hello'

gondolom ez toth gyula oldala.

nem latom hol irhatnek szemleyesen toth gyulanak u h ide irok.

kene nekem tothu gyula imel cime.

az enyem, kevehun@yahoo.ro

Szerintem a Julián Éra szerinti csúsztatás és Alarik, illetve Attila megfeleltetése nem olyan egyszerű. Vannak benne még csavarok és plusz csúsztatások, amit még ki kéne bogozni.
Az a benyomásom, hogy Attila-Alarik nem halt meg viszonylag fiatalon, és még jó néhány évig "nyögte bús hadát" Rómának büszke vára.
Konkrétan arra gondolok, hogy Alarik 410-ben elfoglalta Rómát, aztán a krónikások hirtelen meghalaszották.
45 évvel később viszont (ami a különböző évkezdetek miatt még belefér) Gaiserik szintén bevonult Rómába, és ugyanúgy kifosztotta, mint a gót vezér. Gaiserikről a történészek azt mondják, hogy általában összhangban cselekedett Attilával. Sőt, Gaiserik nevébe nemcsak Géza nevét lehet bele látni, hanem a német császár szót (Kaiser), hasonlóan, ahogy Alarik neve pedig visszafelé Kirala (Karulu).
Gaiserik 477-ben halt meg, egy évvel korábban pedig Odovaker (Bátor Ottó/Atya) megszüntette a Nyugat-Római Birodalmat, Rómába való bevonulását követően. Mintha csak Gaiseriktől vette volna át a stafétabotot a történelemkönyvek lapjain. Odovaker 17 évig uralkodott Rómában. Nagy Theodorik csellel ölette meg Gelasius pápa idején. A Képes Krónika szerint ugye Attila is Gelasius pápasága halt halt meg, miközben Detre ármánykodott ellene.
Szerintem Attila-Alarik hódításait és halálát egységesen összéb húzták, hogy Rómában való uralkodását eltüntessék. A római hierarchiában az augustus volt a császár. Odovaker ezt megszüntette nyugaton, így mint caesar-Geiserik uralkodott.

az alarik nev visszafele olvasva az inkabb egyszeruen -KIRAL

az 'a' betu az elejen amolyan hogyhivjak mint altalaban az olaszok odateszik,mittom.

regiesen pedig nem ugy mondtuk hogy kiraly hanem KERÁL vagy lehet hogy KIRÁL

Pontosan ez az a fajta előadás, amit jó lenne feliratozva is közzétenni, így angol-német-francia-spanyol és tót-oláh-rác nyelveken.
Csakhogy ehhez jó nyelvismeret is kéne, nomeg idő, idő, idő, begépelni és megcsinálni a fordítást, ill. az időillesztést a felszólaláshoz.

S még hány Pap Gábor, Szántai és még sorolhatnám előadás van, amit így kéne nyomni, üzemi szinten.

Ami az u.n. "kalandozásokat" illeti ezekkel a tévhtekkel már rég leszámolt Vajay Szabolcs
Der Eintritt des ungarischen Stämmebundes in die europäische Geschichte (862-933) című könyvében, mely letölthető a Magar Elektronikus Könyvtárból:
mek.oszk.hu/08900/08903/

Vajay megáll 933-nál és nem ellemzi a "Lechmezei tőrbecsalást/Árulást" ugyanis a császár fia fellázadt apja ellen és ehhez hívta be segítségül a magyarokat. De Ulrik püspök kibékítette az apát a fiával és ezek egyesült erővel támadták meg Leheléket.
Nem azért maradtak abba a nyugati hadjáratok, mert a magyarok hadi ereje úgy meggyengült, hanem "szövetségesek"-ben való hit, bizalom. Hagyták, hogy ők magyar vér ontása nélkül gyilkolják egymást.

Az előadást kicsit nehéz köveni a temérdek különböző időszámítási átszámítások miatt. Főleg, mivel egyes "átszámított" év mégegyszer át lesz számítva egy másik rendszer alapján.
Ez kicsit veszt a hihetőségből. Olyan mint az asztrológia.

@Rakovszky: Egy kicsit jobban bele kell mélyedni s el kell csípni a logikáját. Majd aztán csak csaphat az ember a homlokara: Jessszusooom!!!
Érdemes az előző előadásokat is megnézni, és persze a Pap Gábor adásokat is.

Nagyon figyelemre méltó és lenyűgöző, rendkívül logikus okfejtésű az előadás. Egy két csavart azért találtam benne, lehet, hogy nincs igazam pusztán elgondolkodtam néhány érven.
1. Ha a "rik" vagy "erik" végződés vezért jelent, és ha akkor Gejserik Gejse (Géza) vezér, ebben az esetben Alarik miért nem Ala (akár Attila) vezér, miért kell megfordítani a nevét(az eltérő irásirányok miatt)Királára (királyra)?
2. Ha viszont megfordítjuk a nevet (az eltérő irásirányok miatt), akkor fordítsuk meg más esetben is: a Gejserik Kiresjeg lesz. Ez nem királyság?

A szavak megfordítása a fonákul (helytelenül balról jobbra) írt tudatosan hibás rovás - latin átírás következménye.

@Rakovszky: Így működött a korabeli történetírás. Minden jel arra mutat. Pl. gótok meghódítják galliát (akik géták, vagyis hunok), majd 44 évvel később a császár nekik adja, és engedélyezi letelepedésüket. Vagy Attila ugyanezen hadjárata 409-ben, 451-ben, ami a ma hivatalos, de a britanniai (wessexi) uralkodás kezdete 495-ben, ami még egy érával van eltolva.

@Gutilla52:
RiK - KiR
Ugyanaz fordítva.

Érdekes, hogy az toldalékoló magyar nyelvben kéne a név végén vagy azt lennie a királynak, mégis az előtagokat használó nyugat-európai nyelvekben van a név végén, de fordítva.

Ahhoz viszont túl következetesen használják, hogy akár egy véletlen hangcsere legyen a szóban.

Véletlen lenne? Kérdés, hogy melyik volt előbb: a király (Károly) vagy a rik?

Érdekesség, hogy az Imre név németül Emmerich. Ez volt dédanyám vezetékneve is. Egy másik német családban, akik távolabbi rokonaim, az egyik rokonukról halálukkor tudták meg, hogy Imre az anyakönyvezett keresztneve. Őt mindemn bizonnyal Emmerichnek szólította a környezete, amikor még gyerek volt. A II. világháborút követő borzalmak után a magyarországi német családok már nem merték az anyanyelvükön nevelni a gyerekeiket, mert a kitelepítések és a malenkij robot hatására megfélemültek. Ezért ez az ember Emmerich helyett inkább a hasonlóan csengő Henrik néven szólították, és ő is így szólíttatta magát.

@Rakovszky: A Lech-mezei csata egy tudatos akció volt az egyeduralom kiépítésére, amiben a magyar kende, vagyis szakrális fejedelem is közreműködhetett felbujtóként a gyula, vagyis a világi fejedelem és hadvezér eltávolítása érdekében. Erre utal, hogy a magyar sereg nagy része elmenekült, de a katonai vezetők közül hármat is elfogtak és lefejeztek. Én megkérdőjelezném azt is, hogy csata volt-e, vagy csak egyszerűen elfogták őket pl. tárgyaláson.