor és Szántai Lajos előadására utalni. A PILIS királyi központtal kapcsolatos előadásaikban megemlítik, hogy már a XII. század elejétől megindul egy érdekes folyamat: a MAGtól, a szakrális központtól lassan elkezdett a királyi és a pálos központ egyre kijebb és kijebb húzódni. E folyamat egyik állomása volt többek között a IV. Béla által Pestszentlőrinc (a mai Buda) alapítása... Ez a „menekítés- lezárás” nemcsak az Árpád-házi királyainkhoz köthető, hanem Nagy Lajos és Mátyás király adományaiban, alapításaiban, építkezéseiben is megfigyelhető. De erről bővebben a téma szakértőitől érdemes olvasni és előadást meghallgatni...
Ezzel a peremre sodródással együtt valami érdekes folyamat is lejátszódik a MAGban: valami nagyon fontos titok, kincs elrejtése: a szakrális MAG elrejtése! A pálos rend elég hiányosan fennmaradt írásaiból mindez ki is tűnik. Mintha előre látták volna a jövőt, hogy alig pár száz év múlva a magyarságnak milyen kálváriája következik be. Nem véletlen, hogy a török és a Habsburgok elsőszámú célpontja pont e királyi és szakrális központ hermetikus lezárása, lerombolása és kirablása volt... azaz a tökéletes megsemmisítése. (Nem véletlen, hogy egészen a Kiegyezésig magyar ember nem léphetett a Pilis területére!)

Ahogy a fizikai szakrális emlékek mentése, elrejtése volt a cél már a XII. század elejétől az Attila/Áprád királyi család részéről, úgy épp ennek lerombolása, megsemmisítése, kiirtása a török és főleg a Habsburg oldalról!

És itt érdemes újragondolni az eddigi eszmefuttatásunkat. Adott egy Gutkeled család, mely évszázadokon keresztül olyan Rákóczikat, Bocskaiakat, Bathányiakat, Dobót, Ady-t adott a nemzetnek és mely családfa Aladáron keresztül Attiláig nyúlik vissza. Továbbá adott egy Bethlen család kiről szintén joggal feltételezhetjük, hogy esetleg kapcsolatba hozható Aladáron keresztül Attilával és kiket a Cornes Vilmos leszármazottaiként említ a krónikás hagyomány. E két család a magyar krónikákban a „jövevények” felsorolásban kerül megemlítésre. Őseik gyanánt olyan személyeket megnevezve, melyek nem léteztek, vagy (elfogadva a nyugati krónikák esetleges megbízhatóságát) már évszázadokkal korábban távoztak az élők sorából... Azaz sántit az amúgy hitelesnek tekinthető magyar krónikás hagyomány. A miértre már Ön adott egy frappáns okot, melyek nem győzők számtalanszor hangsúlyozni:

„Ugyanis már a Gutkeledek puszta létezése is fenyegetést jelentett Csaba utódaira, az Árpád-házi uralkodókra. Ha ugyanis egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá!”

De ez az ok részben érvényes lehet a több tucat attilai fiú vérvonalára is, hiszen Csaba pont a legfiatalabb fia volt Attilának.
Korábbi kommentemben felvetettem annak lehetőségét, hogy esetleg a többi „jövevény” pont e nemzetségeket takarja.

Álcázásukkal két célt szolgálhatott a krónikás hagyomány: Egyik az Ön által is említett trónutodlás kérdése, másik pedig e nemzetségek elrejtése, átmentése a későbbi évszazadokban ahol a török és habsburg politika fő célja pont az attilai hagyaték teljes kiírtása. És itt a lényeg! Mivel ezen nemzetségek immár nem attilai, hanem éppen ilyen-olyan féle német, frank grófságok vérvonálának minősültek hivatalosan – így elkerülhették a nemzetségük teljes „hetediziglenes” kiirtását, amire sajnos bőven volt példa tőlünk nyugatra (elég legyen csak a rózsák háborújára utalni az angoloknál).

A pilisi királyi/szakrális központban az elrejtést, menekítést már a XII. század elején megkezdték. Azaz az általunk is ismert krónikák keletkezése idején már javában zajlott. A menekítés a legfontosabb szakrális kincs menekítésére irányult. De mi lehet nagyobb szakrális kincs, mint Attila élő vérvonala? Mi lehet értékesebb, mint a többezer éves nemesi múlttal, szakralitással rendelkező nemzetségek átmentése a történelem viharában?
De ennek a menekítésnek egy nagy ára volt... lassan már e híres családok leszármazottai is elvesztették a valós eredettudatukat - átmenetileg.

De mintha ez is benne lett volna abban a nagy pakliban, hogy lesznek majd olyan gondolkodók kik össze merik rakni a kirakós egyes darabjait, akik mernek szabadon gondolkodni és akik lesznek annyire bátrak, hogy ki merjék mondani a hihetetlent...

Hiszen meg is van írva:
„...nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.” (Lukács 8:17)
Eszmefuttatásomban utaltam az Eszterházy családra, miszerint háromszáz éve még úgy jellemezték magukat, hogy olyan család, kiknek több ezer éves múltja van...

Ha nem tévedek, pont azt az Eszterházy Pál-t idézte meg Pap Gábor az előadásában, akinek az édesanyja az a Nyáry Krisztina, kinek a naplója alapján elkezdte a Gutkeled nemzetség kutatását.

„Bedeghi báró Nyáry Krisztina (Kisvárda, 1604. október 31. – Sempte, 1641. február 17.) Thurzó Imre, majd Esterházy Miklós nádor felesége. (...) Nyáry Pál és Várday Kata lánya."

Talán ehhez nem kell több gondolatot hozzáfűzni. A szálak újra összeértek.
Kedves Tóth Gyula!

Gratulálok eddigi eredményeihez és további eredményes munkát kívánok!
Tisztában vagyok azzal, miképpen vélekedik az Arvisuráról, de Dobos Csanád "mentés és menekítés" alcímű hozzászólása kapcsán kívánkozik ki belőlem, hogy az Arvisura tanúsága szerint az ősi hagyományok és szakrális ereklyék mentése már I. István király idejében megkezdődött.

Idézet kezdete:

"299(B). Arvisura
Vihar Isten lovasai
Daróc fősámán, Béla és Gerecsák rovása Kr. e. 1755-Kr. u. 1069. (2285-5109. m.t.é.)

754. oldal:
"[i]Az 1030-as évben megrendezett pusztaszeri Nagy-Süánon részt vett fejedelmi ifjak vitézi fogadalomban mind szerepet vállaltak az 1030-1035 közötti években a Budavár Beavatott Központjának a Budavár-Abavár-Uzsvár-Lebedvár-Kevevára útvonalon történő áttelepítésére, amelyben időnként testvér harcospárok is részt vettek. Ezek fogadalmuk szerint egyszerre haltak meg. Mivel a Budavár Beavatott Központ lassú áttelepítése már 1015-1022 között megindult, de 1035-ig a pusztaszeri tárgyalások szerint be kellett fejezni, ennek gyors végrehajtása érdekében a pusztaszeri Nagy-Süán minden résztvevője felesküdött:
(...)
Mivel az Élet-Kegyhely kimenekítésének gondolata a királyi családtól, s ebben az esetben Tolma-Judittól és Orseoló Ottó feleségétől, Ilonától eredt, a királyi család is személyesen részt vett benne. Az egyik legfontosabb szállítmányt, a Szövetség-Ládáját 1030. Aranyasszony havától 1031. Aranyasszony haváig az alább felsorolt 5 fejedelmi személyiség szállította el Budavártól Abavárig: Bogyiszló, II. Ajtony, Győr, Bagamér és III. Zoltán. Ekkor Imre azért nem tudott a szállítmány ellenőrzésében részt venni, mert a Tiszakeszi és Pozsonykeszi között lévő tárkánysereget II. Konrád ellen mozgósította. Az utolsó budavári szállítmánynak az elvitele azért volt fontos, hogy a 24 Hun Törzsszövetségből elhozott értékek, az avarkincsekhez hasonlóan, nehogy a német császárság kezére jussanak. Az alant felsorolt személyek szállították az Arvisurakat Abavár és Lebedvára között 1031. Aranyasszony havától 1032. Aranyasszony haváig:
(...)
Az egész mentési munkát az ország területén Csaba nádor irányította 5 lovas csoport kíséretével. Endre, Béla és Levente 1030-1035 között csupán az országhatár és Kevevára között irányították az ősi kincsek kimenekítését. Mindkét csoportban azért van 6 személy írva, mert az 5 személy közül, ha valaki akadályoztatva van, a hatodik még őrségbe léphetett. Ebben az utolsó csoportban is van két harcos testvérpár, akik egyszerre haltak meg: Csaba nádor és Aba-Sámuel a ménfői csatában, míg később II. Lebed és Kipcsák a baskír-mohamedánok ellen vívott szablyás ütközetben estek el.
(...) A 756-757. oldalról:
Amikor Csaba nádor kezébe vette István király és környezete tudtával a kimenekítés ügyét, érintkezésbe lépett Szár-Lászlóval, s így a velük békességben élő kievi uralkodóház és az Előd-ház a besenyő nagyfejedelemséggel karöltve a Kievig való szállítást biztosította. Ehhez hozzájárult Bátor-Boleszló halálával a megbékélt lengyel uralkodóház a hazatelepített magyar és besenyő harcosokkal együtt. Bátor-Boleszló fia a pusztaszeri Nagy-Süán után hazalovagolt, és magyar-besenyő vitézeivel elűzte fivérét, II. Meskót a lengyel trónról és egy kevés ideig uralkodott. Aztan a lengyel főurak egy része összefogott ellene, legyőzték és hazafutott, majd 1032-ben a sebesülésében szerzett betegségében meghalt.
(...) A 763. oldalról:
Budavár Beavatott Központ kimenekítése érdekében a legnagyobb terheket a Nyék törzs vállalta, mivel a nyékiek az ország egész területén laktak. Pirok, majd kesőbb Karos utódai az országból való kimenekítés kapcsán különösen a keleti országrészekben tevékenykedtek és innen házasodtak meg az uruki-mani papi-fejedelmi családokból."

idézet vége.
A kimenekítés eseményeinek további ismertetése, a hozzászólás lehetőségein belül:

idézet kezdete:

Hej rege rejtem 300(B). Arvisura
Prémes szánkók csatája
Oszlányka aranyasszony rovása Kr. u. 1012-1064. (5052-5104. m.t.é.)
A 775. oldalól:
Amíg Endre király az ország nyugati védelmét fia házasságával, s ezáltal Magyarországon a jólétet biztosította, Béla herceg Erdőelvén, Ladomérban, Halicsban és Füzesgyarmatig biztosította Budavár Beavatott Központjának a kimenekítését.
(...) A 778. oldalról:
1063 nyarán Miltény fia, Zombor és Kökény fia, Pereg jelentette I. Béla királynak, hogy a kardok-dárdák és prémes-szánkók csatája után sikerült a manysi-hantik seregének átadni az Élet-Kegyhelyének titkait és az Uruki-Karnaki-Ordoszi Szövetség Ládáját. Ezzel a magyarság kilépett a sokezer éves álomvilág keretei közül!
---------------
Hej rege rejtem 300 (C). Arvisura
Amit Árpád utódainak tudni kell
Levente, Báj fősámán, Gerecsák Kr. e. 5758-Kr. u. 1075. és Boglárka aranyasszony titkos rovása (m.t.é. előtt 1718-5115. m.t.é.)
(...) A 779. oldalról:
Gilgames, az Árpádok vérének őse tudta: Az avar kincsek elrablása után most a mainzi érsekség beavatottjai is tudják, hogy templom-építési terveikhez a magyar királyság ősi kincseit, szellemi értékeit meg kell szerezni az újabb építkezéseik és a templomok arany kegyszereinek készítése végett. Ezért kellett az ősi Gilgames tanácsára az Arvisura kincseket keletre menekíteni. Levente és Báj írnok serege azért rótta
szorgalmasan a kievi Szent-Illés székesegyháznak alsóvilágában az Arvisurák titkos iratait, hogy az Árpádok új államvezetését megsegítsék. A kereszténység újabb látszólagos felvételével a nyugatiakkal egyenlő népekké kell válnunk.
Mindez Budavár Beavatott Központjának és István király államvezetésének tudtával történt.
(...)
Mindezek kimenekitésére Budavár Beavatott Központnak azért volt szüksége, mert az Atlanticról elmenekült embertömeg nagyon kegyetlen volt. A római pápa személyében vagyoni és szellemi vonalon magukhoz ragadták a hatalmat. Ha valaki nem azt vallotta, amit ők, azt agyonverték vagy felnégyelték. Budavár Beavatott Központja Gilgames tanításának alapján azt vallotta, hogy Földünk gömbölyű, (...)
Róma viszont az Atlanticról menekülőkkel azt vallotta, hogy Földünk olyan, mint egy korong, amelynek a szélén a tenger vize lezuhan és felhő keletkezik belőle. Ebből vannak az esők. Ezért Budavár Beavatott Központ tudósai a nyugati hittérítőket kinevették.[/i]"

idézet vége.

A szemelvényben igyekeztem olyan részlet megmutatására is, amely az okokra is fényt vet, ezzel igazolja azt a kutatói vélekedést, miszerint a kimenekítés egy előrelátáson alapuló józan helyzetértékelés és jövőképen alapult. Ennek az akciónak a megismerésével a suszterszék harmadik lába is megkerült, ezzel uralkodóink előrelátása hármas bizonyítékot nyert. (Amennyiben elfogadja az Arvisura közléseit.)
Március idusa közeledtével engedje meg, hogy most Kossuth személyére, származására vonatkozó észrevételeimet, gondolataimat is megosszam Önnel.

Minden évszázadnak megvannak a maga nemzeti karakterei a magyar történelemben: Bocskai, Behtlen, Rákóczi, Báthory... és mindegyik valamilyen módon kapcsolódik az Aladárhoz és Szent Istvánon keresztül a Csaba féle attilai vérvonalhoz.

De két név hiányzik, pedig a XIX századi magyar történelem elképzelhetetlen nélkülük: KOSSUTH LAJOS és Széchenyi István.

Széchenyi esetében egyszerű a helyzet, mivel az apai nagyapai deédanyja Gróf Batthány Teréz. De mi a helyzet Kossuth származásával?
Legyen nála is kiinduló pont e szellemi kalandozásban a Bethlen család, ehhez érdemes két gondolatot idézni az internetről:

www.gyomaendrod.hu/hu/gyomaendrod_tortenete/#IktariBeth
A nemzetség már a XII. században egy korabeli okirat szerint három ágra szakadt: Bethlen, Lökös, Maczonka.A Lökös ág kihalt. A Maczonka ágbeliek Gyoma és tartozékai mellé kaptak szolgálataikért a Túróc megyei Neczpált, s ekkor lettek Neczpáliak.

users.atw.hu/csszl41/reneszansz.html
Neczpáli Zsófia. Gyomai Betlen családja még a 14.sz.- ban iktári Bethlen és Neczpáli ágra szakadt. A Neczpáliak családi fészke Turóc vármegye lett.

A Bethlen nemzetség a XII. században három ágra szakadt, melyből a Maczonka ág kapta meg a Túróc megyei Neczpált…Rákeresve Necpál településre egy Marchan fia János névre akadunk… Joggal feltételezhető, hogy a Maczonka és Marchan nevek ugyanazt a családot fedik le. Erre már volt példánk az Apaffy és Apafi nevek esetében.

hu.wikipedia.org/wiki/Necp%C3%A1l
A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját.

Miért fontos annyira Turóc vármegye, a Magyar Királyság északi részén, a mai Szlovákiában? Mert Kossuth családja is innen származik!

De lássuk az idevezető forrásokat sorban, mit is ír a Wiki Kossuth Lajosról:
Kossuthfalváról (ma: Kossuth nevű városrésze Turócszentmártonnak) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, s vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát.

Majd a en.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_Kossuth angol nyelvű, de vélhetően szlovák szerkesztésű honlapon az alábbi olvasható:
György Kossuth de Udvard et Kossuthfalva (Slovak: Juraj Košút, 1781, Kossuth - 31 July 1849, Kossuth) was a Hungarian nobleman, an agronomist and a supporter of the Slovak national movement.

The origin of Kossuth family is dated back to the 13th century when king Béla IV of Hungary granted them the aristocratic title and the feod in Túróc (Slovak: Turiec) in 1263. The family residency was in the village Kosut (before Dvorec, now the part ofMartin, Slovakia). The word “košút” in archaic Slovak means “a billy-goat” or “a somersault”. The family was a typical example of provincial gentry in the Kingdom of Hungary and was kindred with other families of the local Slovak gentry in the region of Turóc and Liptó (Liptov)
A lényeg, hogy a Kossuth család a 1263-ig, IV. Béla idejéig vezeti vissza a nemesi származását.

Itt idéznék az Ön tanulmányából, érdemes a párhuzamokra figyelni:
Jó bizonysága a Gutkeledek kiválóságának és példás hűségének IV. Béla királyunk 1248-ban kelt oklevele, melyben Gutkeled nembeli István nádort, szlavón bánt és Stájerország kapitányát „szívünk szerint való férfinak” mondja, aki „nem romboló, hanem építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megőrző”.

Mind a Gutkeled, mind a Kossuth család IV. Béla figyelmében részesül.
hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_(v%C3%A1rosr%C3%A9sz)

A Kossuth család ősi fészke. Neve a szláv košut (= kecskebak) főnévből származik.Mások szerint, a kos magyar szóból származik a neve. Eredetileg a turóci várbirtokok közé tartozó Zábor-földnek egyik része volt. A falu akkor keletkezett, amikor a Kossuth család őse Math fia Kosuth Pósa fia Koccsal és Voyan fia Voiszlóval a Turóc folyó jobb partján IV. Béla királytól földet kapott. Mivel az első adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette 1263-ban a király újból megerősítette a családot birtokában, ebben Turóc megyei nemesekként említve őket. A birtokból a Kosuthnak és Voiszlónak jutott harmad rész, ebből alakult ki a későbbi település. Ekkor a falu még több oklevélben Udvard néven szerepel. 1359-ben Kosuth fia András kapott oltalomlevelet a birtokra a szomszédos Révayfalva lakóinak támadásai ellen. 1360-ban a birtokot András fiai és Pál testvére örökölte. 1374-ben Kosuth Pál a velenceiek elleni harcokban szerzett érdemeiért Nagy Lajos királytól Udvard falut örökös birtokul kapta. A falu neve a 15. század végétől változott Udvardról Kossuthfalvára. 1487-ben a község felét zálogbirtokul a Detrich család szerezte meg, majd tőlük 1506-ban a Zablati család, később pedig a Révayak birtokaként a szklabinyai uradalom része lett. A zálogba adott birtokrészt az 1650-es években Kossuth Miklós szerezte vissza.

És itt érdemes újra felfigyelni a nevekre:
Maczonka- Marchan – Math némi hasonlóságot mutat mindhárom név kimondva. E nevek a Bethlen és Kossuth család legrégebbi őseinek nevei...

A wiki idézet vélhetően a Pallas lexikon adataira hivatkozik, így érdemes ezt is átolvasni, hogy a Kossuth név alatt mit ír:

mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006001.html#1
(udvardi és kossuti vagy kossutfalvi). Régi turócmegyei nemesi család, melynek első ismert őse Math fia Kosuth (Coswth) IV. Béla korában tünik föl. Eredetileg várjobbágy lehetett és mint ilyen kapott adományba IV. Bélától egy darab földet a Turóc folyó jobb partján Pósa fia Koccsal (Coch) és Voyan fia Voiszlóval, kik ugy látszik rokonai voltak. Az első adománylevelet azonban Detre zólyomi ispán birtokába kerítvén, megsemmisítette, helyette 1263. állított IV. Béla új adománylevelet, melyben az adományosokat turóci nemeseknek (nobiles de Turuch) mondja. Ezen adománylevél értelmében a birtokból két részt kapott Kocs (ebből lett a későbbi Zábor község) és csak a harmadik rész (a későbbi Udvard v. Kossuth község) jutott Kosuthnak és Voiszlónak. A család tagjai közül Kossuth fia András 1359. oltalomlevelet nyert udvardi birtokára a szomszéd Priekopa lakóinak zaklatásai ellen….
És újra összecsengő nevek: Coswth-Coch.
Tehát adva van két család: Bethlen és a Kossuth. Mindkettő a történelmi Magyarország északi kis vármegyéjében él évszázadokon keresztül, egészen a XVIII század végéig. Továbbá mindkét család kiemelet figyelembe részesül IV. Béla részéről… és mindkét család őseinek neve nagyfokú hasonlóságot mutat. Biztos, hogy két külön családról van szó? Ha tényleg különállóak nem lehet, hogy Kossuth felmenőiben keresztezi egymást e két nemesi család?

Gyula, tudom ezek csak felvetések, de szeretném ha tudna róluk. Esetleg a későbbiekben olyan adat kerülhet a birtokában melyek közelebb hozhatják a valóság megismeréséhez.

Kossuth családfa:
mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/kossuth-csaladfa.png
"BEOWULF (»méhek farkasa«, vagyis medve)"

Na, ez az enciklopédus se hallott még a biológiáról. (de ez itt nem meglepő)
A méhfarkas egy (illetve több) darázsféle, amely parazita életmódjaként elkap egy-egy méhecskét, beléjük rakja a petéit, akik vígan felzabálva belülről a méhet megnőnek és folytatják ugyanazt a parazitizmust.

A medve sosem volt farkas!

Amúgy szerintem a névnek nem sok köze van a méhfarkashoz, de azért nem árt tisztában lenni.
A Beowulf legenda és a méhfarkas viselkedése között személy szerint nem látok párhuzamot.
Ha lenne, felettébb érdekes lenne és biztos tornáznék rajta.
Uwe Topperre hivatkozó cikk, mely szerint maga az Old English és a Beowulf kézirata is - elnézést a szóhasználatért, de - kamu.
www.ilya.it/chrono/pages/beowulfen.htm
Tehát ha a Beowulf nem egy régi monda, hanem valóban pár száz éve hegesztették, akkor a sztoriját a Fehérlófiáról koppintották. Egy kis csavarral ez a cikk ezt igazolni tudja.
A HVID-nél majd' leestem a székről!
Kedves Tóth Gyula!
Nagyon tetszik a blogja és különösen ez a hozzáállás a témához.
A VID név megerősítéseképpen mellékelek egy idézetet Bíró Józsefnek a "Kőrösi Csoma Sándor és a szabirok" című könyvéből:
"A svédek nevüket valamelyik schytha - géta -
véda néptől kapták, akik szanszkritul beszéltek. Azok a szkiták, akiknek az anyanyelvük szanszkrit volt, aránylag kevesen voltak. Azonban a tudásuk,önfegyelmük, és nagy mozgóképességük,valamint magas fokú technológiai ismeretük nagy területek felügyeletéhez segítették őket. Szanszkritul sived vagy sifed
fehéret (svédet) jelent."
Üdvözlettel: István
Miről lehet megismerni egy hun származású nemesi családot?

Hát például a jól ismer szófordulatokról!

„A család eredetét homály fedi, annyi azonban bizonyosan állítható, hogy a korabeli forrásokban feltűnik egy Welf nevű gróf, aki Nagy Károly császársága ideje alatt élt. A gróf lányát, Judithot 819-ben Jámbor Lajoshoz adták feleségül, mellyel a család jelentős befolyásra tett szert. Ezt később tovább erősítették a több császárhoz is fűződő rokoni kapcsolatok.

A család eredetére vonatkozóan eltérőek a vélekedések. A két legnépszerűbb elmélet szerint a család frank, vagy sváb eredetű, más források bajor eredetet is említenek. A délnémet eredet viszont kétségkívül állítható.”

Forrás: Wikipédia, Welf-ház szócikk

Az u-e hangváltás előfordul németeknél, pl. Pozsonyligetfalu neve a németekkel történő újratelepítése után "Engerau" lett. Korábban "Magyarsziget" volt.

Attillának sok kötődése van a farkasokhoz, nem csak a Beowulf. Pl. Odoaker testvére Hunwulf néven van említve. Odoaker Edikon fiaként a "szkírek" királya volt, aki a hivatalos történetírás szerint véget vetett a római birodalomnak úgy, hogy lemondatta az utolsó (előtti) római császárt, a szintén Attila udvarában (fogolyként) nevelkedő Romulus Augustulust, és népével, a szkírekkel és rúgiakkal bevonulva Észak-Itáliába új királyságot alapított. Érdekes módon ez éppen 23 évvel Attila római hadjárata után történt, azaz a görög és római időszámítás közti különbséggel. De ez csak mellékes.

A farkas Szent Lupus történetében is visszaköszön, aki Isten szolgájaként mutatkozott be Atilla előtt.

De nézzük tovább, mit ír a Welf,házról a szócikk!

„A család már a 9. században a nemesség legelőkelőbb rétegeinek pozícióját töltötte be, azonban a családra "Welfekként" való utalással először csak a 12. században találkozunk. Egyedülálló módon a család története végigkíséri az egész középkort. (Bár a férfi-ág a 11. században kihalt, házasság révén az Este-i II. Azzo [†1097] utódai is ide számítanak.)

A dinasztia császárai:
IV. Ottó (1182–1218), német király 1198, római császár 1209, elmozdítva 1215.”

Az Ottó név is az Atya egyik alakja, így Attilára utal.
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/">hot web series</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/search/label/XXX">xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/&gt;Indian xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/search/label/netflix">hot videos netflix</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/s">xxx full hd</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/s">english xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/julie-ullu-originals-hindi-season-1.html">ullu originals</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/brutal-trauma-watch-movies-online-2017.html">watch movies online</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/jija-sali-sex-ka-game-hindi-video-short.html">jija sali sex</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/uncut-mae-bia-thai-hot-videos-netflix.html">hot videos netflix</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/mio-japanees-girl-hindi-xxx-hd.html">xxx hd</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/the-dreamers-english-xxx-hd-2003.html">xxx hd</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/time-for-juicy-mangoes-by-sherlyn.html">Sherlyn Chopra</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/road-trip-poonam-pandey-hindi-sex-video.html">Poonam Pandey</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/blowing-landlords-load-xxx-2019.html">xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/she-hulk-xxx-axel-braun.html">xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/the-last-wish-by-sherlyn-chopra-erotic.html">Sherlyn Chopra</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/2019/10/perfect-boobs-by-poonam-pandey-hindi.html&gt;boobs&lt;/a&gt;
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/mia-khalifa-xxx-summa-cum-loud.html">Mia Khalifa Xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/mia-khalifa-xxx-summa-cum-loud.html">Mia Khalifa</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/a-night-in-la-xxx-hindi-hot-short-film.html">Xxx Hindi</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/sex-hospital-xxx-hd-2019.html">Xxx hd</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/sunny-leon-xxx-slumber-party-unrated.html">sunny leon</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/09/sunny-leone-xxx-full-movie-sunny.html">sunny leon xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/road-trip-poonam-pandey-hindi-sex-video.html">hindi sex video</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/a-massage-sex-with-view-xxx-hd-2019.html">massage sex</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/faltu-bangla-xxx-hindi-hd-movies.html">bangla xxx </a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/faltu-s01e02-flizmovies-beeg-hindi-web.html">Beeg Hindi</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/sleeping-beauties-english-xxx-2017.html">English xxx</a>
<a href="https://indiansex26.blogspot.com/2019/10/phoenix-rising-mom-xxx-english-2019.html">Mom xxx </a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">watch movies online</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Bollywood</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">indian sex</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Hollywood</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/s">web series</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">sunny leon xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">sunny leon</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">xxx hd</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Mia Khalifa Xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Mia Khalifa</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">xxx full hd</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Hindi Video</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">Hotstar</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">ullu originals</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">zee5 tv</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">hd movies</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">boobs</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">desi xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">amazon video</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">amazon prime video</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">prime video</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">mom xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">bangla xxx</a>
<a href="indiansex26.blogspot.com/">beeg hindi</a>
süti beállítások módosítása